Statisztikai állományi létszám - akik számítanak

Kérdés: Vállalatunk gyakorlati képzőhelyként, tanulószerződéssel foglalkoztat szakképző iskolai tanulót. A tanuló részére a törvényben meghatározott tanulói pénzbeli juttatást fizetjük meg, egyéb jövedelmet nem kap. Az átlagos statisztikai létszámba bele kell számítani? A KSH útmutatója szerint nem tartoznak a statisztikai létszámba a "kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és munkadíjban nem részesülnek", de nem találtam arra vonatkozó információt, hogy a tanulói pénzbeli juttatás munkadíjnak minősül-e.
Részlet a válaszából: […] A KSH "Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz" című kiadványa (Útmutató) szerint "A statisztikai megfigyelés a Magyarországon regisztrált, működő gazdasági szervezetek tevékenységében folyamatosan részt vevők teljes körére kiterjed"; "folyamatos részvétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Letiltás foganatosítása munkaviszony megszüntetése esetén

Kérdés: Havi fix összegű gyermektartásdíj letiltása esetén hány havi tartásdíjat kell levonni a munkáltatónak, ha 8 havi végkielégítést és 2 havi felmentési időre járó távolléti díjat fizet ki egyszerre a távozó munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíjpénztári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Kinevezésmódosítás elutasítása miatti rendkívüli felmentés jogellenessége

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 171. számában a 3389. számon megjelent válaszukra hivatkozva, benyújtottam a munkáltatómnak az Önök által összegyűjtött jogszabályokat és jogi lépéseket, majd ennek ellenére, pár nap után, azonnali hatállyal felmentettek. Idetartozik, hogy közalkalmazottként dolgozom több mint 20 éve. A munkáltatóm többször megkérdezte, hogy elfogadom-e a hatórás részmunkaidőt, de többszöri kérés után sem írtam alá a hat órára vonatkozó új kinevezést. Megkaptam időközben szeptemberre és októberre a fizetésem, mindkét hónapban a hatórás munkarendre vonatkozó összeg került átutalásra. Jogszerűen jártak el? Ebben az esetben jár-e végkielégítés vagy bármilyen pénzbeli juttatás, ha igen, ki és mi alapján határozza meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a munkáltató ajánlatot tett a munkaidő hat órára való csökkentésére, amelyet Ön nem fogadott el. Közös megegyezés hiányában a munkaidő csökkentése nem jöhetett létre, azaz a korábbi hónapokra is teljes munkaidőre járó illetményre jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Óradíj pedagógusnak

Kérdés: 20 órás oktatótanárként az intézményünk gyermekotthoni részében túlmunkát vállaltam betöltetlen állás helyére. A túlmunka kifizetéséről a gyermekotthon vezetője azt a tájékoztatást adta, hogy hétköznap 19-07 óráig az óradíjam felett 50%, a szombat-vasárnap napközbeni és ugyanebben az intervallumban ledolgozott órák után az óradíjam 200%-át kapom. Se ügyeletet, se készenlétet nem rendeltek el. A fenntartó KLIK nem fizette ki ezt a bért, pihenőidőt sem biztosítottak helyette. Az órabérem 60%-át kaptam meg éjszaka, vasárnap pedig a 200%-át. Ha nem ismerem a törvényt, a gyermekotthon vezetője pedig a fent említett tájékoztatást adta, akkor ki követett el hibát? A nagy emberhiányra való tekintettel volt, hogy folyamatosan 24, 36, 54 órákat dolgoztam. Én a beígért túlmunka-elszámolás miatt vállaltam ennyi munkát, illetve a kollégáim is. Ezt nem akarják kompenzálni a KLIK-ben. Ki a felelős ezért, hová fordulhatok jogorvoslatért? Van-e anyagi vonzata, ha munkaügyi pert indítok?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésből a munkavégzés körülményei, kinevezés szerinti feltételei nem állapíthatók meg pontosan. Általánosságban fogalmazva: a betöltetlen álláshelyen rendszeresen történő munkavégzés csak a kinevezésbeli munkaidő mértékének módosításával (részmunkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Szakszervezet által magánszemélynek adott juttatás adómentessége

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3.3. pontjában szereplő, közcélú juttatások körébe sorolt kifizetésekkel kapcsolatban kérjük, szíveskedjenek közölni, hogy a fenti, nem pénzben adott juttatást, illetve pénzben adott támogatást milyen feltételek mellett adhatja a magánszemélynek adómentesen és kifizetői terhek nélkül az érintett munkavállalói érdekképviseleti szervezet?
Részlet a válaszából: […] A közcélú juttatások körében adómentes a munkavállalói érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (értékhatártól függetlenül), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Foglalkoztatás hétvégén tanulószerződéssel

Kérdés: Tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő cukrász, szakács, pék tanulók képzésére kerülhet-e sor szombaton és vasárnap, ha a képzést biztosító hely egy kávézó-cukrászda, mely hétvégén is nyitva tart? Ha igen, változik-e a tanuló pénzbeli juttatása, jogosult-e pótlékra?
Részlet a válaszából: […] Az Szktv. szerint a gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Tanulószerződés alapján járó pénzbeli juttatás

Kérdés: 2013-ban a tanulószerződés megkötésekor a tanuló az akkori minimálbér alapján kapta pénzbeli juttatását. A kezdő félév végétől, 2014. február 1-jétől sikeres vizsga esetén kap emelést. Ezt megelőzően, 2014. január 1-jétől milyen pénzbeli juttatás illeti meg? A tanulószerződés megkötésekor érvényes minimálbér, vagy a szerződést módosítani kell a januári (a második félév kezdetével nem egyező) minimálbér-változás miatt?
Részlet a válaszából: […] Az Szkt. 48. §-a (1) bekezdésének g) pontja, valamint 63. §-ának (1)-(3) bekezdései szerint a tanulószerződésben rögzíteni kell a gazdálkodó szervezet által a gyakorlati képzésben részt vevő tanulónak járó juttatás mértékét. A juttatás havonta legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Egyszerűsített foglalkoztatás bére - a végrehajtás hatálya alá tartozás

Kérdés: A Munkaügyi Levelekben megjelent 1624. kérdésre a válaszadó azt a választ adta, hogy egyszerűsített foglalkoztatásból származó munkabérből lehet végrehajtási letiltást foganatosítani, mert az is munkabérnek minősül. A Vht. 65. §-ának (4) bekezdése szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Ugyanakkor az Eft. 8. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a munkavállalót a közteher megfizetése esetén nem terheli szja-előleg-fizetési kötelezettség. Ezen két jogszabály együttes olvasatát én úgy értelmeztem, hogy abban az esetben, ha az alkalmi munkavállalónak kifizetett alkalmi munkavállalói bér után a magánszemélynél nem keletkezik szja-előleg-fizetési kötelezettség, az a Vht. szerint nem minősül munkavállalói bérnek, így nem helyezhető levonás alá.
Részlet a válaszából: […] A személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Szja-tv.-t az Eft. szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. Az eltérések között szerepel, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásra megállapított napi átalányközteher...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Szakmai gyakorlatos diák díjazása

Kérdés: Szakmai gyakorlatra fogadunk fiatalokat. Hogyan tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy egy adott szakmai gyakorlatra a nemzeti felsőoktatási törvény vagy a szakképzési törvény rendelkezéseit kell-e alkalmazni, valamint hogy az adott szakmai gyakorlat képzési programhoz kapcsolódik, vagy sem? A két törvény szakmai gyakorlat díjazására vonatkozó szabályozása eltérő. Jól gondoljuk, hogy a szakképzési törvény hatálya alá tartozó képzéseknél a 6 hetet meg nem haladó gyakorlatnál is kell fizetni díjazást a jelentkezőnek? Kérdésünk továbbá, hogy a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó szakmai gyakorlat esetén elegendő-e csak együttműködési megállapodást kötni a felsőoktatási intézménnyel, vagy ezentúl szükséges a hallgatókkal is hallgatói munkaszerződést létesíteni?
Részlet a válaszából: […] Az, hogy az Nft. vagy az Szkt. alapján kell a szakmai gyakorlatot bonyolítani, attól függ, hogy a diák melyik törvény hatálya alá tartozó képzésben vesz részt. Ha állam által elismert (OKJ-s) szakképesítés megszerzése érdekében áll tanulói jogviszonyban, akkor az Szkt., ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Tanulószerződés felbontása

Kérdés: Tanuló vagyok, a második szakmám megszerzésén fáradozom. Az iskolával tanulószerződést kötöttünk, havonta kb. 14 000 Ft ösztöndíjat kaptunk. Mivel már van egy OKJ-s szakmám - ez is az -, ezért évente 180 000 Ft-ot kell befizetnünk. Most megvonták az ösztöndíjat, arra hivatkozással, hogy ez a második szakmára irányuló képzés. Felbontották a tanulószerződést. Jogszerű volt ez az intézkedés?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 48. §-a (1) bekezdésének f) és g) pontja szerint a tanulószerződés tartalmazza a tanulót az Szt. alapján megillető pénzbeli juttatás (nem ösztöndíj) összegét, továbbá e juttatás emelésének, csökkentésének a gyakorlati képzést szervező szervezetnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.
1
2