1395 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: Korábban a Kjt. hatálya alatt 60 nappal korábban volt szükséges bejelenteni a fizetés nélküli szabadság megszüntetését. Ez kikerült a törvényből? Itt is a 30 nap lett az irányadó?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában, ha van olyan óvodapedagógus/dajka, aki már lassan fél éve tartós távolléten van, és tudja is, hogy maradnia kell egy darabig még, vehetnek-e fel helyettesítés céljából új munkavállalót meghatározott időre, ha nem tudják megoldani saját kollégákkal a helyettesítést? A Púétv. 40. §-ának (1) bekezdése szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony helyettesítés céljából határozott időre létesíthető. Minden esetben releváns ez a jogszabályi hivatkozás? Mennyi időnek kell eltelnie, hogy tartósan távol lévőnek minősüljön valaki? Már a keresőképtelenség megkezdésekor is felvehet az óvodavezető helyette valakit, vagy külön orvosi igazolás szükséges hozzá? (Műtétről van szó.) A határozott idő lehet egy hónap is, és azt hosszabbíthatja a főigazgató, vagy ez csupán megbízási szerződéssel lehetséges, nem közfoglalkoztatotti jogviszonnyal?

Kérdés: A munkáltató felmondást közölt a munkavállalóval, aki táppénzen tartózkodott, majd később várandós lett. Ebben az esetben a felmondási idő csak a felmondási tilalom megszűnésével indul el, jelen esetben a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság után? Ilyenkor a végkielégítés mértékét meghatározó időbe beleszámítanak a felmondás közlését követő évek?

Kérdés: Idősek otthonában közalkalmazotti jogviszonyban, gondozó munkakörben, több mint egy éve nálunk dolgozó munkatárs nem jelent meg munkaidőben, telefonhívásra nem reagált. Tértivevényes levélben megkerestük. Eddig arra sem érkezett válasz. Más közalkalmazottunkkal kapcsolatba lépett, és azt mondta, nem kíván többet bejönni dolgozni. Melyek a következő lépések a munkáltató részéről, milyen határidők vonatkoznak ránk? Nálunk is nagy a munkaerőhiány, ezért ez a magatartás a kollégáit hozta még nehezebb helyzetbe a szabadságolási időszak alatt.

Kérdés: Bölcsődénkben a kisgyermeknevelők és bölcsődei dajkák beosztása hetente változik, így a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján 15%-os bérpótlék illeti meg őket. Megilleti-e helyettesítési díj a dolgozót, ha a műszakpótlékkal párhuzamosan helyettesíti is a kollégáját? Ezenfelül jár-e ugyanarra a napra túlórapótlék, ha a napi munkaideje meghaladja a 8 órát teljes munkaidős munkavégzés esetén? Például, ha a kisgyermeknevelő 8:00-tól 17:00-ig dolgozik, és szabadság miatt helyettesíti a másik kisgyermeknevelőt, jogosult-e a dolgozó egyszerre műszakpótlékra, helyettesítési díjra és rendkívüli munkaidőre járó díjazásra?

Kérdés: A Kit. 113. §-ának (6) bekezdése értelmében a Kit. 113. §-ának (5) bekezdésében meghatározott védelem nem vonatkozik a kormánytisztviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül. A Kit. 113. §-ának (1) és (5) bekezdésében meghatározott védelem pedig nem vonatkozik a kormánytisztviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha a felmentést a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének e) vagy g) pontjában foglaltak szerint a kormánytisztviselő kérelmezi [Kit. 113. § (7) bek.]. Felmentési védelem nem illeti meg továbbá a kormánytisztviselőt a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti érdemtelenség és a 107. §-ának (6) bekezdése szerinti foglalkoztatást kizáró ok jogcímén, a 107. §-a (1) bekezdésének f) vagy h) pontja, valamint a 107. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján történt felmentése esetén [Kit. 113. § (8) bek.]. A Kit. felmentési jogcímei két csoportba oszthatóak: az egyik, amikor felmenthető a kormánytisztviselő, a másik, amikor kötelezően fel kell menteni a kormánytisztviselőt. Mindkét csoportból néhányat kiemelt a jogalkotó, amelyeknél felmentési védelem nem illeti meg a kormánytisztviselőt (illetve két esetben jogcímtől függetlenül is). A Kit. 113. §-ának (6)–(8) bekezdéseit úgy kell-e értelmezni (ellentétes következtetésen alapuló jogértelmezés), hogy minden más esetben megilleti a kormánytisztviselőt a felmentési védelem? Az Vnytv. 9. §-ának (1) bekezdése alapján annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni. Amennyiben a Vnytv. fenti bekezdése alapján fel kellene menteni a kormánytisztviselőt, megilleti-e felmentési védelem?

Kérdés: Intézményünk szociális ágazatban (idősek és fogyatékkal élők tartós bentlakásos ellátása) működik, humánpolitikai/munkaügyi ügyintézője humánszervező egyetemi végzettséggel és személyügyi szervező főiskolai végzettséggel H fizetési osztályba került besorolásra. Olyan ellenérv került elő a besorolás tekintetében, miszerint a 257/2000. Korm. rendelet szerint nem ágazatspecifikus munkakör, egyetemi-főiskolai végzettséget nem igényel, ezért nem sorolható H fizetési osztályba. Azonban, szerintünk, ezzel ellentmond a Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése, miszerint az ellátandó munkakörhöz szükséges legmagasabb iskolai végzettséggel kell a dolgozót besorolni. Mi a helyes besorolás a fenti esetben?

Kérdés: Kistelepülési jegyzőként azzal a problémával szembesültem, hogy – kezdeményezésemre – a képviselő-testület igazgatási szünetet rendelt el nekünk a rendes szabadságok kiadása céljából, a Kttv. 232. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel. Ez idő alatt minden köztisztviselő kötelezően szabadságon van. Közben arról értesültem, hogy idén először a kormányhivatal nem járul hozzá ahhoz, hogy a szomszéd település anyakönyvvezetőjét kijelölje a halaszthatatlan anyakönyvi feladatok elvégzésére az igazgatási szünetünk idejére, mivel értelmezése szerint az anyakönyvvezető szabadsága nem minősül sem akadályoztatásnak, sem a hiányának, amely okok az anyakönyvvezető kijelölését alátámasztanák. Véleménye szerint, mivel van három anyakönyvvezető a hivatalunkban, meg kell oldani a halaszthatatlan feladatellátást. Elrendelhetek-e bármelyik anyakönyvvezetőnek készenlétet az igazgatási szünet időtartamára, amikor egyébként szabadságon vannak? Véleményem szerint a készenlét munkanapokon vagy pihenőnapokon, szükség szerint munkaszüneti napokon, a rendes munkaidőn túl rendelhető el. A fizetett szabadság ebből a szempontból pihenőnapnak minősül? Elvárható-e az anyakönyvvezetőtől, hogy ne hagyja el a települést a szabadsága alatt, mert készenlétben kell állnia? Amennyiben elrendelhető a készenlét a szabadság idejére, milyen módon kell kompenzálni azt? Ha kétszer annyi szabadidőt kell ellentételezésként biztosítani [Kttv. 98. § (3) bek. 2. mondat], akkor semmi értelme elküldeni szabadságra. Esetleg a Kttv. 98. §-ának (7) bekezdését lehet alkalmazni, és a szabadidőt pénzben meg lehet váltani? Ha igen, ez azt jelenti, hogy a készenlét napjaira – függetlenül attól, hogy végül végzett-e munkát – triplán kell kifizetni az illetményét, mivel egyszer jár a szabadságra és duplán jár a pihenőnapon teljesített készenlét időtartamára? Ehhez képest mi jár az anyakönyvvezetőnek, ha tényleges munkavégzésre is sor kerül?

Kérdés: A Kit. 129. §-ának (2) bekezdése alapján, a munkáltatói jogkör gyakorlója
a) szolgálati érdek esetén az alapszabadságot az esedékesség évét követő év márciusának utolsó napjáig adja ki,
b) a pótszabadságot – az a) pontra és a (6) bekezdésben foglaltakra tekintettel – az esedékesség évét követő év júniusának utolsó napjáig adhatja ki, és a kormánytisztviselő eddig az időpontig veheti igénybe,
ha az esedékesség éve eltelt. Az a) és b) pontban található megfogalmazásbeli különbségből milyen következtetést lehet levonni („adja ki” és „adhatja ki”)?

Kérdés: Hány évig szükséges megőrizni a polgármesteri hivatal korábbi, már nem aktív jogviszonnyal rendelkező alkalmazottainak szabadság-nyilvántartásait (szabadságkarton, szabadságengedély)?