1354 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: Társaságunk azon munkavállalók esetében, akik az adott év során nem vettek igénybe legalább 14 nap egybefüggő szabadságot, írásbeli megállapodást köt, amelyben a felek közös megegyezéssel eltekintenek az egybefüggő 14 nap szabadság kiadásától. Szeretnénk megvizsgálni annak lehetőségét, hogy mellőzhető-e az írásbeli megállapodás megkötése abban az esetben, ha a társaság a munkavállalók szabadságát előzetesen elfogadott szabadságolási terv alapján adja ki.

Kérdés: Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott orvos munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre, a „többlet”-szabadságra kifizetett összeget a munkáltató az elszámolás keretében levonhatja-e a munkavállaló utoljára kifizetett munkabéréből, egyéb járandóságaiból?

Kérdés: Jár-e cukorbetegnek pótszabadság?

Kérdés: Hozzátartozó halála esetén a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól két napra. A munkavállaló feleségének nagyszülője hunyt el, 2025. január hónapban. A munkavállaló az igényét egy évvel később, 2026. január 6-án nyújtotta be. A munkáltató köteles megadni ebben az esetben a két nap „rendkívüli szabadságot”, vagy elutasíthatja a kérelmet? Ha elutasíthatja, milyen jogszabályra hivatkozva? Belső szabályzatban lehet-e szabályozni, hogy meddig fogadja el a kérvényeket a munkáltató? Pontosan ezen kellemetlenségek elkerülése végett.

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése alapján a munkáltató mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól az egyoldalú munkáltatói szabályzatban meghatározott esetben „automatikusan”. Erre vonatkozóan a munkáltató dönthet-e úgy – ezen egyoldalú munkáltatói szabályzatban –, hogy e mentesítési időszak a szabadság vonatkozásában munkában töltött időnek minősül annak ellenére, hogy a fenti eset az Mt. 115. §-ának (2) bekezdésében lévő felsorolásban nem szerepel?

Kérdés: Munkavállalónk benyújtotta a határozatait az 5 munkanap pótszabadság igényléséhez a megváltozott munkaképessége miatt. A határozat szerint 2012-ben 40%-os egészségkárosodást állapítottak meg, azóta baleseti járadékot kap. A felülvizsgálatok során az egészségkárosodás mértékét szinte minden alkalommal más százalékban határozták meg. Az utolsó határozat szerint az összes baleseti eredetű egészségkárosodás mértéke 33% (3. fokozat) véglegesen, a vizsgálatkori állapota alapján ennek további felülvizsgálata nem szükséges. Jogszerűen jár el a munkáltató, ha az 5 munkanap pótszabadságot nem adja meg a munkavállaló részére?

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy a GYED-ről visszatérő anyukák esetében a szabadságok kiszámításánál csak az alap+életkor után járó szabadságnapokat arányosítjuk, és a gyermekek után járó pótszabadságot pedig teljes egészében hozzáadjuk a kapott arányosított munkanapok számához? Egyedül abban az esetben nem, ha a munkaviszony év közben megszűnik, úgy a gyermekek után járó szabadságnapokat is arányosítjuk. Jól értem?

Kérdés: GYES-ről visszatérő munkavállaló esetén, munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásnál, fennáll-e a béremeléshez való jogosultság? Jogosult-e a kölcsönvevő cég megtagadni a béremeléssel kapcsolatos információk kiadását arra hivatkozva, hogy a munkavállaló már nem tartozik az állományába? Amennyiben a kölcsönvevőnél alkalmazott béremelési adatok nem állnak rendelkezésre, jogszerű-e a kölcsönbe adó részéről az átlagbér alkalmazása, és ilyen esetben mely munkavállalói kör bére szolgálhat összehasonlítási alapként? Milyen kötelezettségek terhelik a kölcsönbeadót egy GYES-ről visszatérő munkavállaló bérének megállapítása során, különös tekintettel az egyenlő bánásmód és az azonos vagy egyenértékű munkakörben dolgozók bérfejlődésének figyelembevételére? Továbbá milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak annak ellenőrzésére, hogy a kölcsönvevőnél/adónál ténylegesen történt-e béremelés?

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságáról visszatérő munkavállaló bérét az Mt. 58. §-a alapján korrigálni szükséges. Ha nincs azonos munkakörű munkavállaló a munkáltatónál, a ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. A munkáltatónak jelenleg egy munkavállalója van, akinek a bére részben azért módosult, mert a munkaköre egy másik munkakörrel összevonásra került. Másrészt a bére időközben emelésre került az infláció miatt. A visszatérő munkavállaló az Mt. 58. §-a alapján történő béremelése esetén az összehasonlítási alapot adó munkavállalói munkakörök összevonása miatti béremelését is figyelembe kell venni, vagy csak az inflációkövetést?

Kérdés: A 36/2026. Korm. rendelettel kapcsolatos a kérdésünk. A 401/2023. Korm. rendelet 108/A. §-ának (1) bekezdése: (...) a tárgyév december 31-én a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó pedagógus (...), aki a tárgyévet követő év március 1-jén is ezen munkakörök, feladatkörök valamelyikében van foglalkoztatva, egyszeri kiegészítő juttatásra jogosult…
(2) bekezdése: Nem jogosult kiegészítő juttatásra az, aki az (1) bekezdés szerinti határnapok valamelyikén a Púétv. 94. §-ának (10) bekezdése szerinti fizetés nélküli szabadságon volt.
A Púétv. 94. §-ának (10) bekezdése: A felek az (1)–(9) bekezdésekben foglalt eseteken kívül is megállapodhatnak fizetés nélküli szabadság biztosításáról. Vélhetően ezt a két dátumot kell figyelni, a 2025. december 31-ét és a 2026. március 1-jét. Aki mindkét napon pedagógusként volt foglalkoztatva, annak jár az összeg. A 401/2023. Korm. rendelet 108/A. §-ának (3) bekezdése: Az egyszeri kiegészítő juttatás összege – teljes munkaidő esetén – a 2025. évre vonatkozóan bruttó 152.400 forint. Az egyszeri kiegészítő juttatás a foglalkoztatás szerinti munkaidővel arányos mértékben biztosítandó, az időarányosság során a foglalkoztatott 2026. március 1-jei munkaidejét kell figyelembe venni.
Értelmezésünk szerint mindenkinek 152.400 forint jár, egy esetben kell arányosítani, ha 2026. március 1-jén részmunkaidős valaki. A 401/2023. Korm. rendelet 108/A. §-ának (4) bekezdése szerint a (3) bekezdés szerinti egyszeri kiegészítő juttatást a kiegészítő támogatás rendelkezésre bocsátását követően haladéktalanul, de legkésőbb 2026. április 10-ig kell kifizetni. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókon és a szakképzésben dolgozókon kívül a bölcsődei pedagógusoknak is jár. A keresőképtelenség vagy szülési szabadság, illetve a GYED folyósítása alatt fizetés nélküli szabadság jogcímen tartósan távol lévőknek jár-e ez az összeg? Ők óvodában a Púétv. hatálya alá tartozó pedagógusok. Akik nem óvodában és nem a Púétv. hatálya alá tartoznak, hanem közalkalmazotti jogviszonyban a Gyvt. hatálya alá tartozó bölcsődei kisgyermeknevelők, pedagógusok, és 9-es kód miatti keresőképtelenségen vannak, illetve GYED-et mint ellátást kapnak, közben fizetés nélküli szabadság jogcímen vannak távol, nekik jár-e?