Találati lista:
3021. cikk / 4263 Bérpótlékátalány figyelembevétele a távolléti díjban
Kérdés: Ha a felek a munkaszerződésben rögzítették, hogy munkavállaló 100 000 Ft alapbérre és 35 000 Ft havi pótlékátalányra jogosult, akkor a távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell-e hagyni a 35 000 Ft pótlékátalány összegét, és csak az alapbért kell figyelembe venni? Amennyiben figyelembe kell venni a fenti pótlékátalány összegét, akkor ez függ-e attól, hogy a munkavállaló végzett-e munkát vagy sem?
3022. cikk / 4263 Távolléti díj egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés: Egy havidíjas munkavállaló hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órát, pénteken 6 órát dolgozik. 2013. január 2-án egy nap szabadságot vesz ki, így január 31-ig 168,5 órát dolgozik, alapbére 200 000 Ft. Helyes-e a következő számítás? 200 000 Ft / 174 = 1149,43 x 8,5 = 9770 Ft szabadságra; ugyanez a fizetett ünnepre; 1149,43 x 168,5 = 193 679 Ft a ledolgozott óráira; azaz összesen: 9770 Ft + 9770 Ft + 193 679 Ft = 213 219 Ft. Véleményem szerint a törvényalkotó nem gondolt arra, hogy a 174 órára eső teljes munkaidős óraszám nem egyeztethető össze a konkrét havi óraszámokkal.
3023. cikk / 4263 Többletszabadság visszafizetése
Kérdés: A régi Mt. szabálya szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Ilyen szabályt nem találok az Mt.-ben, ez azt jelentené, hogy a munkavállalónak nem áll fenn ilyen visszatérítési kötelezettsége? Visszakövetelhető-e munkavállalói tartozás vagy munkabérelőleg jogcímén?
3024. cikk / 4263 Alapbérbe épített bérpótlék figyelembevétele a távolléti díjban
Kérdés: Ha a felek a munkaszerződésben nem számszerűsítették a havi pótlékátalány összegét (azaz csupán az szerepel, hogy a munkaszerződésben meghatározott 135 000 Ft-os alapbér magában foglalja a bérpótlékok összegét is), akkor van-e az alapbérnek olyan része, amelyet figyelmen kívül kell hagyni, mint olyan munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult?
3025. cikk / 4263 Munkabér figyelmen kívül hagyása távolléti díj számítása során
Kérdés: Úgy értesültünk, hogy figyelmen kívül kell hagyni a távolléti díj számításakor a korábban kiadott szabadságokra eső munkabért. Álláspontunk szerint azonban a kiadott szabadságra eső munkabér nem értendő az Mt. 148. § (2) bekezdésében megjelölt munkabér alatt. Ezen pont alkalmazása során azt a munkabért nem kell a távolléti díjba beszámítani, amire a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés nélkül is jogosult, ilyen például a havi pótlékátalány. Helyes ez az értelmezés?
3026. cikk / 4263 Távollét tartama munkaidőkeret alkalmazásánál
Kérdés: Háromhavi munkaidőkeret alkalmazása esetén az új szabadságolási szabályok miatt – melyek alapján az egyenlőtlen beosztás miatt órákban kell nyilvántartani – előfordulhat, hogy a tizenkét órás munkavégzésre beosztott napra szabadság kerül kiadásra, és emiatt a munkaidőkeret óraszámát meghaladja a ledolgozott órák száma, hiszen a szabadságot is tizenkét órában vettük figyelembe. Ilyen esetben a szabadságot a munkaidőkeret óraszámába be kell számítani, avagy – mivel nem történik a szabadság napján munkavégzés, ezért – ez a munkaidőkeret óráiba nem számít bele? Ha viszont beleszámít, akkor milyen díjazás jár ezen pluszórákra?
3027. cikk / 4263 Távolléti díj számítása és az alapbér viszonya
Kérdés: A törvény új rendelkezései szerint a havibérből az egynapi alapbért a távolléti díjhoz úgy kell megállapítani, hogy a havibér egy órára eső összegét százhetvennéggyel kell elosztani, majd a kapott összeget szorozni a napi óraszámmal. Így azonban, szerintünk, a havibér lényege veszne el. Programozónk ezért a bérprogramot úgy módosította, hogy az alapbér kompenzálja a távolléti díjon jelentkező különbözetet, mivel a törvény ezt nem zárja ki. Viszont a programozónk arról is tájékoztatott, hogy így az alapbér nem felel meg a minimálbér követelményének. Ezért szeretnénk tudni, hogy ez a beállítás szabályos-e vagy sem?
3028. cikk / 4263 Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett
Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
3029. cikk / 4263 Munkaközi szünet igénybevételének lemondhatósága
Kérdés: Az új Mt. 103. §-a alapján munkaközi szünetet kell kiadni, mégpedig 20 percet, ha a 6 órát meghaladja a munkavégzés. Amennyiben a munkavállaló munkaideje 8 óra, dönthet-e úgy írásos nyilatkozattal a dolgozó, hogy nem kívánja a munkaközi szünetet igénybe venni, azaz a munkaideje úgy nézne ki, hogy 8-16 óra között van a teljes munkaideje, és nem 8-16.30 között?
3030. cikk / 4263 Havi kifizetésre kerülő bér számítása távollét esetén
Kérdés: Havidíjas dolgozókat általános munkarendben foglalkoztatunk, nincs bérpótlék, túlórapénz sem. Nem egyértelmű számunkra, hogy ha a munkavállaló például 2 munkanap szabadságon van, vagy a munkaszüneti nap is munkanapra esik, akkor miért nem a havi alapbért kell kifizetni? Végkielégítés fizetése esetén úgy értelmezzük, hogy nem vonatkozik ránk a hat naptári hónapra fizetett teljesítménybér. Mivel ilyen nincs, ezért a távolléti díj csak a kifizetés időpontjában érvényes alapbérrel egyenlő?
