Találati lista:
391. cikk / 489 Munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodás írásba foglalása
Kérdés: Az egyik munkavállalónk munkaviszonyát közös megegyezéssel szüntettük meg, de nem készítettünk írásbeli megállapodást, csak a kilépő papírokat írta alá. A munkavállaló bírósághoz fordult, a bíróság pedig azt állapította meg, hogy a munkaviszony nem szűnt meg, és kötelezett, hogy fizessük ki mostanáig a munkavállaló munkabérét. Helyesen döntött a bíróság?
392. cikk / 489 Jubileumi jutalom, kedvezmények
Kérdés: A jogirodalomban olvastam, ha az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkező közalkalmazott jogviszonya nem felmentéssel (hanem közös megegyezéssel, lemondással stb.) szűnik meg, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszony alapján járó jubileumi jutalom nem illeti meg. Dolgozónk jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, másnaptól megállapították a nyugdíját. A bíróság viszont kötelezett a 40 éves jubileumi jutalom kifizetésére. Melyik álláspont a helyes? Másik kérdésem: a közalkalmazott jogviszonya munkaköri alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnt meg. Rendelkezik 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal, a jogviszony megszűnését követő naptól előrehozott öregségi nyugdíjat vett igénybe. Jogszabály szerint jár-e részére a 40 éves jubileumi jutalom?
393. cikk / 489 Kárigény-érvényesítés állapotromlás miatt
Kérdés: 1999 végén a munkaviszonyomat – táppénzes állományom idején – közös megegyezéssel megszüntette a munkáltató. Munkaügyi pert indítottam, amelyben a bíróság megállapította az okozati összefüggést a betegségem és a munkaviszonyom között, amely miatt 2004-ben nem vagyoni kártérítést ítélt meg részemre. Közben azonban az állapotom romlott, ezért újabb perben, 2009-ben újabb nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a bíróság a munkáltatóm jogutódját. E perben a jogutód munkáltató tudomást szerzett a 2002. évi rokkantnyugdíjazásomról is, valamint a 67%-os III. csoportból a 100%-os II. csoportba átsorolásomról is, mégsem szólított fel a kárigényeim előterjesztésére. Most újabb pert indítottam a munkáltató ellen vagyoni kártérítés megfizetésére a rokkantnyugdíjam kezdetétől, mivel a munkáltató megsértette, hogy felszólítson a káraim előterjesztésére. A korábbi munkaköröm ma már nem létezik a munkáltatónál, de hasonló sincs, ezért nem tudom kiszámolni, hogyan alakulna a jelenlegi átlagkeresetem, amihez mérten a havi rokkantnyugdíjam különbözetét meg tudnám határozni a vagyoni kárigényemhez. Havi jövedelmet is igényelhetnék ez ügyben?
394. cikk / 489 Elmaradt bér felszámolás esetén
Kérdés: 2011. október 31-én közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom. A céget, ahol dolgoztam, felszámolták, béremet a Bérgarancia Alapból igényelte meg a felszámoló. A kilépőpapírjaimat 2011. október 24-én postázták, viszont a béremet a mai napig nem kaptam meg! Lehet-e késedelmi kamatot kérni, vagy ebben az esetben nem veszik figyelembe a munkában töltött utolsó napi kifizetést?
395. cikk / 489 Munkaviszony-megszüntetés – a kutya mint munkaeszköz eladása
Kérdés: Cégünk vagyonvédelmi szolgáltatást nyújt, többek között kutyás őrökkel. Gazdasági okból az év végén több munkavállalónktól meg kell válnunk. A jogviszonyt lezáró elszámolás során egyik munkatársunknál az a probléma adódott, hogy szeretné megtartani a kutyáját, amellyel egy éve dolgozik együtt. A kutya a cég tulajdonában van, a saját kennelünkben neveltük és képeztük ki, bár egy éve a munkavállaló otthonában él. A dolgozó szerint joga van megvásárolni az állatot, de mi nem szeretnénk megválni tőle. Ha mégis eladnánk, az általunk megállapított vételárral csökkenthetjük a munkavállaló utolsó kifizetését (végkielégítés, munkabér)?
396. cikk / 489 Munkáltatói hűségjutalom – a jogszerző idő és a jogutódlás
Kérdés: Kollektív szerződésünk tartalmazza az ún. munkáltatói hűségjutalmat. Ennek az a lényege, hogy a munkáltatónál eltöltött 10, 15 és 20 év után a munkavállaló egyszeri jutalomban részesül, amelynek összege az éves átlagkeresete bizonyos százalékában van megállapítva. Cégünk 2003-ban átfogó átszervezésen esett át, amely során a korábban külön jogi személyként működő leányvállalataink és egyéb érdekeltségeink beolvadtak az anyacégbe. A kollektív szerződést ugyanebben az évben módosítottuk, amely szerint a leányvállalatoknál töltött idő nem számít bele a hűségjutalomnál figyelembe vehető időbe. Jogszerűen járunk-e el, ha a 2003 előtt az anyacégen kívüli társaságoknál dolgozó kollégák esetében a hűségjutalom idejét 2003-tól számítjuk?
397. cikk / 489 Tagi viszony megszűnése – a munkaviszony megszüntethetősége
Kérdés: Egy kft. tulajdonosa eladta az üzletrészét, új tulajdonos vette át a céget. Az egyik munkavállaló, aki egyben az egyik korábbi tulajdonos is, jelenleg GYES-en van. A tulajdonosváltással meg lehet-e szüntetni a GYES-en lévő munkavállaló munkaviszonyát? Ha igen, milyen módon?
398. cikk / 489 Prémiumévek program után teljes munkaidős foglalkoztatás
Kérdés: A prémiumévek a közalkalmazottaknál munkaviszonynak számít-e, vagy csak szolgálati időnek? 5 év prémiumévek programban töltött idő után (ami még egyelőre nem telt le) visszavehet-e a munkáltatóm dolgozni a munkahelyemre?
399. cikk / 489 Nyugdíjasnak minősülés – nő 40 éves szolgálati idővel
Kérdés: Egyik hölgy alkalmazottunknak ebben a hónapban meglett a 40 év szolgálati ideje, így kérte, hogy munkáltatói rendes felmondással szüntessük meg a munkaviszonyát. Helyesen gondoljuk-e, hogy mivel nyugdíjasnak minősül, így nem kell indokolnunk a felmondást?
400. cikk / 489 Csoportos létszámcsökkentés
Kérdés: 90 főt foglalkoztató cég elküldhet-e havonta 9 főt (közös megegyezéssel vagy munkáltatói felmondással), vagy pedig – mivel több hónapról van szó – ez már csoportos létszámcsökkentésnek minősül?
