199 cikk rendezése:
21. cikk / 199 Home office – ami nem távmunka
Kérdés: 2022. július 1-jétől módosultak az Mt. távmunkavégzésre vonatkozó szabályai; álláspontunk szerint ezzel a gyakorlatban ismert home office fogalom és az Mt.-ben szabályozott távmunkavégzés fogalma összemosódott. Fentiekről függetlenül azonban jól gondoljuk, hogy továbbra is van arra lehetősége a munkáltatónak, hogy home office szabályzat keretében szabályozza a home office-ban történő munkavégzést, amely nem minősülne távmunkának? Ez egyfajta "jutalom" lenne a munkáltató részéről, erről a felek külön munkaszerződésben nem állapodnának meg. A home office-t a munkáltató heti egy alkalommal engedélyezné.
22. cikk / 199 Emelt összegű illetményre jogosultság a köznevelésben
Kérdés: A Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése szerint a (10) bekezdést 2023. november 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a (10) bekezdés szerinti érintettel a kinevezési okmány módosítását vagy a munkaszerződés módosítását 2023. szeptember 15-ig közölni kell azzal, hogy a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintettnek. Ezen bekezdés értelmezésével kapcsolatban kérdezzük:
1. Jár-e a Púétv. szerinti illetménykülönbözet azon érintettnek,
a) akinek közalkalmazotti jogviszonya (bármely okból) a július 1-től szeptember 14-ig terjedő időszakban szűnik meg?
b) Akinek közalkalmazotti jogviszonya (bármely okból) a szeptember 15-től október 31-ig terjedő időszakban szűnik meg?
2. Ha esetleg jár illetménykülönbözet az előző kérdés szerinti érintetteknek, akkor mely időpontban/időpontig kell azt kifizetni?
1. Jár-e a Púétv. szerinti illetménykülönbözet azon érintettnek,
a) akinek közalkalmazotti jogviszonya (bármely okból) a július 1-től szeptember 14-ig terjedő időszakban szűnik meg?
b) Akinek közalkalmazotti jogviszonya (bármely okból) a szeptember 15-től október 31-ig terjedő időszakban szűnik meg?
2. Ha esetleg jár illetménykülönbözet az előző kérdés szerinti érintetteknek, akkor mely időpontban/időpontig kell azt kifizetni?
23. cikk / 199 Pedagógusi új életpályatörvény – a 2023-as munkáltatói feladatok
Kérdés: 2023. 07. 15-én hatályba lépett a pedagógusok új életpályájáról szóló Púétv. A 157. § (11) bekezdése azt írja elő, hogy a (10) bekezdést, mely az illetményeket tartalmazza, 2023. 11. 01-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a kinevezési okmány vagy munkaszerződés módosítását 2023. 09. 15-ig közölni kell azzal, hogy a (10) bekezdés szerinti illetmények 2023. 07. 01-jéig visszamenőleg járnak az érintetteknek. 2023. 09. 15-ig tájékoztatót kell átadni az érintetteknek, melynek a 157. § (3) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia, és egyúttal 2023. 09. 15-ig kell átadni a kinevezés módosítását is?
24. cikk / 199 Négynapos munkahét bevezetése a közigazgatásban
Kérdés: Hivatalunk szeretné bevezetni a négynapos munkahetet, napi 10 órában dolgoznánk, hétfőtől csütörtökig. A munkavállalóink egy része a Kttv. hatálya alá tartozik, a másik része pedig az Mt. alá. Hogyan tudja a munkáltató ezt elrendelni, illetve egyoldalúan dönthet-e erről. vagy kell a munkavállaló hozzájárulása? Kell emiatt munkaidőkeretet elrendelni, illetve a munkavállalók munkaszerződéseit módosítani?
25. cikk / 199 Munkaidő-beosztás mint munkáltatói jog
Kérdés: Egy gyárban – egyoldalú szerződésmódosítással – napi 8 órás, 4 műszakos munkarendet vezetnek be (folyamatos munkarend, munkaidőkeretben, havi elszámolással). Minden alapórára 20 százalékos pótlékot fizetnének. A szerződésmódosítást a munkavállaló nem akarja elfogadni. Mit tehet ebben az esetben a munkáltató, és mit a munkavállaló? Kényszeríthető-e felmondásra a munkavállaló? Amíg nem tisztázódik a helyzet, hogyan járjon be dolgozni?
26. cikk / 199 Határozatlan helyett határozott időre szóló munkaszerződés
Kérdés: Lehet a határozatlan idejű munkaviszonyt úgy módosítani, hogy határozott idejűvé váljon? Ha igen, a határozott idejű munkaviszony 5 éves időtartamát hogyan kell számítani?
27. cikk / 199 Munkavégzési hely megváltoztatása
Kérdés: A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérni szándékozó, egy multi áruházlánc munkavállalója fordult hozzánk a következő kérdéssel. A munkavállaló konkrét munkahelye Budapesten van, de időközben vidékre költözött, és a cég egy lakóhelyéhez közelebbi helyi egységében kívánna újból munkába állni. Jelentkezett is a helyi vezetőnél, aki azzal utasította el, hogy az Mt. 113. §-ának előírásai vonatkoznak rá: mivel a gyermeke még nincs hároméves, ezért korlátozottan foglalkoztatható. A munkavállaló egyébként attól is tart, kifogás lehet a cég részéről, hogy a munkaszerződése szerint a fővárosi egységbe szól a munkavégzés teljesítése. A munkaszerződése értelmében a munkavégzés helye elsődlegesen a munkáltató egyik telephelye, illetve a munkáltató valamennyi magyarországi telephelye és fióktelepe. Úgy véljük, ez a megállapodás mindkét félre egyaránt vonatkozik, azaz nemcsak a munkáltató "áthelyezési szándékát" elégítheti ki, hanem a munkavállaló ilyen irányú igényét is alátámasztja. Jogos-e a munkavállaló igénye az áthelyezésre? Elutasíthatja-e a munkáltató a munkavállaló foglalkoztatását?
28. cikk / 199 Tájékoztató módosítása a jutalékszabályok változása esetén
Kérdés: A munkavállalóink jutalékára vonatkozó számítási szabályok a munkaviszony létesítését követően kiadott tájékoztatóban kerültek rögzítésre. Most a munkáltatói jogkör gyakorlója arról határozott, hogy azokat megváltoztatja. Szükséges-e ebben az esetben a munkaszerződést is módosítani, és abba is beleírni e szabályokat?
29. cikk / 199 Pedagógus csökkentett munkaideje – a következmények
Kérdés: Pedagógusként dolgozom. Úgy tudom, hogy lehetőségem van 5 évvel az öregségi nyugdíj előtt csökkentett munkaidőben dolgozni (félállást vállalni 3/4 havi fizetésért). Ezt lehet-e később módosítani, visszatérni teljes állásra? Ennek a majdani nyugdíjam összege miatt lehetne jelentősége. A40 éves jubileumi jutalmat milyen bér alapján számolnák? A jubileumi jutalom kifizetésének az alapja (összege) mindig a megelőző havi bér?
30. cikk / 199 Munkaszerződésben rögzített általános munkarend – a munkaidőkeret bevezethetősége
Kérdés: Munkavállalóink blanketta felhasználásával készített munkaszerződése azt tartalmazza, hogy a foglalkoztatásukra általános munkarendben kerül sor. A jövőben munkaidőkeretet szeretnénk alkalmazni. Megtehetjük-e, hogy ezt egyoldalúan bevezetjük, figyelemmel arra, hogy az Mt. értelmében a munkáltató állapítja meg a munkaidő-beosztást, és legfeljebb négyhavi munkaidőkeretet is alkalmazhat egyoldalúan?
