Szabadságra járó távolléti díj megállapítása

Kérdés: Munkavállalónknak 2011 júliusában született gyermeke. 2012. szeptember 1-jétől szeretne a GYES mellett 6 órás munkaviszonyban munkát vállalni. 2011. évről 10 nap elmaradt szabadsága van, 2012. június 15-ig a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára 12 nap szabadság illeti meg. Ezt a szabadságot törvényi lehetőség szerint munkába állás után szeptember hónapban szeretnénk pénzben megváltani. Mivel erre a szabadságra még 8 órás munkaviszonya alatt szerzett jogosultságot, kérdésem, hogy 8 órás vagy 6 órás távolléti díjjal kell elszámolni? Visszajövetelét követően (2012. szeptember 1.) még lesz 10 nap elmaradt szabadsága 2011. évről, melyet szerintem az akadályoztatás megszűnését követő 183 napon belül kell majd kivennie. Ha ezt az elmaradt szabadságát kiveszi, akkor 6 órás távolléti díjjal kell elszámolni, mivel 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. távolléti díj számítására vonatkozó szabályai 2013. január 1-jén lépnek hatályba, ezért 2012-ben még az 1992. évi Mt.-t kell alkalmazni e kérdésben [új Mt. 298. § (2) bek. d) pont]. E szerint, ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Szabadság megállapítása

Kérdés: Egy munkavállalónk, akinek lejárt a GYED (második gyerek után), szeretne másutt elhelyezkedni. Mennyi szabadság jár neki az alábbi körülmények mellett? Jogviszony kezdete: 2007. 04. 02. Született: 1981. 07. 23. Jogviszony megszüntetése: 2012. 06. 30. Az első gyerek 2008. januárban született, ezt követően TGYÁS-t és GYED-et vett igénybe (itt 18 nap ki nem vett szabadsága maradt). Közben megszületett a második gyerek 2009 novemberében, ismét TGYÁS-t igényelt, majd 2010-ben GYED-del folytatódott az ellátása. Most, 2012-ben közös megegyezéssel szeretnénk a munkaviszonyt megszüntetni.
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szabadságra vonatkozó előírásai csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba [298. § (2) bek.], ezért a választ az 1992. évi Mt. alapján adjuk meg. A kérdésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy a munka­vállalónak hány nap ki nem adott szabadsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Szabadság mértéke részmunkaidőben

Kérdés: Hány nap szabadság jár a heti 20 (30) órában foglalkoztatott alkalmazottnak?
Részlet a válaszából: […] A Legfelsőbb Bíróság MK 19. számú állásfoglalása szerint a munkavállalónak akkor is az Mt.-ben meghatározott mérték szerint jár a rendes szabadság, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazza. A törvény ugyanis nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezést, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:      

Időarányosnál hosszabb szabadságra járó díjazás visszakövetelése

Kérdés: Cégünk egyik dolgozójának július 2. napjával megszűnt a munkaviszonya, és év közben több szabadságot vett ki, mint amennyi arányosan járt volna neki, ezért a júliusi bére negatív összeg lesz. Visszakövetelhetem tőle az így számfejtett nettó bért? A 08-as bevallás nem fogad el negatív összeget a bér soron. Hogyan kell a bevallásban ezt feltüntetni?
Részlet a válaszából: […]  Az új Mt. szabadságra vonatkozó előírásai csak 2013. január1-jén lépnek hatályba [új Mt. 298. § (2) bek.], ezért a választ az 1992. éviMt. alapján adjuk meg. Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig többszabadságot vett igénybe annál, mint ami a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

"Túlvett" szabadság – a távolléti díj visszakövetelhetőségének korlátai

Kérdés: A régi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése egyértelműen rendelkezett a munkaviszony-megszűnés esetén a túlvett szabadság munkavállaló általi visszafizetéséről. Az új Mt. erre vonatkozóan nem rendelkezik, csupán a ki nem vett időarányos szabadság pénzbeli megváltásáról. Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a régi gyakorlatot alkalmazva, levonja a munkavállaló járandóságából a túlvett szabadság ellenértékét?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben említett szabály szerint, ha a munkavállaló amunkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami amunkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabértköteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Életkor alapján járó pótszabadság csökkenthetősége az üzemi megállapodásban

Kérdés: Úgy tudom, ha egy munkáltató az üzemi tanáccsal üzemi megállapodást köt, akkor ez egyenértékű lesz a kollektív szerződéssel, azaz az új Mt.-ben jelölt eltéréseket ez alapján is meg lehet tenni. Az eltérések között van, hogy ezen megállapodás alapján csökkenthető a pótszabadság mértéke. Ha egy munkavállaló a régi Mt. alapján már megszerezte például a 30 nap alapszabadságot, ezt – rosszabb esetben – vissza lehet-e csökkenteni 20 napra? Azaz elvehető-e a már (elvileg) megszerzett szabadság?
Részlet a válaszából: […]  Az üzemi megállapodás az új Mt. szerint munkaviszonyravonatkozó szabály, amely a munkaviszonyból származó, vagy az ezzel kapcsolatosjogot vagy kötelezettséget is szabályozhatja. Ezt nevezzük az üzemimegállapodás normatív részének. Ez azonban két fontos megkötéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Szabadság kiadása

Kérdés: Kiadhatja-e a munkáltató a szabadságokat azért, hogy meglegyen a havi munkaóraszám?
Részlet a válaszából: […]  A régi Mt. 135. §-ának (1) bekezdése szerint a szabadságkiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembevenni. Vagyis a szabadság alatt a munkavállaló mentesül a számára beosztottmunka­idő ledolgozásának kötelezettsége alól. Ez azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Szabadság megváltása

Kérdés: Egy munkavállaló az I. rokkantsági csoportba tartozik, mozgásképtelen, de munkaviszonya még fennáll. Eddig évente kifizették a szabadságát. 2011-ben azt mondták, hogy nem jár neki a szabadságra eső bér. Mi a helyes eljárás? Már három éve gyámság alatt van. Mozogni nem tud.
Részlet a válaszából: […]  A munkáltatónak kifejezetten tilos a munkaviszony fennállásaalatt megváltania a rendes szabadságot, és azt pénzben kifizetni. Erre csak amunkaviszony megszűnésekor lenne jogosultsága [új Mt. 125. §, régi Mt. 136. §(1) bek.]. A munkáltató tehát jogszerűen jár el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Tájékoztatási kötelezettség a munkaviszony létesítésekor

Kérdés: Az új Mt. hatálybalépését követően felvett munkavállalóknak továbbra is kötelesek leszünk írásbeli tájékoztatást adni a munkaviszony lényeges elemeiről (szabadság, kollektív szerződés stb.), vagy ezek után elegendő lesz szóban közölni a lényegesnek tartott információkat?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony kezdetekor fennállott tájékoztatási kötelezettség az új Mt.hatálybalépését követően is terheli a munkavállalót azzal a különbséggel, hogya munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított nem harminc, hanemtizenöt napon belül köteles írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Szabadságkiadás készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Az új Mt. rendelkezése szerint a rendes szabadság kiadásánál azt kell figyelembe venni, hogy az adott napra hány óra munkavégzésre volt beosztva a munkavállaló. Egy 12 órás beosztású napra eszerint 1,5 nap szabadságot kell kiírnom. Hogyan kell ezt értelmezni készenléti jellegű munkakörben, ahol rendszeresen lehet napi 12 óra a napi munkaidő? Ez azt jelentené, hogy a készenléti jellegű munkakörben dolgozó kollégáink egyharmaddal kevesebb rendes szabadságot kapnak, mint a napi 8 órában dolgozó többi munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett szabály így hangzik: a napi munkaidő mértékétőleltérő munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló a szabadság kiadása során abeosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, és akiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.
1
3
4
5
15