Találati lista:
401. cikk / 489 Vezető munkaviszonyának megszüntetése azonnali hatályú rendes felmondással
Kérdés: Kft.-nk ügyvezetőjének munkaszerződésébe annak idején belefoglaltuk, hogy bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül rendes felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt. Most le akarjuk váltani az ügyvezetőt, az egyik tulajdonostárs azonban megkérdőjelezte a munkaszerződés e rendelkezésének alkalmazását. Megalapozott-e üzlettársunk aggodalma, vagy azonnali hatállyal indokolás nélkül közölhetjük a rendes felmondást?
402. cikk / 489 Kiterjed-e a különadó a munkaviszony megszüntetésekor kapott jutalomra?
Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. Jutalom címén kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeget kapott. Ez az összeg is beleszámít a 98%-os adózás alá eső jövedelmekbe, vagy csak a szabadság megváltása és a felmentési időre járó átlagkeresete és a végkielégítése?
403. cikk / 489 Közös megegyezéses megszüntetés – megtámadás a megállapodás után
Kérdés: Közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. A megszüntető okiratban mindkét fél elismerte, hogy egymással kölcsönösen elszámoltak, és további követelésük nincs a másik fél irányába. Most a munkavállaló mégis keresetet nyújtott be a bírósághoz, mert szerinte megtévesztettük, mivel nem tudott róla, hogy őt a rendkívüli munkavégzésért díjazás illette meg. Alappal követeli velünk szemben a túlóráért járó pénzt, ha saját akaratából aláírta a közös megegyezést a fenti szöveggel?
404. cikk / 489 Csoportos létszámcsökkentés – ütemezési kérdés?
Kérdés: Cégünknél csoportos létszámcsökkentést hajtunk végre, és ez több megyében lévő telephelyünket érinti. Az egyiken a munkavállalók nagy részétől meg kellett válnunk. A törvénynek megfelelően tájékoztattuk őket, konzultáltunk a képviselőikkel, és a munkaügyi központ felé is megtettük a bejelentéseket, majd 2011 augusztusának első hetében minden érintettnek felmondtunk. A telephelyen négy munkavállaló maradt. Mostanra azonban sajnos az ő munkájukra sincsen szükség. Mivel ez a létszám már nem éri el a csoportos létszámcsökkentéshez szükséges mértéket, jól gondoljuk, hogy nekik minden egyéb procedúra nélkül akár augusztus 20-áig is felmondhatunk?
405. cikk / 489 Szabadság pénzbeli megváltása?
Kérdés: Foglalkoztatottunk 2005. 06. 27-én ment el szülési szabadságra, hármas ikreket szült, hat évig volt GYES-en, a GYES 2011. 06. 27-én jár le. A lejáratkor a foglalkoztatott munkaviszonyát egyidejűleg közös megegyezéssel megszüntetjük. Kérdésem, hogy a munkaviszony megszűnésekor a szabadság megváltásánál kifizetett távolléti díjnál (szülési szabadság) melyik bért kell figyelembe venni? A munkaviszony megszűnésekor érvényes bért, vagy a szülés utáni időpont szerint érvényes bért?
406. cikk / 489 Kiküldetés helyett kölcsönzés?
Kérdés: Szellemi munkakörben dolgozó kollégáink körében rendszeres, hogy kiküldetést teljesítenek cégünk dán anyavállalatánál. Sokszor van példa arra is, hogy a cégcsoport más leányvállalataihoz küldjük ki őket, továbbképzésekre, megbeszélésekre, szerte az egész világon. Erre tekintettel felmerült, hogy cégünk felvenné a tevékenységek körébe a munkaerő-kölcsönzést is. Ezzel egyszerűbbé válhatna a kollégák mozgatása. Van erre jogi lehetőség?
407. cikk / 489 Egyeztetés során létrejött megállapodás
Kérdés: A munkáltatónknál két szakszervezet működik, amelyek közül az egyikkel, a régebbivel, évekkel ezelőtt kollektív szerződést is kötött; jelenleg pedig szintén ez a régi szakszervezet jogosult önállóan kollektív szerződés megkötésére. Az új szakszervezet ugyanakkor sérelmezett bizonyos munkáltatói intézkedéseket, különösen a bónuszrendszert, és ennek a feloldása érdekében a munkáltató, illetve a két szakszervezet megállapodást kötött, amiben a bónusz feltételeit rögzítették; ez viszont nem a kollektív szerződés módosításaként történt. A munkáltató most úgy döntött, hogy a bónusz feltételeit megváltoztatja. Megteheti ezt egyoldalúan, vagy ehhez ismét egyeztetni kell a szakszervezetekkel?
408. cikk / 489 Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése – a közös megegyezésre szóló kérelem visszautasítása
Kérdés: Az intézményünkben dolgozó egyik közalkalmazott azzal fordult hozzánk, hogy szeretné közös megegyezéssel megszüntetni jogviszonyát. Nekünk azonban ez nem áll érdekünkben, így elutasítottuk a megkeresését. Ezt követően munkaügyi perrel fenyegetett meg, mert szerinte jogellenes, hogy nem vagyunk hajlandóak aláírni a közös megegyezést. Valóban jogellenes, ha nem írunk alá közös megegyezést a közalkalmazott kérésére?
409. cikk / 489 Közalkalmazottból kormánytisztviselő – "buktató kérdések"
Kérdés: Május 1-jével az eddig a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónk jogszabály rendelkezésénél fogva beolvadt egy közigazgatási szervbe. Kérdésünk: a közalkalmazott – ideértve különösen a vezetőt, illetve magát az intézményvezetőt – munkaköre hogyan változtatható, különösen annak tükrében, hogy a Ktjv. 6/A. §-a a jogállásváltozás utáni 45. napra írja elő a besorolás elvégzését? Mi a helyzet azokkal, akik összeférhetetlennek bizonyulnak?
410. cikk / 489 Részmunkaidő – egyoldalúan?
Kérdés: Minisztériumi háttérintézményként van-e lehetőségünk – az alapító jóváhagyása nélkül – az eddigiekben 8 órában dolgozó, előrehozott nyugdíjazásra jogosult ügyintéző munkaidejét 6 órára csökkenteni? Amennyiben az illető ügyintéző nem fogadja el a felkínált módosítást, a Kjt. mely szakaszára való hivatkozással szüntethető meg a jogviszonya?
