2499 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Munkavállalóink sérelmezték, hogy a készenlét ideje alatt nem tudnak szabadon rendelkezni az idejükkel, és a mobiltelefonjukat mindig magukkal kell vinniük, bárhová mennek. Többen megkérdezték, hogy milyen időn belül kell visszahívniuk a vezetőjüket, ha egészségügyi okokból épp nem tudják felvenni a mobiltelefont, illetve hogy a hívástól számított mennyi időn belül kell beérniük a munkahelyre. Nem találtunk erre vonatkozó rendelkezést a jogszabályban, így kérem, hogy adjanak iránymutatást, amit közölni tudunk a munkavállalóinkkal!

Kérdés: Cégünknél az irodában olyan beléptetőrendszer bevezetésére kerül sor, amely egyúttal rögzíti azt is, hogy a munkavállaló mikor lépett be és ki az épületből. Erre alapozzuk a munkaidő-nyilvántartásunkat is. Felmerült a kérdés, hogy ezt a rendszert alkalmazni lehet-e az értékesítő munkatársakra is, akik maguk osztják be a munkaidejüket? Másik oldalról: megtagadhatják-e ezek a munkatársak a beléptetőrendszer használatát?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. Jutalom címén kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeget kapott. Ez az összeg is beleszámít a 98%-os adózás alá eső jövedelmekbe, vagy csak a szabadság megváltása és a felmentési időre járó átlagkeresete és a végkielégítése?

Kérdés: A helyi önkormányzat által fenntartott bölcsőde kisgyermeknevelője családlátogatás esetén jogosult-e bármilyen útiköltség jellegű térítésre? A gyermek lakóhelye és a bölcsődétől (munkahelytől) való távolság nagysága sokszor indokolja, hogy közlekedési eszközt (helyi autóbuszt, gépkocsit) vegyen igénybe (pl. a város/kerület másik végén lakik a gyerek, mint ahol a bölcsőde van). Normál esetben a dolgozók nem kapnak helyi közlekedési bérletet, így a családlátogatás pluszköltsége a dolgozót terheli. Vélelmezem, hogy jár valami, de azt nem tudom biztosan, hogy ez minősülhet-e kiküldetésnek, vagy sem?

Kérdés: Három év és egy hónap után egyik kölcsönzött munkavállalónk foglalkoztatását megszüntettük. A kölcsönzést megelőzően közvetlenül alkalmazott, belsős kollégánk volt 4 évig. A munkaerő-kölcsönző cég elkezdte intézni a munkavállaló kiléptetését, mert másutt sem tudják foglalkoztatni. A munkavállaló hozzánk fordult, mert a felmondólevélben tájékoztatást kapott arról, hogy végkielégítés nem jár neki. Gyakorlatilag megszakítás nélkül dolgozott nálunk valamivel több mint 7 évig. Kérem, erősítsék meg, hogy ennek ellenére nem jár részére végkielégítés, és a kölcsönbe adó partnerünk szabályosan járt el!

Kérdés: Logisztikai tevékenységet folytató cég vagyunk. Hogy raktárainkban mikor kerül sor árufogadásra, illetve mikor kell az árut átrakodni, legfeljebb 1-2 nappal előbb tudható meg. Ez viszont azt eredményezi, hogy nem tudjuk előre, egy héttel korábban beosztani a munkaidőt, így rendszeresen túlóráztatni kényszerülünk a dolgozóinkat, ami nem túl gazdaságos megoldás. Van-e valamilyen alternatív jogi lehetőségünk? Bevezethetünk-e például rugalmas munkaidőt?

Kérdés: A férje külszolgálata miatt illetmény nélküli szabadságon lévő köztisztviselő végezhet-e ez idő alatt más munkáltatónál munkát, és ehhez elő­feltétel-e az eredeti foglalkoztató közigazgatási szerv engedélye, hozzájárulása, ha a tevékenység nem összeférhetetlen a köztisztviselő eredeti munkájával?

Kérdés: Havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink szabadsága kiadásával kapcsolatosan kérjük állásfoglalásukat. Az első esetben a munkavállalók havi munkaidőkeretben dolgoznak, napi 4 órás részmunkaidőben. A munkaidő-beosztás úgy alakul, hogy minden héten hétfőn és kedden 7-7, szerdán 6 órát dolgoznak, így teljesítik a heti 20 órát. Kérdéseink: hány nap rendes szabadságot kell kiadni, ha a munkavállaló egy hétfői napra kér rendes szabadságot? Mi a helyzet akkor, ha hétfőtől a következő hét szerdáig menne szabadságra? Egy másik példa: portásaink megszakítás nélküli munkarendben, szintén havi munkaidőkeretben dolgoznak, napi 8 órát. Hetente négy nap vannak beosztva 12-12 órára. Hány nap szabadságot kell kiadni, ha a munkavállaló egy 12 órás napjára kér szabadságot, illetve ha egész hétre?

Kérdés: Segítségüket kérjük a munkaszüneti napra járó díjazás megállapításához. Munkavállalónk készenléti jellegű munkakörben dolgozik, személyi alapbére órabérben van meghatározva. Milyen díjazást kell fizetnünk, ha a tárgyhónapban a fizetett ünnepen rendes munkaidőben dolgozott, illetve akkor, ha nem folytatott munkavégzést az ünnepnapon? Mi a helyzet akkor, ha éppen ezen a napon kell túlóráznia a munkavállalónak?

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalónk szakács munkakörben dolgozik nálunk. Egy alkalommal lejárt szavatosságú alapanyagból – amely megfelelőségének ellenőrzése épp az ő feladata lett volna – készített ebédet, és több vendégünk rosszul lett. Ők kártérítést követelnek. Ilyen esetben mi vagyunk felelősek az esetleges kárért mint kölcsönvevő, vagy a kölcsönbeadó?