"Céges sofőr" munkaideje

Kérdés: A Kkt. 18/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmezésével kapcsolatban az alábbi kérdéseink vannak. Egy cégnél gépjárművezető munkakörben ("céges sofőr") kívánnak alkalmazni egy munkavállalót. A munkavállaló feladatai az alábbiak lesznek: a cég belső működésével kapcsolatos személyszállítási feladatok (a cég vezetőségének, tulajdonosainak szállítása); szintén a cég belső működésével kapcsolatos áruszállítási feladatok (kisebb alkatrészek szállítása). Sem a személyszállítás, sem az áruszállítás nem harmadik személy részére és nem díj ellenében történne. A személyszállítás főként Magyarország területére korlátozódna, de esetenként szükség lesz külföldre történő, de az Európai Unión belüli személyszállításra is. Az áruszállításra Magyarország területén kerülne sor. A munkavállaló mind a személyszállítási, mind az áruszállítási feladatait ugyanazon, egy 5 személy szállítására alkalmas személygépjárművel végezné majd, amely gépjármű össztömege a 3,5 tonnát nem haladja meg. Kiterjed-e a fenti tényállás szerinti, gépjárművezető munkakörben alkalmazandó munkavállaló munkaviszonyára (munkavégzésére) a Kkt. utazó munkavállalók munkaidejére vonatkozó rendelkezéseinek (Kkt. 18/A-18/L. §) hatálya, különös figyelemmel a Kkt. 18/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt, "a vezetési idő, a megszakítás és pihenőidő tekintetében e törvény hatálya alá tartozó munkavégzés" kitételre? Amennyiben a fenti tényállás szerinti munkavállalóra ("céges sofőr") a Kkt. utazó munkavállalók munkaidejére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók, akkor a munkavállaló munkarendjére, munkaidejére, pihenőidejére, vezetési idejére mely jogszabály(ok) előírásai vonatkoznak? A munkavállaló munkaviszonyára kizárólagosan az Mt. vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...pótkocsival vagy félpótkocsival meghaladja a 3,5 tonnát. A kérdés szerinti munkavállaló nem ilyen járművet vezet, ezért a Kkt. munkaidőre vonatkozó szabályainak hatálya nem terjed ki rá. A munkavállaló munkaviszonyára az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidő és szünetek képernyő előtt

Kérdés: Informatikai szolgáltatásokat nyújtó cégünk help desk csoportjában a kollégák számítógépen keresztül nyújtanak távoli segítséget ügyfeleinknek. A napi nyolcórás munkaidő mellett elegendő nekik egyszer 20 perc munkaközi szünetet biztosítani, vagy a képernyős munkára tekintettel további szünetek is szükségesek? Minden munkanapjuk végén a gépükről indított műveletekről online jelentés készül. Ezt a munkavállaló csak elindítja, a rendszer magától generálja, de a végén el kell fogadnia, hogy valóban ezeket a munkákat végezte el aznap. Ez a jelentés egyébként egy bizonyos bónusz elszámolási alapja is. Beleszámít-e a munkaidejükbe ez a napi kb. 3-5 perc, amíg a jelentés elkészülését várják a gép előtt?
Részlet a válaszából: […] ...kiadásának szabályairól az Mt. 103. §-a rendelkezik. E szerint amennyiben a munkavállaló napi beosztás szerinti rendes, és a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidejének, vagy – rendes munkaidő hiányában – a munka­idő-beosztástól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Utazási idő munkaidőként történő figyelembevétele

Kérdés: Munkavállalónk munkaszerződésében munkahelyként a munkáltató pomázi székhelye szerepel. A munkavállaló időszakonként külföldi kiküldetést teljesít pozsonyi üzleti partnerünknél. A kiutazás kétféleképpen történhet: saját autóval otthonról, vagy kulcsos autóval, a munkáltató székhelyéről történő indulással. Az utazási idő munkaidőnek minősül-e, figyelemmel arra is, hogy a kiküldetés idejébe egyébként beszámít? Ha igen, kell-e ilyen esetben rendkívüli munkaidőért pótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő fogalmát az Mt. 86. §-ának (1)–(3) bekezdései határozzák meg. E szerint munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

Felmentési idő és a szabadságra való jogosultság

Kérdés: Általános iskolai közalkalmazott nő 40 év szolgálati idővel nyugdíjazását kérte. 2016. 08. 15-e az utolsó napja. Hét hónap felmentési idő illeti meg. A 3,5 hónap, amelyre fel kell menteni a munkavégzés alól, 2016. 05. 01-től 2016. 08. 15-ig fog tartani. Ezt az időtartamot a szabadság időarányos kiszámításánál figyelembe kell-e venni? Vagy csak a 2016. 01. 01-től 2016. 04. 30-ig terjedő időszakra számoljuk az időarányos szabadságot? Ezt a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében is ki lehet adni?
Részlet a válaszából: […] ...nem jár. A kérdés szerinti példában így csak a 2016. 01. 01-től 04. 30-ig terjedő időtartam jogosít szabadságra. A szabadságot kiadni a munkaidő-beosztás szerinti munkanapra lehet [Mt. 124. § (1) bek.]. Mivel a felmentési idő felében a közalkalmazottat munkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Kötelező orvosi vizsgálat elszámolása a munkaidőben

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kötelező időszakos orvosi vizsgálatot, hány órát kell figyelembe venni, ha a munkaidőben kell sort keríteni rá? Mi a helyzet akkor, ha a dolgozó helyi lakos, illetve akkor, ha utaznia kell ezért?
Részlet a válaszából: […] ...A mentesülés időtartamára távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. b) pont]. A mentesülés időtartamát a beosztás szerinti munkaidőre nézve kell vizsgálni, azaz a munkavállalót az orvosi vizsgálat időtartamának csak azon részére illeti meg távolléti díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Utazó munkavállalók munkaideje

Kérdés: A munkáltató az OEP-pel szerződésben levő gazdasági társaság, amely keretében betegszállítói tevékenységet végez: időpontra beszállítja a betegeket a gyógyintézetbe, átadja a szakrendelőnek, és várakozik, majd több óra múlva a betegeket visszaszállítja lakóhelyükre. A gépjárművezetők B kategóriás jogosítvány és PAV I és PAV II-es vizsgával rendelkeznek. A gépkocsik GPS nyomkövetős rendszere alapján objektíve megállapíthatók a vezetési és a várakozási időszakok. A napi munkaidő elszámolásakor jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a várakozási időszakokat rendelkezésre állási időnek minősíti (a Kktv. 18/A. §-a, az utazó munkavállalók munkaideje fejezete alapján), azaz nem munkaidőnek, és erre 40%-os díjat számol el? Vagy alkalmazhatja a munkáltató az osztott napi munkaidőt is, amikor a gépkocsivezető hazamegy, és szabadon rendelkezik az idejével, majd visszamegy a betegekért, felveszi és hazaszállítja őket? Alkalmazhatja-e a munkáltató a rendelkezésre állást a teljes munkaidőre alkalmazott betegkísérő esetében is? A betegkísérő kora reggel beszáll a gépkocsiba, és a gyógyintézménybe érkezésig rendelkezésre állási időt számolunk el, tehát az ő napi munkaideje a gyógyintézménybe érkezéskor kezdődik, majd a betegek visszaszállításától ismét rendelkezésre állási időt teljesít, amikor is csak ül az autóban, egészen a telephelyre beállás időpontjáig, azzal a kitétellel, hogy reggel és a délutáni időszakra 1-1 órát munkaidőnek számol el a munkáltató a betegek be- és kiszállása segítésére, bekísérésére fordított időszakra.
Részlet a válaszából: […] ...feltételezzük, hogy a kérdés szerinti munkavállaló ilyen gépkocsit vezet.A Kktv. szerint rendelkezésre állási idő az, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Munkaidő-beosztás előzetes közlése

Kérdés: Munkavállalóinkat négyhavi munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatjuk. A teljes időtartamra szóló munkaidő-beosztást a munkaidőkeret kezdő időpontja előtt egy héttel kihirdetjük. A munkaidőkeret időtartama alatti változások miatt csütörtökönként kihirdetünk egy módosított munkaidő-beosztást a következő hétre vonatkozóan. Helyes a fenti eljárás a munkaidő-beosztás szabályait tekintve?
Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Készenléti jellegű munkakör fogalma

Kérdés: Az Mt. 92. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján az általános teljes napi munkaidőnél, 8 óránál hosszabb munkaidőben nem lehet foglalkoztatni senkit (kivéve a munkáltató hozzátartozóját és a készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállalókat). Mi alapján határozhatja meg a munkáltató a készenléti jelleget, amikor a szerződésbe beleírják? Ha biztonsági őrként aktívan (napi 13-14 órán keresztül) egy üzlet őrzését végezzük, annak teljes nyitvatartási idejében, akkor az készenléti jellegű munkakörnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...általános teljes napi munkaidő napi nyolc (heti 40) óra [Mt. 92. § (1) bek.]. A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét (heti 60) órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el. Ezt nevezik hosszabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Munkahét kezdete a naptári hét közepén

Kérdés: A termelési rendünk miatt csütörtökönként érkezik meg a következő hetekre vonatkozó termelési igény, és ehhez szeretnénk igazítani a munkaidő-beosztásokat is. Van arra lehetőség, hogy csütörtökön közöljük a munkavállalókkal a következő hét csütörtökkel kezdődő munkaidő-beosztásukat? Ez egyben azzal is járna, hogy az Mt. 87. §-ának (3) bekezdése szerinti (munka)hetük teljesen eltérne a naptári héttől. Lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […] ...munkajogi munkanap általában a naptári nappal azonos, de ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, akkor a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli munkaidő huszonnégy óra is lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.
Kapcsolódó címkék:    

Munkarend módosítása a munkáltató által

Kérdés: Szerződés szerint hétfőtől péntekig 40 órában vagyok alkalmazva. Ezzel szemben 12 órát dolgozom minden második nap. Nem kapok pótlékot a negyvennél több órára, vasárnapra és az ünnepnapokra. Hova fordulhatok a panaszommal?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. általános rendelkezései szerint a munkaidő-beosztás szabályait, azaz a munkarendet a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Amennyiben a munkarendet a munkáltató nem a munkaszerződésben, hanem a tájékoztatóban határozta meg, azt egyoldalúan módosíthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.
1
113
114
115
206