2395 cikk rendezése:
2021. cikk / 2395 Közcélú foglalkoztatott – a hozzájárulás visszakövetelhetősége
Kérdés: Építési vállalkozóként a nyári árvízben károsodott ingatlanok helyreállításában vettünk részt. Utóbb felmerült, hogy az általunk határozott ideig foglalkoztatott személyek közül volt olyan, aki közcélú munka keretében állítólag nem lett volna foglalkoztatható, mert időközben álláskeresési támogatásra szerzett jogosultságot. Erről a munkaszerződés megkötésekor és azt követően a munkaviszony fennállása alatt sem volt tudomásunk. Visszakövetelhetik-e az érintett személy(ek) munkabéréhez és járulékaihoz adott önkormányzati hozzájárulást tőlünk?
2022. cikk / 2395 Munkahely – a megfelelőség kérdése?
Kérdés: Egyik vidéki telephelyünkre keresünk hosszabb ideje karbantartót, lehetőség szerint álláskereső, Start kártyás személlyel szeretnénk betölteni az állást. Az illetékes kirendeltség tájékoztatása szerint csak olyan álláskeresőt találtak a nyilvántartásban, aki számára a felajánlott munkahely nem megfelelő. Milyen esetekben utasíthatja vissza az álláskereső a munkahelyre történő kiközvetítését?
2023. cikk / 2395 Alkalmi munkavállalók – külföldi munkavégzési hellyel?
Kérdés: Decemberben cégünk egy 5 napos külföldi kiállításon vesz részt, ahol speciálisan képzett személyzetre lenne szükségünk, alkalmi jelleggel. Van arra lehetőségünk, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül alkalmi munkásokat vegyünk fel?
2024. cikk / 2395 Egy munkavállaló – több részmunkaidőben?
Kérdés: Van annak bármilyen akadálya, hogy két különböző céghez jelentsünk be egy olyan dolgozót titkárnői, illetőleg személyi asszisztens munkakörbe 4, valamint 5 órára (vagyis részmunkaidőbe), aki emellett megbízási szerződés alapján más rendszeres munkát is ellát? Lehetséges mindkét munkahelyen próbaidőt kikötni, illetve határozatlan idejű szerződést kötni?
2025. cikk / 2395 Egyszerűsített foglalkoztatás és ápolási díj
Kérdés: Ápolási díjban részesülőt lehet-e foglalkoztatni egyidejűleg egyszerűsített foglalkoztatás keretében?
2026. cikk / 2395 Zeneszolgáltatás – de milyen jogviszony?
Kérdés: Egy cégnél dolgozom főállásban, ahol egy évzáró céges rendezvényen én szolgáltatnám a zenét. Nincs vállalkozói igazolványom, nem vagyok számlaképes, csupán hobbiszinten, otthon foglalkozom a zenéléssel. Ezért én a cégtől nem kérek semmiféle juttatást, csupán annyit, hogy biztosítsák a rendezvényre a hang- és fénytechnikát. Kérdésem: mindez milyen jogviszonynak minősül? Kell-e nekem valamilyen szervhez bejelentenem erre az egy estére szóló tevékenységem, és ha igen, milyen formában? Kell-e nekem vagy a cégnek, ahol dolgozom, fizetnem valamilyen közterhet?
2027. cikk / 2395 Zenetanár helyettesítése
Kérdés: Magánzeneiskola vagyunk, az egyik gitártanárral kötött munkaszerződésben abban állapodtunk meg, hogy akadályoztatása esetén köteles gondoskodni a helyettesítéséről. A gitártanár megbetegedett, de maga helyett nem állított helyettest. Megszüntethetjük-e szerződésszegés miatt rendkívüli felmondással a munkaviszonyát?
2028. cikk / 2395 Felelősség a kifizetett munkabérért
Kérdés: Cégünknél a munkabérek átutalással kerülnek kifizetésre, de a cafeteriautalványokat személyesen adjuk át a munkavállalóknak. Erre általában a munkaidő vége felé, a hazamenetel előtt kerül sor, ám kivételesen legutóbb a cafeteriát kezelő kollégának hamarabb el kellett mennie, ezért még jóval a munkaidő vége előtt kerültek kiosztásra az utalványok. Az egyik munkatárs viszont azt jelezte, hogy az általa átvett utalványokat valaki elvette a fiókjából, mialatt ő kint volt a mosdóban. A munkavállaló állítása szerint azért tette őket a fiókba, mert olyan nagy mennyiségű utalványt kapott, ami a pénztárcájában sem fért el, így nem tudta azokat magával vinni. Az utalványok sajnos nem lettek meg. Ezt követően pár nappal az ügyvédjétől kaptunk levelet a felmerült kár megtérítésére. Alapos a kárigénye?
2029. cikk / 2395 Zuhanybaleset
Kérdés: Munkavállalónk a műszak kezdete előtt leforrázta magát a zuhanyban. A tisztálkodási lehetőséget a cég biztosítja, de alapvetően nem azon munkakörben dolgozók részére, amiben a balesetet szenvedett munkavállalót is foglalkoztatjuk; ő csak azért használta még a munkakezdés előtt, mert kerékpárral jött be dolgozni, és nem akart izzadtan munkába állni. Mivel pedig tudta, hogy van egy zuhanyzó az épület másik részében, ezért gondolta, hogy használni fogja; a valaki által korábban beállított hőszabályozásra ugyanakkor nem figyelt, és forró vizet zúdított magára. E baleset alapján felmerülhet kárigény a munkavállaló részéről?
2030. cikk / 2395 Műszakpótlék – a jogosultság feltételei
Kérdés: Technológiafejlesztő mérnökeinket egy műszakos munkarendben, fix munkaidő-beosztással (H-P 8.00-16.30) alkalmazzuk. Munkájuk szorosan kapcsolódik az üzemi munkához, ahol három műszakban dolgoznak a kollégák, ezért a betanulási időszakban a technológiafejlesztő mérnökök 1-1 hetet délután (14.00-22.00) és éjszaka (22.00-06.00) is dolgoznak. Erre az időszakra nekik műszakpótlékot kell számfejtenünk (délutános és éjszakai műszakpótlékot), vagy csak az éjszakai munkavégzésre járó 15%-os pótlékot?
