Túlóraátalány – számítási szabályok

Kérdés: Az Mt. lehetőséget ad arra, hogy a túlóráért járó bérpótlék helyett átalányt fizessen a munkáltató. Figyelemmel arra, hogy az Mt. nem határozza meg a túlóraátalány kiszámításának a módját, abban kérünk iránymutatást, hogy hogyan számoljuk ki az átalány összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 147. § (5) bekezdése szerint a rendkívüli munkavégzésellenértékeként – a rendes munkabéren felül – átalány is megállapítható. Mindezegyaránt irányadó nem csupán a díjazással (bérpótlékkal), hanem a szabadidővel(pihenőidővel) biztosított ellenértékre is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Jegyző áthelyezése, próbaideje

Kérdés: Önkormányzatunknál az egyik osztályvezető megpályázta és elnyerte a jegyzői állást. Úgy gondoljuk, hogy mivel osztályvezetőként is közszolgálati jogviszonyban állt az önkormányzatnál, köztisztviselőként dolgozott ott, ahol most jegyző lesz, akkor az eredeti közszolgálati jogviszonyából áthelyezzük jegyzőnek. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha áthelyezéssel szüntetjük meg az osztályvezető jogviszonyát? Továbbá jól tudjuk-e, hogy áthelyezés esetén nem kell próbaidőt kikötnünk?
Részlet a válaszából: […] Az Ötv. 36. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület -pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknekmegfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól. Tehát a fentiszabály alapján a jegyző kinevezés útján nyeri el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Cafeteria – visszamenőlegesen is jár?

Kérdés: Cégünknél létszámleépítés folyik. Április 30-ig 4 dolgozót küldtek el, akiknek megszűnt a munkaviszonyuk, további 4 dolgozó még júliusig, illetve augusztusig állományban van, de felmentve a munkavégzés alól. Május 11-én született döntés az idei "béremelésünkről". Ennek értelmében az alapbérünk nem, csak a cafeteriánk emelkedik 5000 Ft/hó összeggel – visszamenőleg január 1-jétől. Kérdésem: az elküldött, illetve közös megegyezéssel eltávozott dolgozóknak jár-e az itt töltött idejükre ez az emelés?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális,jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását.A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, dea munkáltató a munkavállaló részére ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Vezető állású munkavállaló szabadsága

Kérdés: Ügyvezetőként dolgoztam az egyik cégnél, és a munkaviszonyomat közös megegyezéssel megszüntettem. Kértem a munkáltatómat, hogy a munkaviszonyom fennállása alatt ki nem adott szabadságot fizesse ki, hiszen azt azért nem tudtam kivenni, mert a cég közgyűlése nem rendelkezett a szabadságom kiadásáról. A munkáltatóm azt mondja, nem fizeti ki a ki nem vett szabadságomat, mert nekem kellett volna gondoskodnom a taggyűlés összehívásáról a szabadságom kiadása érdekében, és ha ezt nem tettem meg, akkor ez az én hibám, erről ő nem tehet. Még arra is hivatkozott, hogy a munkaszerződésemben a szabadság kivételéről nem állapodtunk meg, ami igaz is, csak nem tudom, hogy ez miért fontos. Egyébként a cég nem vezet munkaidő-nyilvántartást. Szerinte kivehettem volna bármikor a szabadságomat, persze azt nem mondta, hogy mégis mikor, hiszen mindig sok munka volt. Kérdésem: jár-e részemre a ki nem adott szabadságom pénzbeli megváltása?
Részlet a válaszából: […] Kérdéséből kitűnik, hogy vezető állású munkavállaló volt amunkáltatónál. Az Mt. 192. § (1) bekezdése kimondja, hogy a vezető a munkaidőbeosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét – amunkaszerződésben foglaltak szerint – maga állapítja meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Munkavállaló által "kezdeményezett" közös megegyezés és a csoportos létszámcsökkentés

Kérdés: Mivel a közeljövőben nagyobb számú munkavállaló munkaviszonyát kívánjuk megszüntetni, kérdésként merült fel, hogy amennyiben a közös megegyezésbe kifejezetten beleírjuk, hogy azt a munkavállaló kezdeményezi, az beleszámít-e a csoportos létszámcsökkentésbe?
Részlet a válaszából: […] Csoportos létszámcsökkentésre akkor kerül sor, ha amunkáltató az erről szóló döntését megelőző féléves átlagos statisztikailétszáma szerint– 20-nál több, de 100-nál kevesebb munkavállalófoglalkoztatása esetén legalább 10 munkavállaló,– legalább 100, de 300-nál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Munkahelymegőrzés támogatása – visszatérítés az állásidő alatt

Kérdés: 2008 augusztusától cégünk 7 munkavállaló egyéves foglalkoztatásához kapcsolódóan munkahely-megőrzési támogatásban részesül. A foglalkoztatási kötelezettségünknek mindeddig eleget tettünk, de tavasszal várhatóan legalább egy hónapra kénytelenek leszünk leállni. Visszakövetelhető-e cégünktől az erre az időszakra kapott munkahely-megőrzési támogatás?
Részlet a válaszából: […] A MüM rendelet 18/C. §-a alapján a munkahelymegőrzéstámogatása annak a munkaadónak nyújtható, aki a működésével összefüggő okból amunkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással kívánja megszüntetni.Támogatásként a MüM rendelet szerinti feltételeknek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Kinevezés egyoldalú módosítása részmunkaidős foglalkoztatásra

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom rendes munkaidőben. A főnököm bejelentette, hogy a továbbiakban csak 4 órás részmunkaidőben tudnak foglalkoztatni, és előkészíti a kinevezésem módosítását. Kérdésem, hogy a kinevezésemet a főnököm egyoldalúan módosíthatja-e a munkaidő tekintetében? Köteles vagyok-e elfogadni a 4 órás foglalkoztatást azért, hogy a jogviszonyom megmaradjon?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 39. § (1) bekezdése szerint a munkaidő heti 40 óra. Aköztisztviselők döntő többsége teljes munkaidőre szóló kinevezésselrendelkezik. A Ktv. lehetőséget ad az ennél rövidebb tartamú, részmunkaidőbentörténő foglalkoztatásra, amelyet a kinevezésben rögzíteni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Munkaviszony megszüntetése a munkába lépés előtt

Kérdés: Márciusban határozatlan idejű munkaszerződést kötöttünk a munkavállalóval, a munkába lépés időpontjának április 16-át jelöltük meg. Időközben azonban világossá vált, hogy a megváltozott gazdasági helyzetben nincsen szükségünk újabb munkaerőre. Sajnos a munkaszerződésben nem kötöttünk ki próbaidőt. Mit tehetünk akkor, ha a munkavállaló április 16-án munkára jelentkezik? Megtehetjük-e, hogy egyszerűen nem állítjuk munkába, és értesítjük arról, hogy a munkaviszony okafogyottá vált?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 78. §-a értelmében a munkaviszony kezdete a munkábalépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben határozhatjákmeg. A munkaszerződés megkötésének napja és a munkába állás napja közöttiidőszakban – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Csoportos létszámcsökkentés több megyében

Kérdés: Cégünk a közeljövőben csoportos létszámcsökkentést tervez, mely a különböző megyékben foglalkoztatott területi képviselőinket érintené. Az ország megyéinek nagy részében rendelkezünk egy-egy képviselővel, akiknek a munkaszerződése változó munkahelyre szól, de gyakorlatilag a munkavégzésük során az adott megye területét nem hagyják el, ráadásul mindegyikük lakásában egy-egy kisebb iroda van berendezve. Kérdésünk, hogy vajon a csoportos létszámcsökkentés tekintetében össze kell-e számítani őket, tekintettel arra, hogy a cégnek hivatalosan csupán egyetlen bejegyzett vidéki telephelye van?
Részlet a válaszából: […] Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató azerről szóló döntését megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint– 20-nál több, de 100-nál kevesebb munkavállalófoglalkoztatása esetén legalább 10 munkavállaló,– legalább 100, de 300-nál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Többlet-járulékkedvezmény – elmaradott kistérségi foglalkoztatás esetén

Kérdés: Építőipari cégünk több mint 80 fizikai munkavállalót alkalmaz, a többség az észak-magyarországi kistelepülésekről, illetve Erdélyből származik. Lehetőségünk lenne-e valamilyen járulékkedvezmény idénybevételére a foglalkoztatásukhoz kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] A Pftv. 2009. január 1-jén hatályba lépett 8. §-a alapján amunkaadót a munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő álláskeresőkfoglalkoztatása után többlet-járulékkedvezmény illeti meg. Az érvényes StartExtra kártyával (a továbbiakban: kártya) rendelkező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
1
39
40
41
43