1313 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: Munkavállalónk 2022. szeptember 16. óta dolgozik cégünknél. 2025. március 11. óta táppénzen van a mai napig. Egészségi állapota miatt várhatóan nem tudunk megfelelő munkakört felajánlani számára. Hosszú betegségére tekintettel jogosult lesz végkielégítésre, amennyiben a munkáltató kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését?

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alatt a 3. fizetési kategóriába sorolt rezidens orvosnak hány munkanap pótszabadság jár (bruttó 875.906 Ft bér szerinti besorolás)?

Kérdés: Munkavállalónknak pénzügyi ügyintéző munkakörben határozatlan idejű munkaszerződése van. Elment szülni, majd GYED-en volt. Lejárt a GYED-ellátása január 11-én, és nem jelentkezett, sem azzal, hogy kérje a fizetés nélküli szabadságot, sem azzal, hogy vissza kíván jönni. Nem hivatalos úton tudta meg a munkáltató, hogy már nem is ott lakik, ahol korábban, a lakcímváltozását sem jelentette be a munkáltatójának. Tizenöt munkanap kiadatlan szabadsága van. Hogyan kell ebben az esetben eljárni? Meg tudjuk szüntetni a munkaviszonyát? Amennyiben igen, mi a menete, amennyiben nem, akkor mit csináljunk?

Kérdés: Intézményünknél több esetben előfordul, hogy határozott időre, helyettesítésre nevezünk ki alkalmazottakat. Ha például a határozott idejű kinevezés 2026. január 31-ig szól, de a helyettesített személy visszatérése miatt 2025. december 31-ig van a munkájára szükség, megszüntethető-e 2025. december 31-i hatállyal a jogviszonya? A megszüntetéssel kapcsolatban milyen kötelezettsége van az intézményüknek? Egyszerűen megszüntethető határozott idejű jogviszony december 31-ével? Az eredeti kinevezésben az szerepel, hogy a kinevezése előreláthatólag 2026. január 31-ig tart, de legfeljebb „XY” távolléte idejére szól. Ha egy határozott idejű kinevezést határozatlan tartamúvá teszünk még a próbaidő alatt, a kinevezés módosításába bele kell-e írni a próbaidőt, mely az eredeti kinevezésben szerepel?

Kérdés: Egyházi fenntartású szociális intézmény vagyunk, ahol az egyik munkavállalónk alkoholproblémája miatt kórházba került, és elindították a gondnokság alá helyezését. Jelenleg táppénzen tartja a háziorvos. Mint munkáltató mikor tudom és hogyan megszüntetni a munkaviszonyát? Mi a teendőm, ha esetleg nem helyezik gondnokság alá, és vissza akar jönni dolgozni, milyen orvosi alkalmassági vizsgálatot kell kérjek? A hölgy gondozónőként dolgozott. Évekkel ezelőtt volt már alkoholproblémája, utána évekig „tiszta” volt, most ismét visszaesett.

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy a szabadságkérelem munkavállaló általi benyújtásához a törvényben foglaltaktól eltérő határidőt tűz? A konkrét esetben a szabadság hosszával arányosítja a határidőt: 5 és 10 munkanap közötti szabadság esetén két héttel korábban, 10 munkanapnál hosszabb szabadság esetén egy hónappal előbb kell a kérelmet beadnia a munkáltató részére.

Kérdés: Álláspontunk szerint az Mt. alapján a hivatásos nevelőszülőnek (akinek ez a foglalkozása) és az örökbe fogadó szülőnek jár a gyermek után a pótszabadság, a vér szerinti szülőn kívül. Egy férfi kollégánk feleségül vett egy hölgyet, és a hölgynek van egy kislánya, aki 16 év alatti. Jár-e a férfinak a pótszabadság azon gyermek után, aki nem az övé, hanem a felesége gyermeke?

Kérdés: Kollégám közös háztartásban él feleségével és három gyermekkel, melyből az egyik nem vér szerinti gyermeke (a feleség előző házasságából hozott gyermek). Ebben az esetben mennyi pótszabadság illeti meg őt?

Kérdés: Egyházi intézményben a dolgozók az Mt. hatálya alatti munkáltatónál, a Kjt. szerinti besorolással vannak foglalkoztatva. Ebben az esetben, ha megszűnik a munkavállaló munkaviszonya az adott egyházközségben, és egy másik egyházközségben kerül foglalkoztatásra, akkor a megszűnt jogviszony időtartamát a munkakörbetöltéshez szükséges iskolai végzettségtől függetlenül, valamint azt az időszakot a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe lehet-e venni?

Kérdés: Január 9-én ónos esőzésre adtak ki riasztást, amely telephelyünket is érintette. A vezetőség a vidéki dolgozókat a délelőttös „A” műszakból 11 órakor hazaküldte a munkásjárattal, illetve azzal, amivel dolgozni járnak. A délutános „C” műszak vidéki dolgozóit pedig értesítették, ne jöjjenek be dolgozni. A helybéli munkavállalók maradtak dolgozni délelőtt, és felvették a munkát a helyben lakó délutánosok is. Egyébként a nagy ónos esőzés szerencsére elmaradt. A munkáltató január 14-én, szerdán kihirdette, hogy az érintett délelőttösöknek a fennmaradó három órát január 22-én kell ledolgoznia úgy, hogy 6 órától 14 óra helyett 17 óráig fog tartani a munkaidejük, a délutánosoknak pedig január 31. szombatra rendeli el a pénteki nap ledolgozását. Azaz a szombati pihenőnapot munkanappá módosítja, a 9-i pénteki munkanapot pedig pihenőnappá helyette. Egyébként négyhavi munkaidőkeret van érvényben, de rendszerint nincs „használatban”, általános munkarend szerint, 8-8 órában folyik a termelés. Az intézkedés felháborodást váltott ki, különösen a délelőttösök körében, mivel nem akarják ledolgozni a három órát, azt inkább igazolt, nem fizetett időtartamként számoltatnák el, de állásidőre és túlórára is gondoltak. Végül a vezetőség úgy döntött, hogy nyilatkoztassuk a dolgozókat, mit választanának. Az „A” műszak esetén: a fennmaradó három órát ledolgozzák 22-én, vagy nem dolgozzák le, de 9-ére csak öt órát számolunk el. A „C” műszaknál: a délutános 8 órát ledolgozzák 31-én szombaton, vagy szabadságot, illetve fizetés nélküli szabadságot kérnek rá. Az „A” műszakosok egységesen a le nem dolgozás és 5 óra elszámolás, a C műszakosok pedig egységesen a 31-i ledolgozás mellett döntöttek, a nyilatkozatokat pedig mindenki személyre szólóan kitöltötte.
1. A fenti körülmények, az előzetes riasztás, amelyre alapozva meghozta a döntéseit a munkáltató, minősülhet-e olyan elháríthatatlan külső oknak, amely mentesíti őt az állásidőre járó díjazás fizetésének kötelezettsége alól?
2. Ha a „C” műszak 9-i műszakja igazolt, nem fizetett távollétként kerül rögzítésre, a 31-i szombatra elrendelt, illetve részükről nyilatkozatban elfogadott 8 órás munkavégzés a havi kötelező óraszámon, illetve a 4 havi munkaidőkeretet tekintve a kereten felüli óraszámon kívül kellene, hogy jelentkezzen, ami túlóra? Vagy az általuk aláírt nyilatkozat, amelyben 9-ét pihenőnapként fogadják el utólag, és helyette a 31-i szombatot munkanapnak, védheti a céget egy munkaügyi ellenőrzés esetén, mint megállapodás a felek között?
3. Ha az időjárás miatt a dolgozóért a műszak végén nem tud eljönni a munkásjárat, vagy hazafelé elakad a busz, mi a teendője a munkáltatónak az Mt. szerint? Kell különbséget tenni a munkáltató felelősségében és teendőiben ilyen helyzetben aszerint, hogy autóval, munkásjárattal vagy „Volánnal” jár munkába a munkavállaló?