437 cikk rendezése:
401. cikk / 437 Munkabércsökkentés a minimálbérre?
Kérdés: Egy nagy ABC-áruházban dolgozom, amely egy bevásárlóközpontban található. Az ABC tulajdonosa egyben a bevásárlóközpontnak is tulajdonosa. Kiderült, hogy ezentúl egy nagy üzletlánc lesz áruházunk üzemeltetője. Az üzletlánc híres arról, hogy a dolgozóit minimálbérre jelenti be. Mivel koromnál fogva hamarosan nyugdíjba megyek, ezért nekem a minimálbér nem megfelelő. Milyen lehetőségeim vannak?
402. cikk / 437 Munkaerő-kölcsönzés – munkaszerződés határozott időre
Kérdés: A munkavállalónkkal határozott időre, egy évre kötöttünk kölcsönzésre irányuló szerződést. Problémánk, hogy nem tudjuk kölcsönbe adni, és szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyt. Ezt megtehetjük-e úgy, hogy kifizetjük neki a hátralévő időre az átlagkeresetet?
403. cikk / 437 Munkabér visszafizetése – az időarányosnál több szabadság igénybevételekor
Kérdés: Általános iskolai pedagógus vagyok, közös megegyezéssel szüntetjük meg a jogviszonyomat. A munkáltatóm tájékoztatott, hogy az évi szabadságom időbeli függvényében a nyári szünetben 12 nappal több szabadságot vettem igénybe, ezért vissza kell fizetnem körülbelül félhavi illetményemet. Mivel nyáron nincs tanítás, ha akartam, sem tudtam volna dolgozni! Valóban vissza kell térítenem ezt az összeget?
404. cikk / 437 Ha költözik a cégközpont
Kérdés: Cégünk vezetősége bejelentette, hogy szeptember elején a budapesti központi irodát Tatabányára költözteti. A munkavállalók nagy része budapesti lakos. Kérdésünk: mikor szükséges a munkaszerződést módosítani, mivel a munkahely és a lakóhely közötti utazási időtartam meghatározása esetünkben nem egyértelmű. Az utazási időtartam megnövekedése várhatóan 90 perc határán mozog, illetve a cég épülete és az utolsó helyközi buszmegálló között nincs tömegközlekedési eszköz, csak gyalogút. A várakozási időket, illetve a gyalogidőt hogyan kell számolni? Mi történik akkor, ha a munkáltató és a munkavállaló által számolt időtartam nem egyezik?
405. cikk / 437 Végkielégítés – beszámít a határozott idejű munkaviszony tartama?
Kérdés: Július 30-án megszűnik a munkaviszonyom. 2 évig határozott idejű szerződéssel dolgoztam, 5 évig határozatlannal. A végkielégítés megállapításánál figyelembe veszik az első két évet is, vagy csak az 5 év határozatlan időt?
406. cikk / 437 Túlóraátalány – számítási szabályok
Kérdés: Az Mt. lehetőséget ad arra, hogy a túlóráért járó bérpótlék helyett átalányt fizessen a munkáltató. Figyelemmel arra, hogy az Mt. nem határozza meg a túlóraátalány kiszámításának a módját, abban kérünk iránymutatást, hogy hogyan számoljuk ki az átalány összegét?
407. cikk / 437 Jegyző áthelyezése, próbaideje
Kérdés: Önkormányzatunknál az egyik osztályvezető megpályázta és elnyerte a jegyzői állást. Úgy gondoljuk, hogy mivel osztályvezetőként is közszolgálati jogviszonyban állt az önkormányzatnál, köztisztviselőként dolgozott ott, ahol most jegyző lesz, akkor az eredeti közszolgálati jogviszonyából áthelyezzük jegyzőnek. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha áthelyezéssel szüntetjük meg az osztályvezető jogviszonyát? Továbbá jól tudjuk-e, hogy áthelyezés esetén nem kell próbaidőt kikötnünk?
408. cikk / 437 Cafeteria – visszamenőlegesen is jár?
Kérdés: Cégünknél létszámleépítés folyik. Április 30-ig 4 dolgozót küldtek el, akiknek megszűnt a munkaviszonyuk, további 4 dolgozó még júliusig, illetve augusztusig állományban van, de felmentve a munkavégzés alól. Május 11-én született döntés az idei "béremelésünkről". Ennek értelmében az alapbérünk nem, csak a cafeteriánk emelkedik 5000 Ft/hó összeggel – visszamenőleg január 1-jétől. Kérdésem: az elküldött, illetve közös megegyezéssel eltávozott dolgozóknak jár-e az itt töltött idejükre ez az emelés?
409. cikk / 437 Vezető állású munkavállaló szabadsága
Kérdés: Ügyvezetőként dolgoztam az egyik cégnél, és a munkaviszonyomat közös megegyezéssel megszüntettem. Kértem a munkáltatómat, hogy a munkaviszonyom fennállása alatt ki nem adott szabadságot fizesse ki, hiszen azt azért nem tudtam kivenni, mert a cég közgyűlése nem rendelkezett a szabadságom kiadásáról. A munkáltatóm azt mondja, nem fizeti ki a ki nem vett szabadságomat, mert nekem kellett volna gondoskodnom a taggyűlés összehívásáról a szabadságom kiadása érdekében, és ha ezt nem tettem meg, akkor ez az én hibám, erről ő nem tehet. Még arra is hivatkozott, hogy a munkaszerződésemben a szabadság kivételéről nem állapodtunk meg, ami igaz is, csak nem tudom, hogy ez miért fontos. Egyébként a cég nem vezet munkaidő-nyilvántartást. Szerinte kivehettem volna bármikor a szabadságomat, persze azt nem mondta, hogy mégis mikor, hiszen mindig sok munka volt. Kérdésem: jár-e részemre a ki nem adott szabadságom pénzbeli megváltása?
410. cikk / 437 Munkavállaló által "kezdeményezett" közös megegyezés és a csoportos létszámcsökkentés
Kérdés: Mivel a közeljövőben nagyobb számú munkavállaló munkaviszonyát kívánjuk megszüntetni, kérdésként merült fel, hogy amennyiben a közös megegyezésbe kifejezetten beleírjuk, hogy azt a munkavállaló kezdeményezi, az beleszámít-e a csoportos létszámcsökkentésbe?
