Közfoglalkoztatottak szabadságmegváltása

Kérdés: Közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó kérdéssel fordulnék Önökhöz. Az Mt. 125. §-a előírja, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. Azonban a közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi CVI. törvény (Kftv.) 2. §-a (5) bekezdésének aj) pontja kizárja az Mt. szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseit, ugyanakkor további rendelkezést nem tartalmaz e tárgyat érintően. Értelmezésem szerint jogilag nincs szabályozva a közfoglalkoztatottak szabadságának kiadása. A közfoglalkoztatási jogviszonyok esetén a dolgozók jogosultak-e a fel nem használt évi rendes szabadság megváltására, és egyben a munkáltatónak kötelessége-e megváltani a ki nem vett szabadságot? A jogalkotó több rendelkezését is figyelembe véve megállapítható, hogy szigorúbb szabályozást alkotott a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozóan, mint az egyéb munkaviszonyok esetében, ennek értelmében dönthet-e úgy a munkáltató, hogy a szabályozásra hivatkozva nem fizeti ki a bent maradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett szabályok alapján a közfoglalkoztatási jogviszonyban valóban nem alkalmazandó az Mt. szabadság megváltására vonatkozó 125. §-a. A Kftv. ugyanakkor a közfoglalkoztatottak számára is biztosít naptári évenként 20 munkanap szabadságot azzal, hogy ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Szabadságra jogosító idő számítása

Kérdés: Egyik közalkalmazottunknak közös megegyezéssel meg kívánjuk szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát. A megváltandó szabadság tartama tekintetében azonban nem egyezik az álláspontunk. A közalkalmazott 2012. szeptembertől december végéig keresőképtelen volt, álláspontunk szerint, mivel ennek tartama meghaladta a harminc napot, a közalkalmazottat kevesebb szabadság illeti meg, mert a harminc napot meghaladó táppénz után nem számítható szabadság. A közalkalmazott azonban ezt nem akarja elfogadni. Jogszerűen járnánk el, ha nem számítanánk szabadságot 2012 azon részére, amikor harminc napot meghaladóan keresőképtelen volt a közalkalmazott?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 115. §-a – mely a szabadság jogszerző idejét illetően felváltotta a korábbi szabályozást – 2013. január 1-jével lépett hatályba. Ez a szakasz rögzíti, hogy munkában töltött időnek minősül a szabadságra jogosító idő szempontjából a naptári évenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Szabadság mértékének kerekítése órákban elszámolt szabadság esetén

Kérdés: Közelednek a nyári szabadságolások, ezért merült fel bennünk a következő dilemma. Az Mt.-ben benne van az a régi szabály, ami kimondja, hogy a fél napot elérő töredéknapot felfelé kell kerekíteni. Kérdésünk az, hogy mivel a szabadságot a törvény szerint az általunk alkalmazott egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt már órákban kell nyilvántartani, a fél nap szabadságon a beosztás szerinti, vagy az általános munkarend szerinti (4 óra) szabadság értendő?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 121. §-ának (1)–(2) bekezdései szerint a munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Megjegyezzük, hogy a régi Mt. 133. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Betegszabadság elszámolása

Kérdés: Dolgozóink 4 havi munkaidőkeretben dolgoznak. Az első két hónapban 6 órás munkarendben hétfőtől péntekig, a következő 2 hónapban pedig 10 órás munkarendben. Az egyik dolgozónk január hóban betegszabadságon és rendes szabadságon is volt. A munkabérét 6 órában bérszámfejtettem, természetesen a betegszabadságot is. A kérdésem az lenne, ha lejár a 4 havi munkaidőkeret, a betegszabadságból fennmaradó 2 órákat hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 93. §-ának (2)–(3) bekezdései szerint a munka­időkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ekkor a munkaidő meghatározásakor a távollét, így a betegszabadság tartamát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Osztószám a távolléti díj megállapításakor

Kérdés: A munkáltató a munkavállalót 24/72 órás munkaidőben foglalkoztatja, az Mt. 91. §-ának b) pontjában foglaltak alapján készenléti jellegű munkakörben, havibéres elszámolásban. A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munka­időt az Mt. 93-94. §-aiban foglaltak figyelembevételével, munkaidőkeretben határozta meg. A munkavállaló ténylegesen ledolgozott munkanapjainak a száma 2012. decemberben 3 munkanap és 1 nap rendes szabadság. Milyen osztószámmal kell a számfejtéskor megállapítani a kieső időre jutó, illetve a ledolgozott időre járó munkabért? Az elkövetkező időszakban – amennyiben a dolgozó keresőképtelen állományba kerül – az adott hónapban milyen osztószámmal kell számolnunk a ledolgozott időre járó munkabére, illetve a rendes szabadsága és betegszabadsága megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] A 2012. december havi munkabért még a régi Mt. távolléti díjra vonatkozó szabályai alapján kell kiszámítani. E szerint az egynapi távolléti díjnál az osztószám a tárgyhavi munkanapok száma. Ebből az egy órára járó távolléti díj az előbbi eredmény és a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] Három olyan terület van, ahol az új Mt. szabályai 2013. január 1-jével lépnek hatályba. Ezek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, a szabadság és a távolléti díj számítása [új Mt. 298. § (2) bek.]. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alapján a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Mezőgazdasági idénymunka pótlékai

Kérdés: Az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül mezőgazdasági idényjellegű foglalkoztatott munkavállalóknak, amikor szombaton, vasárnap vagy ünnepnap dolgoznak, kell-e pótlékot adni és mennyit? Az ilyen napra fizetett napi munkadíj maximum hány forint lehet? Ugyanakkor arra is szeretnék választ kapni, hogy az ilyen foglalkoztatottaknak jár-e szabadság, ha igen, miként kell azt számolni?
Részlet a válaszából: […] Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem érvényesülnek a vasárnapra, illetve a munkaszüneti napra történő munkaidő-beosztás korlátai (Mt. 101. §), ezért a mezőgazdasági idénymunkában sem kell ezeket figyelembe venni. A szombati rendes munkaidőben történő munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Munkavégzési kötelezettség áthelyezett munkanapon

Kérdés: 2012. október 24-én kezdett cégünknél egy új munkavállaló. Azt szeretném tudni, hogy október 27-én, ami áthelyezett munkanap, neki is volt-e munkavégzési kötelezettsége, vagy mivel az új munkavállaló még nem állt munkaviszonyban október 22-én, amit tulajdonképpen áthelyeztek 27-ére, mentesül-e a munkavégzés alól?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napok körüli munkarendet minden évben miniszteri rendelet állapítja meg. E rendelet hatálya 2012-ben kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra, kivéve a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Időarányosnál hosszabb szabadság igénybevétele – a munkabér visszakövetelhetősége

Kérdés: Ha a munkavállalóval már a 9. hónapban kivetették az egész évre járó szabadságát, annak ellenére, hogy többször is jelezte feletteseinek, hogy neki ennyi időarányosan nem jár, és év közben a munkaviszony megszűnt, a munkavállaló rendes felmondásával kötelezhető-e a már kiadott szabadságok megfizetésére?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szabadságra vonatkozó előírásai csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba [új Mt. 298. § (2) bek.], ezért a választ egyrészt az 1992. évi Mt., másrészt az új Mt. alapján adjuk meg. Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.
Kapcsolódó címkék:      

Átirányítás és aránytalan sérelem

Kérdés: Munkaadóm, élve jogával, más beosztásba helyez 44 napra. Az eddigi egy műszakos rugalmas beosztásom két műszakos kötött időre változik. Ez azzal jár, hogy 11-19 óra közötti délutános műszakom idején reggel fél 9-kor el kell jönnöm otthonról, és csak este 21.15-re érek haza. Kimeríti-e az adott helyzet az aránytalan sérelem fogalmát? A törvény szerint ugyanis az átirányítás nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra.
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályai 2013. január 1-jén lépnek hatályba [új Mt. 298. § (2) bek. a) pont], ezért a kérdést az 1992. évi Mt. alapján kell megválaszolni. E szerint az átirányítás – illetve a munkaszerződéstől eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.
1
2
3
4
15