190 cikk rendezése:
1. cikk / 190 Munkakör elnevezésének módosítása
Kérdés: Egyik ügyfelünk munkavállalóinak munkaköre változik az alábbiak szerint: „Market Head HU”-ból „Market Head HU, SK, CZ” lesz, illetve „Senior Key Account Manager”-ből „Key Account Manager”. Habár a munkakör elnevezése változik, maguk a feladatok a munkaköri leírásban változatlanok lesznek, annyi különbséggel, hogy több országban kell ezeket teljesíteniük. Indokolja-e ez a tervezett módosítás a munkaszerződés módosítását, vagy elegendő a munkaköri leírásokat egyoldalúan módosítani az Mt. 46. §-a (1) bekezdésének d) pontjával összhangban?
2. cikk / 190 Kötelező béremelés fizetés nélküli szabadságot követően
Kérdés: Több ügyfelünk fordult hozzánk azzal a kérdéssel, hogy sok esetben a munkába fizetés nélküli szabadság után visszatérő kismama ugyan jelzi visszatérési szándékát, de egyben be is adja a felmondását úgy, hogy már többet nem áll munkába a munkáltatónál. Az ügyfelek ilyen esetekben azt a gyakorlatot követnék, hogy a visszatérő munkavállaló munkaszerződésének módosítását – habár az Mt. ezt kötelezővé teszi – nem tennék meg, így a megváltandó szabadságok, valamint az esetleges végkielégítés összegét a korábbi (a szülési szabadság kezdetén hatályban lévő) munkaszerződésben meglévő munkabér alapján számítanák. Melyik időponttól/eseménytől terheli a munkáltatót a munkaszerződés módosításának kötelezettsége? Lehet-e az a gyakorlat, hogy az így felmondó munkavállalónak legalább egy napra, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően munkába kell állnia, akár csak „papíron” is annak érdekében, hogy a bérét lehessen korrigálni, egy munkaszerződésmódosításban? Az Mt. kommentár ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a kötelező módosítás szabályozási hátterében az a gondolat áll, hogy a felsorolt személyek munkától való távolléte közérdek, vagy legalábbis privilegizált magánérdek, ezért a munkavállalót ebből származóan ne érje hátrány.
3. cikk / 190 Munkaszerződés módosítása fegyelmi büntetésként
Kérdés: A kollektív szerződésünk lehetővé teszi, hogy fegyelmi büntetéseket alkalmazzunk; ezek közül az egyik, hogy a munkavállalót a munkaszerződésétől eltérő munkakörben is foglalkoztathatjuk (a kollektív szerződésben meghatározott éves mértéken felül). Ilyen esetben a fegyelmi határozat mellé munkaszerződés-módosítást is aláíratunk a munkavállalóval. Ebben a módosításban kell visszautalnunk a fegyelmi határozatra, vagy elég egy általában használt mintát alkalmaznunk?
4. cikk / 190 Szóban kötött munkaszerződés – a következmény
Kérdés: Álláspontunk szerint a felek között a munkaviszony a felek szóbeli megállapodásával jön létre, mely szóbeli megállapodásnak írásbeli leirata a munkaszerződés. Így – véleményünk szerint – a munkaviszony létrejöhet június 17-én, majd az írásbeli leirat, azaz a felek megállapodását írásba foglaló dokumentum létrejöhet később, például június 18-án. Amennyiben az álláspontunk helyes, a munkaszerződés (szóban létrejött megállapodás leirata) módosítása is kezelhető a fentiek szerint?
5. cikk / 190 Kettős munkakör ellátása átmenetileg
Kérdés: A munkáltató a munkavállalót átmenetileg, rövidebb ideig a meglévő munkakörén túl más munkakörben is foglalkoztatná (tehát mindkét munkakörbe tartozó feladatokat is ellátna). Jól gondoljuk, hogy erre két lehetősége van a munkáltatónak: a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás és a határozott idejű munkaszerződés-módosítás?
6. cikk / 190 Munkaköri feladatok módosítása
Kérdés: Bútorárukkal kereskedő cégnél tizenhat éve dolgozó munkavállaló munkaköre ez időtől kezdődően bútorértékesítő-tanácsadó. Munkakörében csak a vásárlóval foglalkozik, ülő helyzetben, a vásárlóval együtt. Munkakörében nincs fizikai munkavégzés, mint például az áruátvétel, árurendezés, mert a munkaterülete a nagy terjedelmű hálószoba-berendezések köre. Egyedi rendeléseket is vesz fel, a beszállító képviselőjével konzultálva, biztosítja az áru mennyiségét, minőségét, folyamatos kapcsolattartásban a beszerzéssel. Bérezése is egyedi, mert egyedi jutalékot kap a megvásárolt áruk értékesítéséért, mely a szabadság idején vagy a keresőképtelenség idején is jár. Az utóbbi években trombózisos megbetegedése alakult ki, de a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, tekintettel a nem fizikai jellegű munkájára, alkalmasnak minősítette a keresőképtelenségének megszűnése után. A munkáltató át kívánja helyezni más munkaterületre, lakberendezési aprócikk eladónak. Ezen a területen folyamatos a fizikai munkavégzés: áruátvétel, raklapok mozgatása, árukihelyezés, utántöltés stb. A folyamatos fizikai munka egészségi állapotára kedvezőtlen hatást gyakorolna. Az osztályon dolgozók bérezése is eltérő a fentiekben leírtaktól: csak a munkában töltött napokra kapna jutalékot, mely a vonatkozó osztály statisztikai létszáma szerint osztódik, nem egyéni. Álláspontunk szerint a munkavállaló átirányítása más munkaterületre a munkaköri feladatainak jellegét megváltoztatja. A munkavállaló a helyi szakszervezeti alapszervezet titkára, és valószínűsíthető, hogy e tevékenysége kapcsán olykor nézeteltérése keletkezett a munkahelyi vezető rendelkezéseivel szemben. Az új munkakörbe helyezés a munkaköri feladatok jellegének fentiekben leírt módosulása miatt igényel-e közös megegyezéses megállapodást?
7. cikk / 190 Munkaszerződés-módosítás elektronikus levélben
Kérdés: Cégünk elektronikus úton szeretné kiküldeni a munkaszerződés-módosításokat. Tudjuk, hogy írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlésére az abban foglaltak változatlan visszaidézésére, azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor. A munkáltató hogyan kapja vissza a munkaszerződés-módosítást, miután a munkavállaló azt elfogadta?
8. cikk / 190 Méltányos mérlegelési kötelezettség – a munkahely kijelölésekor
Kérdés: A munkavállalónk munkavégzési helyeként a munkaszerződésben a vármegye van megjelölve; a munkakör alapján a vármegye területén kell az ügyfeleket felkeresni, és hetente egyszer pár órában elszámolni azon a telephelyen, ahol a munkavállalót foglalkoztató szervezeti egység működik, illetve ott havi 1-2 alkalommal oktatáson részt venni. Átszervezés miatt a szervezeti egység más telephelyre (településre) került, de ugyanabban a vármegyében – az eredeti telephelyre is másik szervezeti egység költözött. A munkavállalót tájékoztattuk arról, hogy az elszámolást és az oktatásokat a jövőben itt kell teljesítenie; ez heti egyszer, havi 1-2 alkalommal 30-50 perc többletutazást jelent az előző telephelyre bejáráshoz képest. A munkavállaló a változtatást arra hivatkozással tagadta meg, hogy a házastársa súlyos beteg, otthoni ápolásra szorul, ami miatt számára a többlet-időráfordítás nem vállalható. Jogos lehet ez az érv?
9. cikk / 190 Bérfizetési határidő megváltoztatása
Kérdés: A munkaszerződéseink szerint a bérfizetés napja a tárgyhónapot követő hónap nyolcadik napja. A bérszámfejtési rendszerünk átalakításának részeként szeretnénk ezt a határidőt az Mt.-nek megfelelően a tárgyhónapot követő 10. napra módosítani. Ezt a munkáltató egyoldalúan eldöntheti – a munkavállalók megfelelő tájékoztatása mellett –, vagy a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása szükséges hozzá?
10. cikk / 190 Intézményvezető szabadságának megváltása a megbízatás megújítása előtt
Kérdés: A kulturális intézmények vezetőinek közalkalmazotti jogviszonya a 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1-jétől munkaviszonnyá alakult. Esetünkben az intézményvezető vezetői megbízásának időtartama alatt történt az átalakulás, azaz közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult a törvényi szabályoknak megfelelően (a már meglévő vezetői megbízatása ez év végéig szól). Az intézményvezetői pályázat lefolytatására a 39/2020. EMMI rendelet szabályai az irányadóak. Az önkormányzati fenntartású intézményben az intézményvezetői munkakör betöltésére kiírt pályázatot sikeresen megpályázó "addigi" intézményvezető munkaszerződés módosításával újabb 5 évre határozott idejű munkaszerződéssel lesz továbbfoglalkoztatva. Lehetőség van-e szabadságmegváltásra a korábbi vezetői időszakának lezárására tekintettel?
