4885 talált állásfoglalás a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Fizetett ünnepen (munkaszüneti napon) elrendelt munka esetén milyen büntetéssel kell számolnunk? Cégünk több műszakos munkarendben működik, vasárnaponként nincs termelés. Ugyanakkor munkatorlódás miatt az év végén fel szokott merülni igény a munkaszüneti napokon is a munkavégzés elrendelésére. Tevékenységünk egyszerű kézi összeszerelés. Önkéntes jelentkezés alapján szervezhetünk-e műszakot az ünnepnapokra? Járhat-e ez valamilyen büntetéssel, figyelemmel arra, hogy a munkavállalók vállalják az ünnepi munkát?

Kérdés: Elektronikus beléptetőrendszert használunk, ahol a munkavállalóknak a munkavégzés kezdetekor és befejezésekor is mágneskártyával blokkolniuk kell. Sajnos sokszor előfordul, hogy ez a blokkolás elmarad, amit csak utólag tudunk javítani, amikor a rendszerben előáll a hibaüzenet (pl. valaki nem lépett be, de ki igen). Ettől még megfelelő lehet a munkaidő-nyilvántartásunk?

Kérdés: Többévi (évtizednyi) háztartásbeli tevékenység után újra munkába állni szándékozó ragaszkodhat-e eredeti végzettségének megfelelő, korábban végzett munkájának megfelelő álláshoz? Például egykori irodai, adminisztratív munkakör helyett köteles-e elfogadni több műszakos, betanított vagy segédmunkás munkalehetőséget?

Kérdés: Milyen jogszabályra lehet hivatkozni, ha törvénysértő módon egy iskolában az intézményvezető-helyettes – régebben igazgatóhelyettes – általa és bárki által megtudható módon adja át minden kollégának, minden hónap elején a kifizetett bérekről szóló jegyzéket?

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat a különböző munkaügyi dokumentumok (így például munkaszerződés, tanulmányi szerződés, felmondás, jelenléti ívek, szabadságok nyilvántartása, cafeterianyilatkozatok stb.), illetve bérdokumentumok (pl. bérjegyzék, mozgóbér-nyilvántartás, prémiumok meghatározása stb.) tárolási idejéről! Vannak olyan dokumentumok, amelyek nem selejtezhetők?

Kérdés: A 326/2013-as Korm. rendelet 39/K. §-a előírja, hogy annak a pedagógusnak, "akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetén is". Hogyan alkalmazható ez a szabály a 2017. január 1-jét követően kinevezendő pedagógusokra, hiszen a szabály azt írja elő, hogy 2017. január 1-jén kellett őket Pedagógus II. fokozatba sorolni? A kérdés azért lényeges, mert bizonyos munkáltatók értelmezése szerint ez egy átmeneti szabály, amelyet jelenleg már nem kell alkalmazni.

Kérdés: Intézményünk helyi önkormányzat által fenntartott, gazdasági szervezettel rendelkező, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény. Tevékenységi körébe tartozik a szociális és gyermekjóléti alapellátás, valamint a bentlakásos szociális intézmények működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása. Az intézmény gazdasági szervezete ellátja még másik négy költségvetési intézmény (egészségügyi alapellátási intézet, valamint három bölcsőde) gazdálkodási feladatait. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata alapján a gazdálkodási jogkörök (kötelezettségvállalás, utalványozás) és a munkáltatói jogkör gyakorlásának tekintetében az intézményvezető helyettesítését a gazdasági vezető látja el. Az intézmény gazdasági vezetője magasabb vezetőnek minősül-e? Milyen összegű vezetői pótlék illeti meg?

Kérdés: Egyik munkatársunknak az elmúlt hónapban tévedésből prémiumelőleget fizettünk. A munkavállalót tájékoztattuk a téves kifizetésről, és felhívtuk a visszafizetésre. Ugyanakkor a bérét már így is terheli levonás: gyermektartást fizet, és egy korábbi munkabérelőleget is törleszt. Sajnos a következő havi fizetéséből biztosan nem lehet mindegyik követelést kifizetni. Lehetséges, hogy a munkáltatói levonások miatt nem lesz fedezet a tartásdíj kifizetésére?

Kérdés: Műkörmösként találtam magamnak egy üzlethelyiséget, ahova betársulhatnék. A tulajdonos a következő szerződést kötné velem: előszerződés arra, hogy később munkaviszonyt kötünk egymással, egyben pedig egy tanulmányi szerződés. A tulajdonos mint megbízó biztosítaná a manikűrös, pedikűrös, műkörmös munkakörhöz szükséges tanulmányok folytatását, gyakorlási lehetőséget, ehhez a felszerelést, helyet, vendégkört 300 000 Ft értékben. Én a munkaszerződés megkötéséig ingyen vennék részt a képzésben, munkabérre nem lennék jogosult. A képzés befejezését követően pedig legalább 1 évre szóló munkaszerződést kötnénk. Ha én mint megbízott bármely kötelezettségvállalásomat nem teljesíteném, a megbízó a 300 000 Ft-ot kártérítés címén visszakövetelhetné. Az is benne lenne a szerződésben, hogy ha a megbízó így dönt, a műkörmös munkakörben egy évig nem vállalhatnék munkát Budapest vonzáskörzetében, ezért cserébe 6 havi munkabért kapnék. Valahogy zavarosnak tűnik nekem ez az egész szerződés. Mi a véleményük?

Kérdés: Milyen következményekkel jár az, ha a munkáltató nem biztosítja a munkavállaló számára a hozzátartozó temetésén való részvételt, arra távollétet nem engedélyez?