Köznevelési foglalkoztatotti jutalom – ami nem jogszerző idő

Kérdés: 2024 augusztusában önkormányzati fenntartású óvodánk áthelyezéssel átvett óvodapedagógus köznevelési foglalkoztatott munkavállalót. A köznevelési foglalkoztatottat átadó munkáltató korábbi kinevezésében a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál 2016. 09. 01. – 2017. 07. 31. közötti időszakban óvodapedagógus-munkakörben eltöltött 11 hónapos jogviszonyt nem ismert el a köznevelési jutalom beszámításához. A munkavállaló áthelyezésekor, 2024 augusztusában – mivel a státusztörvény már hatályban volt – felmerült annak lehetősége, hogy az állami intézményben eltöltött időn kívül a köznevelési jutalom számításánál az egyházi és magánintézményekben óvodapedagógusként ledolgozott jogviszonyt is figyelembe kell venni. Amennyiben az új munkáltató a fentiek szerint járna el, a köznevelési foglalkoztatott 2025. 04. 25-én jogosult lett volna a 25 éves köznevelési jutalomra. Figyelembe kell venni a köznevelési jutalom számításánál a munkavállaló Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál óvodapedagógus-munkakörben eltöltött jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MSZSZ) az alapszabálya értelmében egyesületi formában működő karitatív szervezet, amely szociális és gyermekvédelmi, családvédelmi területen nyújt szolgáltatásokat. Ezt nem önmaga közvetlenül, hanem az általa fenntartott intézményeken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Alapilletmény-eltérítés – jogosultság és jogkör

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve vezetőjének közszolgálati jogviszonya tárgyévben létesült képviselő-testületi döntés alapján. Hat hónapot követően teljesítményértékelés alapján sor kerülhet-e alapilletmény-eltérítésre év közben a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése alapján? Az alapilletmény-eltérítésről a képviselő-testület vagy a polgármester dönt?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. hatálya általános szabály szerint kiterjed egyebek mellett a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala (képviselő-testület hivatala) köztisztviselőjének és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Pályakezdés utáni illetménynövekedésre való jogosultság

Kérdés: 2025. 08. 25-től állományban lévő óvodapedagógusunk az előző biztosítási jogviszonyának 2025. 06. 30-i hatályú megszüntetésekor Gyakornok fokozatba volt besorolva. 2025. 07. 03-án kelt, az Oktatási Hivatal által kiállított tanúsítvány szerint sikeres minősítő vizsgát tett, mely alapján Pedagógus I. fokozatba került. A 401/2024. Korm. rendelet alapján, amennyiben a Gyakornok a naptári év közben Pedagógus I. fokozatba kerül átsorolásra, a pályakezdés után járó illetménynövekedésre a tárgyév december 31-ig jogosult marad. Az óvodapedagógus részére, a fenntartó önkormányzati döntés alapján a törvényben meghatározott 653.100 Ft minimális illetmény helyett 701.700 Ft illetmény került megállapításra. Ebben az esetben is jár részére 2025. 08. 25. és 2025. 12. 31. között a pályakezdés után járó illetménynövekedés 10.600 Ft-os összege?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben, amikor a munkáltató az óvodapedagógust 2025. augusztus 25-én alkalmazta, még Gyakornok fokozatba kellett besorolnia a 2025. augusztus 31-ig terjedő időszakra (7 napra) szólóan. Majd szeptember 1-jétől át kellett sorolnia Pedagógus I. fokozatba, azaz számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Vezetői „szék” elfoglalása és a próbaidő

Kérdés: Óvodavezetői, illetve konyhavezetői (intézményvezető, főigazgatói) pályázat került kiírásra. Ha a pályáztatás eredményes/érvényes, kötelező-e azonnal az új munkavállalókat intézményvezető, főigazgatói minőségben alkalmazni, vagy elég a 3 hónapos próbaidő letelte után, ha addig az intézményvezető személye megoldott? (A vezetői feladatokat a főigazgatóhelyettes, illetve az intézményvezető-helyettes látja el jelenleg is.) A kérdés azért merül fel, mert önkormányzati fenntartású mindkét intézmény, így a törzskönyvi nyilvántartásban (pl. a NAV-nál, a banknál), illetve a felügyeleti szerveknél azonnal át kell vezetni a változásokat, ha a vezető személye változik. De ha a munkavállalónak nem felel meg a munka, vagy a fenntartó nincs megelégedve a próbaidő alatt, akkor bármelyik fél felmondhatja a szerződést, és a felügyeleti szerveknél újra kell kezdeni a változások bejelentését.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből az tűnik ki, hogy „visszafelé gondolkodnak”, egy adminisztrációs lépés miatt merül fel az anyagi, jogi szabályok alkalmazásának kérdése. Az egyértelmű, hogy az említett nyilvántartásokban attól az időponttól kell átvezetni a változást, amikortól az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Színházigazgató – két szerepben

Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési szervként működő színház igazgatói munkakörére pályázat útján kiválasztott személy rendelkezik egy heti 40 órás oktatói munkakörre létesített munkaviszonnyal. Az igazgató az önkormányzati intézményben is heti 40 órás munkaviszonyban kerül foglalkoztatásra. Fenntartható-e az igazgató két 40 órás, ún. főállása, amennyiben mindkét munkáltató hozzájárul a másik jogviszony fenntartásához (létesítéséhez)?
Részlet a válaszából: […] ...209. § (4) bek.], ami segíti a két „állás” feladatainak összehangolt ellátását. Ugyanis a költségvetési szervként működő önkormányzati fenntartású, nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetnél – ilyen a színház is – a munkáltató vezetőjével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Végkielégítés és felmondási idő jogviszonyváltás esetén

Kérdés: Kollégánk 2005. augusztus 1-től 2022. június 30. napjáig az önkormányzat költségvetési szervénél dolgozott közalkalmazottként. 2022. július 1. napjától a munkáltató személyében – a Kjt. 25/A. §-a (7) bekezdésének b) pontja szerinti – változás következett be, mivel az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot az Áht. szerint az alapításra jogosult szerv által alapított és annak közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság utódszervezet részére adta át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Ennek értelmében az illető közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30. napjával megszűnt, és a megszűnést követő nappal (2022. július 1.) – tekintettel arra, hogy továbbfoglalkoztatásához hozzájárult – az új munkáltatóval munkaviszony létesült. Munkaszerződése a következő pontot tartalmazza: „A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A végkielégítés mértéke az Mt. 77. §-a szerint alakul a jelen munkaszerződés 1.1. pontban meghatározott jogosító jogviszonyának kezdőnapját (2005. 07. 01.) figyelembe véve.” Azok a kollégák, akik 2022. július 1. napjától az új munkáltatóval nem kötöttek munkaszerződést, a Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében nem váltak jogosulttá végkielégítésre. A kérdés szerinti kolléga munkaviszonyát a munkáltató 2025 augusztusában meg kívánja szüntetni. A Kjt. 25/B. §-ának (4) bekezdése értelmében az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el. Ebből következően a munkaviszony megszűnése esetén a felmondási idő és a végkielégítés megállapítása során a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő jogszerző időnek minősül. A Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdése értelmében, ha a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási időt, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb. A kolléga munkáltató általi felmondása esetére a Kjt. 25/B. §-ának (4) bekezdése vonatkozik, vagy a Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett szabályok alapján, ha a közalkalmazott a Kjt. 25/A. §-a szerinti átadással került egy, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóhoz, akkor az átadónál eltöltött közalkalmazotti jogviszonya idejét az átvevőnél töltött munkaviszonyként kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Jogutódlás helyett a munkáltató jogállásának változása

Kérdés: Az önkormányzat jelenleg feladatellátási szerződéssel is lát el bölcsődeműködtetési feladatokat, amely mellett működik jelenleg is önkormányzati fenntartású költségvetési szerv, amely ezen feladatokat látja el. A szerződést egy magánvállalkozással kötötték, az ingatlan, amelyben a bölcsőde működik, önkormányzati tulajdonban van, a vállalkozó bérli azt. Az önkormányzat új bölcsődei egység építésébe kezdett, amelynek megvalósulása esetén a feladatellátási szerződést megszüntetné a vállalkozóval, és az új bölcsőde egy jelenleg is működő, több bölcsődét működtető intézmény egyik telephelyeként látná el a feladatot, ahol a foglalkoztatottak közalkalmazotti státuszban dolgoznak. Amennyiben a vállalkozó és az önkormányzat között megszüntetésre kerül a feladatellátási szerződés, és az önkormányzat szeretné az új intézményegységben továbbfoglalkoztatni a kft.-ben dolgozó munkavállalókat, esetükben megvalósulhat-e az Mt. 36–40. §-a szerinti munkáltatói jogutódlás, át tudnak-e kerülni munkaviszonyból közalkalmazotti jogviszonyba? A bölcsődében ellátott gyermekeket az önkormányzati intézmény szintén szeretné fogadni. A kft. által működtetett bölcsődéből az új intézményegységhez ingóságot nem kíván átvenni az önkormányzat, a gyermekek ellátása az újonnan épülő ingatlanban valósulna meg.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben szereplő bölcsőde – mint gazdasági egység – működtetését egy Mt. hatálya alá tartozó vállalkozás végzi a helyi önkormányzattal kötött feladatellátási szerződés alapján, és ezt a szerződést az önkormányzat utóbb megszünteti a vállalkozóval, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Közalkalmazotti jogviszony váltása munkaviszonyra

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete arról döntött, hogy a Kjt. 25/A. §-ának (1) bekezdése alapján egy költségvetési szerv közalkalmazottjainak egy részét átadja az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára, feladatkiszervezés kapcsán. Az önkormányzati határozat alapján a közalkalmazottak átadási határidejét 2025. október 1. napjában határozták meg. A vállalkozóval kötött szerződés hatálybalépése: 2025. október 1. A Kjt. 25/A. §-ának (6) bekezdése szerint azon dolgozók esetében, akik nem járulnak hozzá az átvevő munkáltatónál a további foglalkoztatáshoz, az átadó munkáltató az átadás napjával értesíti a közalkalmazotti jogviszonyának (1) bekezdés szerinti megszűnéséről. Mi számít az átadás dátumának? Milyen jogcím szerint történik a jogviszony megszüntetése? Ezen közalkalmazottak jogosultak-e a felmentéssel történő megszüntetésre, jár-e a felmentési időre az illetmény (munkavégzés alóli mentesítés esetén a távolléti díj)?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot, esetünkben az alapító önkormányzat közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság utódszervezet vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Fizetés nélküli szabadság a Kttv. hatálya alatt

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottak esetén – ugyanúgy, mint a közigazgatási szerv munkavállalói tekintetében – lehetőség van-e arra, hogy a foglalkoztatott a törvényben nevesített kötelező eseteken kívül is, a felek megállapodása alapján, fizetés nélküli szabadságban részesüljön?
Részlet a válaszából: […] ...függ. Így lehet fizetés nélkül és valamilyen díjazással járó is. Ezek a szabályok az ügykezelőkre, köztisztviselőkre és önkormányzati tanácsadókra is irányadóak. A közigazgatási munkavállaló fizetés nélküli szabadságára az Mt. – alapvetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Köztisztviselő besorolása – ami az I. osztályhoz szükséges

Kérdés: Milyen szakképesítéseket lehet elfogadni közszolgálati másodfokú szakképesítésként? Besorolhatjuk-e I. besorolási osztályba azt a közterület-felügyelőt, akinek felsőoktatásban szerzett agrármérnök szakképzettsége és közterület-felügyelői szakképesítése van?
Részlet a válaszából: […] ...29/2012. Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza a fővárosi és megyei kormányhivatalnál, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában az egyes feladatkörökhöz meghatározott végzettségek és szakképzettségek, illetve szakirányú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
1
2
3
40