1468 talált cikk a munkaszerződés kifejezésre

Kérdés: Eladói munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink munkaideje az üzlet nyitva tartásához igazodik: hétköznap délelőtt 9-től délután 1 óráig, valamint délután 4-től este 8 óráig dolgoznak. Ennek megfelelően osztott munkaidő szerepel a munkavállalók munkaszerződésében, azonban a két időszak között – a félórás ebédszünetet kivéve – nem mehetnek ki az üzletből, mert a háromórás szünetben is kezelniük kell a telefonokat, illetve ha áru érkezik, nekik kell átvenniük. Ezek a feladatok azonban általában csupán 10 perc munkavégzést jelentenek a három órából. Kérdésünk: minősíthető-e a munkavégzést megszakító idő szabadidőnek?

Kérdés: Sajnos későn vettük észre, hogy az egy hete munkába állt munkavállalónk munkaszerződéséből kifelejtettük a próbaidőre vonatkozó kikötést. Lehetőség van-e arra, hogy a munkaszerződés módosításával azt utólag pótoljuk? Ha ez lehetséges, mi a jogi következménye annak, ha csak kifejezetten a próbaidőről rendelkeznénk közösen, de annak mértékéről nem szólna a kiegészítő megállapodásunk?

Kérdés: Egy vendéglátó-ipari cégnél konyhai dolgozó munkakörre szólt a szerződésem. Két éve felajánlották, hogy a jövőben felszolgálóként dolgozzak, amibe én belementem, mivel ez több pénzzel is járt, és előrelépést is jelentett számomra a "ranglétrán". Sajnos mindez szóban történt, semmit sem "papíroztunk le". Így dolgoztam egészen idén áprilisig, amikor a főnököm arra utasított, hogy mostantól kezdve az eredeti, konyhai dolgozó munkakörömben folytassam a munkát. Én ezt – érthető okok miatt – visszautasítottam. A főnököm erre egy olyan dokumentumot adott át, amelyben megtiltotta, hogy felszolgálóként dolgozzak tovább, és egyben kötelezett a konyhában történő munkavégzésre. Hiába próbáltam tisztázni az ügyet az ügyvezetővel, ragaszkodtak ahhoz, hogy térjek vissza korábbi munkámhoz. Az ellenkező esetre kilátásba helyezték a rendkívüli felmondást. A munkáltató tisztességtelen eljárása ellenére köteles vagyok visszamenni a konyhába?

Kérdés: Egy informatikai cégnél szeretnék elhelyezkedni, de a munkaszerződés egyik passzusát aggályosnak tartom. Eszerint, ha megszűnne a munkaviszonyom, öt évig nem mehetnék el másik ilyen céghez dolgozni, és ezért a havi munkabérem egy részét tekinti fizetségnek a munkáltató. Én úgy tudtam, ilyet csak külön pénzért írhat elő. Aláírhatom-e így a szerződést?

Kérdés: Egy építkezésen dolgoztunk többen, a munkáltatónk alvállalkozó volt. A cég a fővállalkozóval szerződést kötött a használt állványok megfelelő biztosításáért, de nekünk kellett azt összeszerelni, mivel késésben voltunk a határidőhöz képest. Az állvány összeomlott, többen súlyosan megsérültek. A munkáltató nem akarja megtéríteni a kárunkat, arra hivatkozik, hogy az állványt nem neki kellett biztosítani, így nem felel érte. Ezzel tényleg mentesülhet a fizetés alól?

Kérdés: Cégünknél a munkáltatói jog gyakorlása delegált formában működik. Bizonyos jognyilatkozatok – így például a rendes vagy a rendkívüli felmondás – megtételéhez két aláírás szükséges a munkavállaló munkaszerződésében rögzített személyek által. Kérdésem, hogy az egyik munkáltatói jogkört gyakorló személy aláírása nélkül érvényes-e a jognyilatkozat, ha az a munkáltatói jogkört gyakorló külföldi távolléte miatt nem íratható alá?

Kérdés: Pincérként dolgozom egy étteremben, ahol a vendégektől több alkalommal kapok borravalót. A munkáltatóm minden zárás alkalmával számon kéri a kapott összegeket, és azt levonja a havi béremből, mondván, hogy azt a vendégektől már megkaptam. Tényleg levonható a munkabéremből a borravaló?

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal a munkaszerződése megkötésével egyidejűleg – a munkaviszony létesítésének feltételeként – tanulmányi szerződést is kötöttünk, figyelemmel arra, hogy nem rendelkezett olyan számítógépes ismeretekkel, amelyek szükségesek lettek volna a munkakörébe tartozó feladatok elvégzéséhez. A szerződésben rögzítettük, hogy a féléves tanfolyam költségeit a munkáltató viseli, a munkavállaló pedig vállalta, hogy a tanulmányok befejezését követően egy évig fenntartja cégünknél a munkaviszonyát. Ehhez képest a tanfolyam befejezését követő hónapban benyújtotta a rendes felmondását, ezért fizetési felszólítással követeltük tőle a támogatás visszafizetését. Ő arra hivatkozva tagadja meg a támogatás visszafizetését, hogy valójában a munkáltató kényszerítette a képzésben való részvételre, ezért a tanulmányi szerződés érvénytelen. Helytálló a munkavállaló álláspontja?

Kérdés: Azt tervezzük, hogy a nyári szabadságolások alatt távol lévő munkavállalóink helyettesítésére idénymunkásokat alkalmazunk. Milyen jogi lehetőségeink vannak?

Kérdés: A munkáltatóm kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatja a dolgozóit, 5/2 munkarendben. A dolgozók napi munkaideje reggel 6 órától 14 óra 5 percig tart, ebből 30 perc a munkaközi szünet, amelyet a munkáltató nem fizet ki, és ledolgoztatja minden hónapban 1 szombaton (sima bérért), mert a napi 8 óra munkaidő nincsen meg. Szerintem szabálytalan ez az eljárás, mivel a munkaközi szünetet nem gyűjtheti össze, és utólag nem dolgoztathatja le a munkáltató. A heti 2 pihenőnapja sem lesz így meg a dolgozóknak. A munkavállalókat a változásról írásban nem értesítette a munkáltató, hanem tényként közölte, hogy 2008. május 1-jétől bevezeti a fent említetteket.