1908 talált cikk a munkakör kifejezésre

Kérdés: Az általam számfejtett dolgozók részére eddig a műszakpótlékok meghatározása a jelenléti ív szerinti, tételes óraszámokat figyelembe véve történt. Az egyszerűsítés érdekében pótlékátalány kifizetését határozta el a munkáltató. Milyen időszakot kell figyelembe vennem a pótlékátalány összegének megállapításánál, illetve elegendő-e a munkavállalóval kötött olyan megállapodás, mely szerint a pótlékátalány összegét a munkáltató százalékos mértékben, azonos munkaköröknél, saját szempontjait figyelembe véve határozza meg?

Kérdés: Raktáros munkakörben dolgozó munkavállalónkat azonnali hatályú felmondással elküldtük, mert ittas állapotban jelent meg a munkahelyén. A munkavállaló átvette a felmondást, de mint raktárosnak leltárral kellett volna átadnia a raktárt. Sajnos ezzel nem lettek kész a munkaviszony megszűnésének felmondásban közölt időpontjáig. Utólag módosíthatom-e a munkaviszony megszűnésének napját?

Kérdés: Cégünk kórházak és egyéb gyógyintézetek takarításával foglalkozik. A fekvőbetegrészlegeken takarító munkavállalók beosztásuk szerint hétvégén is dolgoznak, legtöbbször csak vasárnap vagy csak szombaton, de előfordul, hogy mindkét napon. Természetesen a törvényben előírt havi pihenőnapokat kiadjuk, amelyek havonta kettő vasárnap. Ez a munkarend folyamatos, folytonos vagy megszakítás nélküli munkarendnek minősül? Jár-e pótlék a hétvégi munkavégzés idejére, vagy ez 2013. augusztus 1-jétől megszűnt?

Kérdés: Az Mt. 87. §-ának alkalmazásában helyes-e, ha a 24/48 órás beosztásban dolgozónak a munkaszüneti napokon történő munkavégzésére a munkaszüneti napon 0-24 óra között teljesített óráira számfejtünk 100%-os pótlékot? Ez mindenképp kevesebb, mint 24 óra, ami az e napon kezdődő, vagy e napra áthúzódó munkaórákat jelent. A munkavállaló munkaideje napi 12 óra, készenléti jellegű munkakörben, megszakítás nélküli munkarendben.

Kérdés: A 12 órás műszakrendben dolgozó teljes munkaidős szociális gondozó szabadságát hogyan kell kiadni, elszámolni és nyilvántartani az Mt. augusztus 1-jétől hatályos 124. §-a szerint? Véleményem szerint ez nem minősül általános munkarendnek, sem egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak (bár az egyenlőtlen munkaidő-beosztás definíciója szerintem hiányzik).

Kérdés: A cégünknél dolgozó egyik kismama 2010. szeptember 25-én szülte meg ikergyermekeit. 2011. március 11-ig szülési szabadságon volt, majd 2011. 03. 12-től fizetés nélküli szabadságon; előbb GYED-ben, majd GYES-ben részesült. Nemrég jelezte, hogy vissza szeretne térni dolgozni. 2013. szeptember 25. után kötelesek vagyunk-e őt visszavenni? Ikrek esetében meddig tart a felmondási védelem? Amennyiben visszavesszük, kötelesek vagyunk-e teljes munkaidőben foglalkoztatni, vagy jogszerűen felkínálhatunk-e számára részmunka­idős munkakört? Jelenleg az ő munkakörét egy korábban ugyanebben a munkakörben dolgozó, szintén GYES-ről visszatért dolgozónk tölti be részmunkaidőben.

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak úgy, hogy szombaton és vasárnap nincs nálunk munkavégzés. Szeretnénk részmunkaidős munkavállalókat felvenni napi hatórás munkaidőben. Kérdésem, hogy a részmunkaidős munkavállalót beoszthatom-e úgy, hogy egy héten három napot dolgozik napi tíz órában, a maradék két napon pedig egyáltalán nem dolgozik? Ebben az esetben milyen munkaszerződést kell kötnöm vele, mit kell írnom a tájékoztatójába? A heti két nap, amikor nem dolgozik, minek minősül: pihenőnapnak vagy szabadnapnak? Foglalkoztathatom-e így őket a leírtak szerint akkor is, ha az azonos munkakörben dolgozó teljes munkaidős munkavállalóknak az általános munkarend szerint kell dolgozni?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 84. számában megjelent 1628. számú kérdésre adott válasszal kapcsolatban lenne kérdésem. A válaszban az Mt.-re hivatkoznak, és az ott szereplő munkaidőbeosztás-közléssel kapcsolatos rendelkezésekre. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény idevonatkozó része az utazó munkavállalók munkaidejével foglalkozik. A 18/E. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató a munkavállalót a 18/D. § (1) bekezdése szerinti (személyszállítás és árufuvarozás) munkavégzésre annak megkezdése előtt legalább 12 órával köteles beosztani, illetve a beosztást a munkavállalóval közölni. Válaszuk utolsó bekezdésében a kötetlen munkaidő-beosztás lehetőségét a gépkocsivezetők számára kizárják. A fent említett törvény 18/D. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltak között ellentmondást vélek felfedezni. Az (1) bekezdés szerint a munkáltató a munkavállalót személyszállítási és árufuvarozási tevékenység végzésére az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére figyelemmel, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban osztja be. A (3) bekezdésben az szerepel, hogy a munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be. Kérem ezeknek a szakaszoknak az értelmezését és az ellentmondás feloldását. Van olyan eset, amikor a gépkocsivezetőkre vonatkozóan kizárólag az Mt. alapján kell rendelkezni, vagy a két jogszabályt mindig együttesen kell egymással összhangban alkalmazni? Mi a helyzet a nem tachográfos járműt vezető sofőrökkel?

Kérdés: A Kkt. 18/D. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be. Ez kötetlen munkaidő-beosztásnak minősül? Ha a munkavállaló kötetlen munkaidejű, munkaidejét nem kell nyilvántartani? A tachográfkorong által írt adatok nem minősülnek munkaidő-nyilvántartásnak. Az Mt. 134. §-a előírja – anélkül, hogy annak formáját meghatározná –, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, a készenlétet és a szabadságot. Kell a gépkocsivezetők munkaidejét külön íven nyilvántartani a tachográfkiértékelésen, a menet-, illetve a fuvarlevélen kívül? Hogyan kell együttesen helyesen alkalmazni ezeket a jogszabályokat?

Kérdés: A munkáltató költségtakarékosság miatt úgy döntött, hogy az üzem területén elhullott madártetemek, illetve a guanó összegyűjtésével és eltakarításával kapcsolatos feladatokat a jövőben nem külső vállalkozóval végezteti el, hanem a munkavállalók igénybevételével oldja meg. Ezt a lehetőséget a biológiai kockázatok értékelésével, illetve az egészségvédelemmel foglalkozó munkáltatói szabályzat is rögzíti. A szabályzatban az is olvasható, hogy H5N1 madárinfluenza elleni védőoltás minden érintett munkavállalónak a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során fel lett kínálva, amelyet a munkavállalók aláírásukkal igazoltak. A munkavállalók munkaköri leírásában található záradék értelmében a munkavállaló a felettese utasítása alapján köteles további olyan feladatokat is teljesíteni, mely ismeretei és felkészültsége alapján tőle elvárható. Álláspontunk szerint e rendelkezés több ponton kifogásolható, ugyanis abból nem derül ki, hogy milyen beosztású vezetők, milyen jogalapon rendelhetik el a fenti feladatot, illetve a munkavállalók mely munkakörökből "csoportosíthatók át" ilyen munkavégzésre. A munkáltató szerint, mivel a záradék korlátlan felhatalmazást ad a munkahelyi vezetőnek, a fent idézett munkavégzés jogszerűen nem kifogásolható. Jogszerű-e a munkáltató eljárása, különös tekintettel a munkaköri leírásra? Elvileg bármely munkavállaló kötelezhető-e ezen feladatokra, ha a szükséges védőfelszerelést megkapja? Köteles-e a munkavállaló az ilyen munkáltatói utasítást a munkaköri leírás záradékára történő hivatkozás alapján korlátlanul teljesíteni? A munkavállalók nagy többsége egy vagy több szakmával rendelkező kvalifikált szakmunkás. Fizikai munkakörökben nem ritka a középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. A hatályos Mt. már nem tartalmaz olyan korlátozó intézkedéseket, mint a hatályon kívül helyezett korábbi Mt. 83/A. §-ának (2) bekezdése, ennek ellenére azonban meggyőződésünk, hogy a munkáltató eljárása aggályos.