1313 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó három karbantartó munkaidő-beosztása hétfőtől péntekig tart, szombat és vasárnap pihenőnap. Hétfőtől péntekig heti váltásban dolgoznak úgy, hogy az egyik héten 4.45-től 12.45-ig, a másik héten 10.00-tól 18.00-ig, a harmadik héten 8.00-tól 16.00-ig tart a munkaidő, és ez a következő héttel ismétlődik. A műszakpótlékra való jogosultság megvalósul, mert a legkorábbi és legkésőbbi kezdő időpont között van négy óra eltérés, valamint a munkanapok számának egyharmadában a munkaidő kezdete eltér. További egy karbantartót foglalkoztat a munkáltató, aki általános munkarendben dolgozik, hétfő, kedd és csütörtök 7.30-tól 16.00-ig, szerda 7.30-tól 17.30-ig és pénteken 7.30-tól 12.00-ig. Utóbbi munkavállaló szükség esetén (pl. betegség) helyettesíti a többi karbantartót. A műszakpótlék és a rendkívüli munka tekintetében az alábbi kérdések merültek fel.
1. A fenti munkaidő-beosztás szerint – műszakpótlékra jogosító – munkát végző karbantartó a beosztás szerinti rendes munkanapjára 18.00 után elrendelt rendkívüli munkavégzés idejére melyik és milyen mértékű pótlékra jogosult?
2. Amennyiben a munkaidő-beosztás fentiek szerint hétfőtől péntekig tart, és a műszakpótlékra jogosult munkavállaló részére a heti pihenőnapjára (szombat vagy vasárnap) rendkívüli munkát rendel el a munkáltató, akkor melyik és milyen mértékű pótlék fizetendő?
3. Az általános munkarend szerinti munkaidő-beosztása alapján műszakpótlékra nem jogosult karbantartó, amennyiben valamelyik hónapban helyettesítésként (másik munkavállaló betegsége miatt) hosszabb időn keresztül (pl. 14 munkanapon át) váltott műszakban 4.45-től 12.45-ig, illetve 10.00-tól 18.00-ig dolgozik, jogosult-e műszakpótlékra?
4. Amennyiben a munkavállaló vezetője a havi munkaidő-beosztásban az előre tervezett szabadság vagy tervezett műtét miatti táppénz idejére a munkavállaló részére munkaidőt nem oszt be (arra a napra szabadság vagy táppénz kerül feltüntetésre), akkor azt/azokat a napokat milyen módon kell figyelembe venni a műszakpótlékra jogosultság napjainak (havi munkanapok egyharmada) számításánál?

Kérdés: Jelenleg a munkavállalónk gyermeke születése miatt fizetés nélküli szabadságon van. Helyére új munkavállalót vettünk fel, akinek 2025. december 31-én jár le a szerződése. A fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló nem kíván visszajönni gyermeke hároméves koráig, de a felhalmozódott szabadságát is ki szeretné majd venni. Hogyan célszerű a helyettesítő munkavállaló munkaszerződését meghosszabbítani? Konkrét naptári nap szerint határozzuk-e meg a határozott idejű munkaviszony időtartamát (azt azonban, hogy mely időpont lesz ez valójában, nem lehet biztosan tudni), vagy van-e lehetőség arra, hogy a határozott időt akként határozzuk meg a munkaszerződésben, hogy az „XY távollétének idejére” szól? Ebben az esetben alkalmazható a helyettesítő személy a régi munkavállaló szabadságának ideje alatt?

Kérdés: A köztisztviselő 2021. VI. 1-jén lépett be hivatalunkhoz, diplomája nincs, bemutatott legmagasabb iskolai végzettsége: érettségi. A köztisztviselő a nyugdíjbiztosítási hatóságnál adategyeztetési eljárást kezdeményezett. Az erről készült értesítést 2025. december elején leadta, és kérte a szolgálati idejének felülvizsgálatát. A belépéskor leadott jogviszonyokhoz képest, a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban feltüntetésre került a Kossuth Lajos Katonai Műszaki Főiskola az alábbi adatokkal: Jogviszony kezdete: 1987. VIII. 26.; jogviszony vége: 1990. II. 28. Jogviszony megnevezése: egyetemi/főiskolai hallgató. Figyelembe vehető napok száma: 918. 1990. III. 1-jétől a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál kezdett dolgozni. A közszolgálati jogviszonyba történő besorolásakor és a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításakor fenti időszak jogszerző időnek minősül-e? Ha igen, akkor a főiskolán töltött tanulmányi időt egészében be kell-e számítani, vagy csak bizonyos időszakot (6 hónap)?

Kérdés: A Púétv. 98. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus és a pedagógus-szakképesítéssel vagy -szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét. A 2024/2025. tanévi teljesítményértékelés alapján történő illetmény kifizetéséről és egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 182/2025. Korm. rendelet 3. §-a értelmében a Púétv. 98. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával a 2024/2025-ös teljesítményértékelés eredményeként az illetményt 2025. szeptember 1-jétől kell megállapítani, az erre vonatkozó kinevezésmódosítást legkésőbb 2025. szeptember 20-ig kézbesíteni kell. Amennyiben egy pedagógust értékelnek, és ez alapján illetménye módosul, tekintettel arra, hogy a pedagógus 2025. szeptember 1. napja előtt már CSED-ben részesül (augusztus hónaptól), meg kell-e állapítani az új illetményét és módosítani kell-e a kinevezését?

Kérdés: A Kúria a műszakpótlékra jogosultsággal összefüggésben kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése a munkanapok legalább egyharmada fordulatot használja; a munkanap fogalmát az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése rögzíti, melyek összevetéséből az az értelmezés következik, hogy csak a ténylegesen ledolgozott napok arányszáma az irányadó. Általános szabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egy konkrét példán keresztül: a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 12 órás munkaidővel 3 napon 18.00-tól 06.00 óráig és 2 napon 06.00-tól 18.00 óráig végez munkát, és 14 napon át a szabadságát tölti beosztás szerint 06.00-tól 14.00 óráig tartó munkaidejű munkanapok alatt, heti 2 pihenőnap kiadásával. A műszakpótlék számításánál hogyan jár el helyesen a munkáltató? Ha csak a ténylegesen ledolgozott napok figyelembevételével, vagy a beosztás szerint szabadság, betegszabadság és a ténylegesen ledolgozott napok arányát tekintve nézi az arányszámokat? Az egyharmad számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni? Például 17 beosztás szerinti munkanap esetén 5 vagy 6 eltérésnek kell lennie? Történt-e változás a szabályozásban 2022 óta?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cégnél alkalmazásban, GYED-en lévő anyukának a fizetés nélküli szabadság idejére szünetel a kikölcsönzése. Visszatérése során ilyenkor mit kellene figyelembe venni az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekciónál? Mi történik abban az esetben, ha a kölcsönző cég már nincs szerződésben a kölcsönzővel?

Kérdés: A gyermekgondozási szabadságon lévő munkavállaló visszatérésekor kell-e bérkorrekcióban részesíteni az adott illetőt, ha van azonos munkakörben dolgozó más munkavállaló, és náluk nem történt az elmúlt években bérfejlesztés, a cég többi részlegén viszont igen? Mi történik abban az esetben, ha az azonos munkakörbe új munkavállaló érkezik már sokkal magasabb alapbérrel? Akkor a visszatérő munkavállalónak tett ajánlatnak is tükröznie kell azt a mértékű növekedést, amit az újonnan érkező kolléga megkapott?

Kérdés: A munkaszerződés alapján a munkavállaló személyi alapbére bruttó 500.000 Ft/hó, valamint abban egy havi átalány formájában történő bérpótlék-kifizetés is szerepel, bruttó 50.000 Ft összegben. Ez az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékokra vonatkozik, nem tételes elszámolás alapján, hanem fix havi díjazással, amely az alapbérrel együtt kerül kifizetésre. Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióval kapcsolatban ilyen esetben a korrekció kizárólag az alapbérre vonatkozik, vagy a havi átalány formájában fizetett bérpótlékra is kiterjed? Ha a munkáltató a GYED-ről vagy GYES-ről – a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról – visszatérő munkavállalót nem tudja foglalkoztatni, és a munkaviszonya olyan jogcímmel kerül megszüntetésre, amelynek értelmében végkielégítés jár részére, a végkielégítés alapját milyen módon lehet megállapítani abban az esetben, ha az elmúlt hat hónapban nem történt tényleges munkavégzés? Ilyen esetben mire alapozható a távolléti díj helyes megállapítása?

Kérdés: Felszámolás alatt álló cég esetén GYES-ről visszatérő édesanyánál ugyanúgy el kell-e végezni az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekciót?

Kérdés: Önkormányzati óvodában foglalkoztatott intézményvezető és tagintézmény-vezető többlettanítási igényt adott le, melyhez a jelenléti ívet is csatolta. Ez viszont nem támasztja alá a többletmunkát. Tekintettel arra, hogy a társult kistelepülésen egy csoport van az óvodában, a csoportban két óvónőt és egy dajkát foglalkoztatnak, akik közül az egyik óvónő a tagintézmény-vezető. A tagintézmény-vezetőnek, mivel órakedvezménye van, ezért folyamatosan többletmunkára jogosult. Van olyan munkaszervezési módszer, amellyel ennél az esetnél meg lehetne oldani, hogy ne legyen folyamatos többletmunkája a tagintézmény-vezetőnek, tekintettel arra, hogy magas az anyagi vonzata, melyre az állami támogatás már nem nyújt fedezetet?