Kötetlen munkarend és munkaidőkeret kikötése a munkaszerződésben

Kérdés: Az egyik csoportvezetőnk munkaszerződésének értelmezéséhez kérem segítségüket. A munkaszerződés egyik pontja szerint a munkavállaló munkarendje kötetlen, és kimondja, hogy nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni, mivel a dolgozó maga osztja be az idejét. Ugyanakkor ezt a pontot soha nem alkalmaztuk, mivel munkája természete miatt mindig bent ül az irodában a gépe előtt, tehát a munkaidő-beosztása adott volt. Másrészt, a szerződése egy másik pontja azt mondja, hogy egyhetes munkaidőkeretben kerül sor a foglalkoztatására. A kollektív szerződésünk viszont háromhavi munkaidőkeretet ír elő majdnem minden szervezeti egységre, arra is, amelyben ő dolgozik. Kell-e munkaidő-nyilvántartást vezetnünk az ő esetében, illetve alkalmazhatjuk-e rá is a háromhavi keretet?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. A munkaszerződés munkaviszonyra vonatkozó szabálytól, így többek között kollektív szerződéstől általában a munkavállaló javára eltérhet [Mt. 43. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Állásból felfüggesztés – nem állásidő

Kérdés: Kollektív szerződésünk alapján az egyik munkavállalónkkal szemben, aki pénzt fogadott el a cég ügyfeleitől, kivizsgálást kezdeményezett az ügyvezető. Egyben felfüggesztette a munkavállalót a munkavégzés alól, mert félő volt, hogy eltünteti a bizonyítékokat. Kérdésem, hogy erre az időre kell-e neki állásidőre járó alapbért fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősül állásidőnek. Az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben történő elmulasztását tekinti állásidőnek. A kérdés szerinti esetben azonban a munkavállalói kötelezettségszegés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.
Kapcsolódó címkék:    

Teljesítménypótlék a havibérben

Kérdés: Havibérben történik a munkavállalóink foglalkoztatása, és ebbe a havibérbe szeretnénk beépíteni a minőségi pótlékot. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a dolgozó alapbére bruttó 200 000 Ft; a cél pedig, hogy vezetői döntés alapján ennek 10%-a megvonásra kerülhessen. A következő szöveget javasolták beírni a munkaszerződésbe: "A 4. pontban megállapított alapbér 10,00%-a minőségi pótlék. Nem megfelelő teljesítmény vagy munkavégzés esetén a vezető javaslatára a minőségi pótlék visszavonásra kerül." Megfelel ez a kikötés annak, amit szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] ...– objektív mérésen és számításon alapuló – eljárás alapján. A teljesítménykövetelményt úgy kell megállapítani, hogy a teljes munkaidő ledolgozása esetén a követelmény objektív szempontok szerint 100%-osan teljesíthető legyen. A teljesítménykövetelményt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Munkaszüneti napi pótlék ügyeleti időre

Kérdés: A munkáltató rendeltetésénél fogva munkaszüneti napon is működőnek minősül. Tevékenységünkből eredően rendszeresen teljesítenek ügyeletet is a kollégák, amely olykor munkaszüneti napra esik. Kérdésem, hogy a munkaszüneti napi pótlékot ki kell-e fizetni arra az időre is, amikor munkaszüneti napon ügyeletben van a munkavállaló, vagy csak a tényleges munkavégzés idejére? Mi a teendő akkor, ha a munka jellege miatt a munkavégzéssel töltött idő nem különíthető el?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.]. Annak tehát nincs jelentősége, hogy a munkavégzésre rendes vagy rendkívüli munkaidőben kerül-e sor. Az ügyelet ideje teljes egészében rendkívüli munkaidőnek minősül ugyan [Mt. 107. § d) pont], ám...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Távolléti díj és teljesítménybérezés

Kérdés: Munkavállalónk jogviszonya 2014. január 8-án kezdődött, és 2014. március 31-ig órabéres volt. 2014. április 1-jétől teljesítménybéres lett. 2014. július 22-től 2014. augusztus 1-jéig szabadságon volt. A távolléti díj számításakor mi lesz az irányadó időszak?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítménybért viszont az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Bérpótlék-kifizetési szabályok munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés: Egy vendéglátó-ipari egységben pultos munkakörben dolgozó munkavállaló 3 havi munkaidőkeretben van alkalmazva. Jár-e neki 30%-os műszakpótlék, ha egyik héten 6-14-ig dolgozik, és másik héten 14-től 22-ig? A délutáni munkavégzés elhúzódhat 22 óra után is, de előbb is befejeződhet a vendégek létszáma miatt. A vasárnapi munkavégzésre jár-e vasárnapi pótlék? A munkaszüneti napra jár-e munkaszüneti napi pótlék? Helyes, ha a munkaidőkereten felüli órák túlórában vannak elszámolva negyedévente, vagy ha egyik hónapban több szabadnapot kap ezért?
Részlet a válaszából: […] ...változik, és munkavégzése tizennyolc és hat óra közötti. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Munkaszüneti nap díjazása több műszakban

Kérdés: A munkáltató multikereskedelmi cég, több műszakos tevékenységben foglalkoztatja a munkavállalókat. Az éjszakai munkaidőt teljesítő munkavállalók 22 órától 6 óráig dolgoznak, részükre a munkanap-meghatározás is ezt takarja, 22 órától 22 óráig. A cég rendeltetése folytán nem működik munkaszüneti napon, de az éjszakai munkát a munkaszüneti napon is 22 órakor kezdik. Milyen pótlék jár a munkaszüneti napon 22 órától 24 óráig a munkát végző munkavállalók részére?
Részlet a válaszából: […] ...órás időegységet tekintsen munkanapnak – illetve heti pihenő- vagy munkaszüneti napnak –, ha a működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ilyenkor a megkötés az, hogy a hét és huszonkét óra közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Közalkalmazott továbbfoglalkoztatása vezetői megbízás megszűnését követően

Kérdés: Közalkalmazottunk dietetikusként napi nyolc órában dolgozott, azonban az ellátandó feladatok nem tették ki a napi munkaidejét, amit úgy oldott meg öt évvel ezelőtt a munkáltató, hogy négyórás dietetikusi munkakör mellett vezetői megbízást adott a közalkalmazottnak a konyha vezetésére. Jelenleg a munkáltató nem kívánja meghosszabbítani a közalkalmazott szociális konyhavezetői megbízását. Tudomásunk szerint a Kjt. előírja, hogy az eredeti munkakörébe kell visszahelyezni a közalkalmazottat a vezetői megbízás megszűnése után. Ez a kinevezés szerint nyolcórás dietetikus, ugyanakkor napi nyolc órában továbbra sincs szükség erre a munkakörre, csak négy órában. Van-e arra lehetőség, hogy napi négy órában alkalmazza a munkáltató a közalkalmazottat dietetikusként, vagy mindenképpen nyolcórásnak kell visszahelyezni? Esetleg a munkáltató felajánlhat-e négyórás dietetikusi munkakört a közalkalmazottnak, és mellette négy órában egy másik munkakört? Ha pedig ezt a felajánlást nem fogadja el a közalkalmazott, a munkáltató milyen lépést tud tenni, jogszerűen felmentheti a közalkalmazottat? Hogyan jár el a munkáltató a jogszabályoknak megfelelően úgy, hogy a közalkalmazott ne forduljon bírósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...megbízás megszűnését követően. Amennyiben a kinevezésben a napi nyolcórás dietetikusi munkakör szerepelt, a munkáltató ilyen mértékű munkaidővel köteles továbbfoglalkoztatni a közalkalmazottat. Ha azonban a vezetői megbízás előtt a kinevezés négyórás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet fogalma

Kérdés: A képviseleti jogosultság igazolásaként a munkáltató bekérte a szakszervezet alapszabályát, amelyet a munkáltató nem tart megfelelőnek a képviseleti jogosultság igazolására, ugyanis egyáltalán nem tartalmaz a munkáltatóra vonatkozó rendelkezést, bárminemű utalást. Továbbá a szakszervezet nem jelölt meg olyan, a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagot, aki az alapszabály szerint képviseleti joggal lenne felruházva, és ilyen tagot az alapszabály sem nevez meg. A szakszervezet arra hivatkozik, hogy elegendő azon rendelkezése az alapszabálynak, miszerint a szakszervezet működési területe Magyarország, illetve a szakszervezet céljaként a munkáltatóéval azonos ágazatba tartozó ágazat megjelölése, ahol az érdekvédelmi szervezetek tevékenységének összefogását és összehangolását végzi. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az alapszabály fenti rendelkezéseit nem tartja elegendőnek a képviseleti jogosultság igazolására? Esetlegesen elfogadható-e egyéb dokumentum, például a szakszervezet kongresszusának döntése arról, hogy az adott munkáltatónál a szakszervezet tagszervezetet létesített? Jogszerűen zárkózik el a képviseleti jogosultságát nem igazoló szakszervezet Mt.-ben biztosított szakszervezeti jogosultságainak (pl. tájékoztatás közzététele, helyiséghasználat, munkaidő-kedvezmény) biztosításától a munkáltató? A szakszervezet tagjai részére egyébként tagdíjlevonást már teljesít a munkáltató.
Részlet a válaszából: […] Az Mt.-ben a szakszervezet számára biztosított jogok a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül az, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Munkaidő-beosztás közlése új belépőnél

Kérdés: A törvény előírja, hogy a munkavállalóval mikor kell előzetesen közölni a munkaidő-beosztását. Hogyan kell ezt a kötelezettséget teljesíteni új belépő esetén?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. Amennyiben a munkavállaló éppen munkaviszonyt létesít, sok esetben értelemszerűen nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.
1
…
136
137
138
…
213