2890 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: A főnököm behívatott az irodájába, nagyon rámenősen közeledett hozzám, és félreérthetetlen szexuális ajánlatot tett, de én mindezt határozottan visszautasítottam. Az esetet szerencsére felvettem a mobiltelefonom diktafonjára. Rá két hétre azonnali hatállyal próbaidő alatt felmondták a munkaviszonyomat. Egyértelmű számomra, hogy a munkaviszonyomat a visszautasítás miatt szüntette meg, ezért fontolgatom, hogy beperlem a munkáltatót jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt. Ha elmegyek a bíróságra, fel tudom használni ezt a hangfelvételt bizonyítékként?

Kérdés: Új munkavállalónk az előző munkahelyen "kivett" szabadsága alatt munkába állhat-e nálunk? Munkaviszonya hónap végével szűnik meg, de egy héttel korábban már alkalmazni szeretnénk.

Kérdés: A munkáltató október körül évente egyszeri 100 000 Ft-os készpénz-cafeteriát ad a munkavállalóinak, bár ez sehol nincs leírva, és szabályzat sincs rá, de minden munkavállaló tudja. A munkáltató állásfoglalása: ha október előtt elmegy egy dolgozó, akkor ez az egyszeri készpénz nem jár, mert nem olyan, mint más cafeteria, ez csak egyszer jár, tehát időarányosan sem adja oda a távozó dolgozónak. Helyes ez az eljárás? Van-e valahol szabályozva a cafeteriajuttatás az Szja-tv.-en kívül? Mi történik akkor, ha a közalkalmazott áthelyezéssel megy másik munkáltatóhoz? Ilyenkor igényelheti-e az átadó munkáltatótól a cafeteriával való elszámolást, vagy csak az új munkáltatójától kérheti?

Kérdés: Nyugdíjas-szövetkezet tagja nem jogosult túlmunkapótlékra, ha napi 8 óránál többet dolgoztatják?

Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?

Kérdés: Jogszerű-e, ha a Ptk. szerinti gazdasági társaságnak nem áll fenn munkaviszonya egyetlen természetes személlyel sem, tehát nem foglalkoztat munkavállalót?

Kérdés: Vannak olyan külföldi állampolgár kollégáink, akik Magyarországon laknak, és egy magyar cég irodáiban dolgoznak. Munkaszerződésük viszont egy külföldi céggel van, mely meghatározza, hogy a munkavégzés helye Magyarország. Mi a teendő ebben az esetben, a munkaköri foglalkozási alkalmasságuk témában? Rájuk a magyar jogszabályok vonatkoznak?

Kérdés: Szigorú támogatási szerződéses feltételek alapján autóbusz- és teherautó-vezetőket képzünk. Ahhoz, hogy részt vehessen a képzésben valaki, az alábbi bemeneti feltételeknek kell megfelelnie: alapfokú iskolai végzettség, legalább "B" kategóriára érvényes vezetői engedély, emellett szakmai előképzettségként a 150/2012. Korm. rendelet 1. mellékletének 2.2.5. pontjában meghatározott szakmacsoportokban megszerzett végzettség, ezek között 22. Rendészet, honvédelem és közszolgálat szakmacsoport. Az egyik jelentkezőnk 2018. június 22-én kelt szakgimnáziumi érettségi bizonyítványában az alábbi záradék szerepel: "Jelen érettségi bizonyítvány szakmai érettségi végzettséget tanúsít, továbbá 5259 FEOR-számú Egyéb személy- és vagyonvédelmi foglalkozású (személy- és vagyonőr, segédfelügyelő) munkakör betöltésére képesít." Kérdésünk: a meghatározott előképzettségnek elfogadható-e ez, az érettségi bizonyítványban záradékolt "munkakör betöltésére jogosító képesítés" ún. "szakmai végzettségnek" minősül-e? (Az Szt. 2. §-ának 40. pontja szerint szakmai érettségi végzettség: az Nkt.-ban meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít). A záradékban FEOR-számmal meghatározott szakma található munkakörre vonatkozó jogosultsággal, nem OKJ-szám! Kettős tétje van ennek a kérdésnek, a pályázatból nem kerül térítésre a képzés költsége, ha a bemeneti feltételeknek nem felel meg a jelentkező, és nem is vizsgázhat a képzés végén.

Kérdés: A cég egyik munkavállalója gyermeke születését követően fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Felmondhat-e a munkáltató a fizetés nélküli szabadságról visszajött munkavállalójának, miután a fizetés nélküli szabadsága véget ért? Az első munkanapján a munkavállalónak át lehet-e adni a munkáltatói felmondást? Ha igen, mikor kezdődik a felmondási idő? Mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló közli a munkáltatójával, ki szeretné venni a felhalmozott szabadságát? Ebben az esetben is felmondhat a munkáltató a szabadság pénzbeli megváltásával, vagyis szabadságmegváltás kifizetésével? Ha a munkáltató eltekint a felmondási idő ledolgozásától, erre az időszakra – vagyis a felmentési időre – is jár időarányos szabadság a munkavállalónak? Csak abban az esetben mondhat fel a fizetés nélküli szabadságról visszajött munkavállalónak a munkáltató, ha a munkavállaló nem fogadta el a részére felajánlott új munkakört, mivel a korábbi munkakörében nem tudná foglalkoztatni?

Kérdés: A munkavállalónk 17 éve áll munkaviszonyban egészségügyi szolgáltató cégünkkel. Én – mint vezető – már 6 éve "kínlódom" vele. Az idők során sok probléma adódott vele, számos alkalommal megszegte az együttműködési kötelezettségét, nem teljesítette a munkáltató kérését, utasítását. Ha például megkérem, hogy mindennap sepregessen össze, és vigye ki a szemetet, az a válasz, hogy már kedden megcsinálta, holott megítélésem szerint alapvető fontosságú, hogy mindennap rend legyen magunk körül. Van egy súlyos beteg kolléganőnk, aki annak ellenére, hogy alig tud mozogni, erején felül teljesít, neki sem segít. Több beteg panaszkodott arra is, hogy arrogáns. A recepteket nem készíti el időben, ezért a betegeknek többször vissza kell jönniük azokért. Ha szóvá teszem, miért nem készítette el a betegnek, amit kér, azt mondja, a beteg hazudik. Amikor beteg lett, és megkértem, menjen haza pihenni, mert nem fertőzheti meg a többieket, és persze betegen nem dolgozhat, az arcomba kiabálta, hogy nem megy haza, mert nincs pénze. Ez az állapot tarthatatlan, minden kérésre nem a válasz, és sok a vita is. A cégünk így nem tud fejlődni. Szerettük volna, ha képezi magát, de erre is nemleges volt a válasz. Ezenfelül nem tudom otthagyni egyedül a cégnél, mert utóbb mindig ki kell javítani a hibákat, amiket vét. Hogyan tudnék megválni tőle?