2054 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: Létezik-e heti egyórás munkaviszony úgy, hogy az azért kapott díjazás havi 1000 Ft? Ebben az esetben biztosított-e a munkavállaló, jár-e neki orvosi ellátás?

Kérdés: A kft. ügyvezetője, aki a cég tagja is, munkaviszonyban 3639 FEOR-számmal történt bejelentés alapján ügyvezetői, valamint egyéb adminisztrációs feladatokat lát el. Számára a garantált bérminimumot meghaladó bér kerül számfejtésre, melynek járulékai a munkaviszony alapján vannak megfizetve. Megfelelő-e a fenti FEOR-szám a két munkakör ellátásához? Ellátható-e egy FEOR-szám alatt a két fenti tevékenység? Meg kell határozni a munkaszerződésben pontosan, hogy napi vagy heti munkaidő tekintetében mennyi időt tölt az egyik vagy a másik feladatkörében?

Kérdés: Van egy üzlethelyiségünk, ami olyan területen van, ami piaccá lesz nyilvánítva. Ezáltal vasárnap is nyitva lehet az üzletünk. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben jár-e a vasárnapi pótlék és milyen mértékben?

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal a próbaidő utolsó napján közöltünk azonnali hatályú felmondást. Mivel sejtette, hogy meg szeretnénk szüntetni a munkaviszonyát, azt állítva, hogy rosszul van, egész napra bezárkózott a mosdóba, és ott próbálta megvárni, amíg mindenki elmegy. Mivel nem jött ki, a munkaidő lejártát megelőzően az ajtó alatt csúsztattuk be neki a felmondást. Most perrel fenyegetőzik, mondván jogellenes volt a felmondásunk, mert nem szemtől szembe adtuk át. Valóban nem adhattuk volna így oda a felmondást, meg kellett volna várnunk, amíg kijön, akkor is, ha esetleg ott éjszakázik?

Kérdés: Eladóként dolgozom egy cégnél. A jelenlegi munkám mellett szeretnék egy másik üzletben is dolgozni részmunkaidőben. Ebben az állásban sokkal kedvezőbb a bérezés, mint a jelenlegiben, de csak úgy tudom megoldani, ha mindkét helyen részmunkaidőben dolgozhatnék. Elmondtam ezt a főnökömnek, és kértem, hogy módosítsuk a munkaszerződésem részmunkaidősre, de ezt nem akarta elfogadni. Úgy hallottam, hogy a női alkalmazottaknál köteles a munkáltató elfogadni, ha részmunkaidőben szeretnének dolgozni a továbbiakban. Mivel érvelhetnék, hogy ezt a főnököm is tudomásul vegye?

Kérdés: Társaságunknál néhány vezető beosztású kolléga kötetlen munkaidőben dolgozik, esetükben nem tartjuk nyilván a munkaidőt, és túlóra-kifizetés sincs. Amikor a nyári szabadságolások miatt bejönnek helyettesíteni szombaton nem kötetlen munkaidős kollégákat, van-e akadálya annak, hogy túlórapótlékot fizessünk? Tehát nem a saját munkakörükben dolgoznak szombaton 8 órát, ezt szeretnénk honorálni nekik. Összefér-e ez a kötetlen munkaidőre vonatkozó megállapodással?

Kérdés: Amennyiben a beosztás szerinti munka­idő befejezése után a munkavállaló részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, milyen mértékű bérpótlékot (50% vagy 100%) kell fizetni a munkavállalónak, ha a rendes munkaidőnek már olyan napon van vége, mely nap a munkavállaló pihenőnapja? Például a rendes munkaidő-beosztás péntek 16 órától szombat reggel 4 óráig tart, a rendkívüli munkavégzés pedig szombat 4.00-6.00-ig kerül elrendelésre. A munkavállalónak szombaton pihenőnapja van. (A munkanap ebben az esetben a naptári nap.) Ha a példát úgy változtatjuk, hogy munkanap a munkáltató által meghatározott 6.00-tól másnap 6.00-ig tartó egybefüggő 24 óra, változik-e ennek függvényében a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék mértéke?

Kérdés: 2015. szeptember 10-én az Európai Unió Bírósága egy munkajogi tárgyú előzetes kérdésben döntött. A spanyol National High Court of Spain bíróság azzal az előzetes kérdéssel kereste meg az Európai Unió Bíróságát, hogy állandó vagy szokásos munkavégzési hely hiányában munkaidőnek minősül-e az utazási idő a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv alapján. Az Európai Unió Bírósága az irányelv rendelkezéseit egy konkrét ügyre alkalmazva megállapította, hogy az utazási idő is beleszámít a munkaidőbe az állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók esetében. Kérdésem ezzel kapcsolatban: amennyiben egy munkavállaló munkaszerződésében munkahelyként a munkáltató székhelye/telephelye és/vagy munkavégzési helyként nagyobb földrajzi terület van feltüntetve, ez értelmezhető-e úgy, mint állandó vagy szokásos munkavégzési hely, ha egyébként a munkavállaló rendszerint "terepen" végzi a tevékenységét (pl. ügyféltől ügyfélig, és nincsen ún. bázisa)? Amennyiben az ilyen tevékenységet végzők munkaszerződésében változó munkavégzési hely van feltüntetve, azzal igazolható-e, hogy létezik szokásos munkavégzési helyük (lásd átmeneti szabályok az Mt. alkalmazására), avagy sem? Értelmezhető-e rájuk a munkaidőszabály (azaz az otthonuktól az első munkavégzési helyükre érkezés is beleszámít a munkaidőbe), amennyiben kötetlen munkarendben dolgoznak?

Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?

Kérdés: Központi üzemi tanács, illetve vállalati szintű üzemi tanács alakításánál milyen mértékű munkaidő-kedvezmény illeti meg a delegált tagokat havonta?