Összeférhetetlenség – ha a férj a felesége főnöke

Kérdés: Mi a helyzet olyan esetben, ha egy állami intézet vezetője saját feleségét foglalkoztatja, olyan állásban, aminek igazából csak neve van, de igazán látványos munkát nem végez a feleség, nem is nagyon jár be dolgozni, de felveszi a fizetését?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem tiltja, hogy egy vezető állású munkavállaló együtt foglalkoztatható legyen a hozzátartozójával. A törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok (Mt. 211. §) erre az esetre nem vonatkoznak. Így a vezető állású munkavállaló és hozzátartozója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Közalkalmazott munkakörének módosítása – nem áthelyezés

Kérdés: Konyhai dolgozó áthelyezése más beosztásba közalkalmazottként lehetséges-e határozatlan idejű kinevezés esetén?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy az "áthelyezés" kifejezés a Kjt. hatálya alatt nem a munkakör módosítását, hanem a közalkalmazotti jogviszony megállapodással történő megszüntetését, és egyben egy új közalkalmazotti jogviszony létesítését jelenti az új munkáltatónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Hozzátartozók kinevezése alá-fölé rendeltségi pozíciókba

Kérdés: A cég, ahol dolgozom, egy 20-25 fős társaság. Itt a társaságon belül dolgozik egy vezetőhelyettes, valamint az ő testvére mint dolgozó, valamint a testvére felesége mint dolgozó. Jelenleg folyamatban van a testvér feleségének kinevezése egyfajta vezetővé, mint a vezetőhelyettes alatt álló személy, de a testvér felett álló vezető. Nincs ebben valamiféle szabálytalanság, tekintve, hogy rajtuk kívül van a cégnél még vagy 20 dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Nincs, mivel a munkáltató azt a személyt és olyan pozícióba nevezi ki, akit és amilyenbe szeretne – ez a munkáltatói minőségből eredő jogosultsága. Ilyen szabály az állami feladatellátáshoz kötődő jogviszonyokra jellemző, így például a közalkalmazotti jogviszonyban [Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Gondozó munkakörben dolgozók – besorolási alternatívák

Kérdés: Szociális szolgáltató intézményünkben foglalkoztatottak besorolásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merülnek fel: A 257/2000 Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a gondozó munkakörben foglalkoztatottakat "B", "C", "D" és "E" fizetési osztályba lehet sorolni. Ez alapján gondozó munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink mindegyikét "B" fizetési osztályba soroltuk be. Mindannyian rendelkeznek Szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel, de iskolai végzettségüket tekintve van 8 osztályt, szakmunkásképzőt végzett és érettségizett gondozónk is. Ápoló munkakörben minden alkalmazottunk "B", illetve "C" besorolásba került.
1. Az érettségivel rendelkező gondozóinkat szeretnénk "C" fizetési osztályba sorolni. Van-e erre lehetőségünk?
2. A 8 általánost végzett munkavállalóknál indokolja-e a szociális gondozó és ápoló szakképesítés a "C" osztályba sorolást?
3. A főiskolát végzett, szociálpedagógus vezetőgondozónk jelenleg "F" fizetési osztályba van sorolva. Vissza kell-e sorolnunk "E" fizetési osztályba?
4. Azt a munkavállalót, aki általános ápoló és általános asszisztens szakképzettségét egészségügyi szakiskolában vagy egészségügyi szakközépiskolában (érettségivel együtt) szerezte, de ugyanazt a képesítést jelenleg 54-essel kezdődő azonosító számú OKJ-képzésen lehet megszerezni, hová kellene besorolnunk?
5. Ápoló munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk felmentéssel "C" besorolást kapott. Helyes-e ez?
6. Ápoló munkakörben ápoló szakképzettségű munkavállalónk "D" besorolást kapott. Helyes-e ez?
7. Szociális étkeztetésben asszisztenseket alkalmazunk. Minden 100 ellátott után szükséges egy szakképzett asszisztenst alkalmazni. A kötelező egy szakképzett asszisztens mellett dolgozó szakképzetlen asszisztensek besorolása "A" osztályba történt. Jogszerű-e az alkalmazásuk?
Családi bölcsődében dolgozók esetén:
8. Egyik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyként alkalmazott munkavállalónk óvodai dajka szakképesítéssel rendelkezik, és "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett. Másik munkavállalónk ugyanilyen munkakörben kisgyermek gondozó-nevelő képesítést szerzett, és szintén elvégezte a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot. Mindketten "A" besorolást kaptak. A harmadik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot elvégezte, és óvodapedagógusi diplomát szerzett, ez alapján "F" osztályba került. Helyes-e a besorolásuk?
9. Kisgyermeknevelő munkakörben alkalmazhatunk-e olyan személyt, aki "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett, és óvodai dajka szakképesítést szerzett?
10. Minden állandó segítő munkakörben alkalmazott munkatársunk "A" besorolást kapott. Ha az állandó segítő érettségivel rendelkezik, magasabb osztályba kell besorolni, mint "A"?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

1985-ös ápolói szakképesítés figyelembevétele a besorolásnál

Kérdés: Szociális bentlakásos ápoló és gondozó tevékenységet folytató költségvetési intézmény vagyunk, közalkalmazotti bértáblával. Milyen fizetési osztályba kell besorolni, minek feleltethető meg az alábbi végzettség: a Gyulai Semmelweis Egészségügyi Szakiskolában 1985. június 25-én általános ápolói és általános asszisztensi szakon képesítő vizsgát tett, majd 1986. június 19-én felnőtt szakápolói szakon szakosító vizsgát tett?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Büntetlen előélet – az igazolás hiányának következményei

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyba való kinevezés feltételeként a Kjt. 20. §-ának (2) bekezdése egyebek mellett a büntetlen előéletet szabja meg. Közalkalmazottunk erkölcsi bizonyítványa a pályázat benyújtásakor egy hete már lejárt, és noha ígéretet tett egy újabb beszerzésére, erre mégsem került sor. A közalkalmazottunk már lassan két hónapja dolgozik, de még mindig nem adta le az erkölcsi bizonyítványát. Jogszerű lehet-e a közalkalmazotti jogviszony próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetése arra hivatkozással, hogy a közalkalmazott vállalása ellenére utólag sem csatolta az erkölcsi bizonyítványát, és ezzel nem igazolta, hogy büntetlen előéletű?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés álláspontunk szerint nem lenne megfelelő megoldás. Kétségtelen, hogy próbaidő alatt azonnali hatállyal általában "problémamentesebb" a megszüntetés az indokolási kötelezettség hiánya miatt. Így elvileg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Közalkalmazotti lemondás – nem alkalmazható a felmentési idő

Kérdés: Szeretném felmondani a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyomat, mivel új állást találtam, ahol nagyjából két hónap múlva már kezdhetnék is. A munkáltatói jogkör gyakorlója azonban ragaszkodik a négy hónapos felmondási időhöz, mivel már tíz éve dolgozom itt. Mit tehetek akkor, ha nem enged el korábban?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt nem lehetséges felmondással megszüntetni. A felmondás csak az Mt. szerinti munkaviszony munkáltató, illetve munkavállaló általi megszüntetési jogcíme. A közalkalmazotti jogviszonyt ehelyett a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Külföldi vendégkolléga az óvodában – a jogi státusz kérdése

Kérdés: Óvodánk módszertani fejlesztések révén kidolgozta sajátos nevelési pedagógiai programját. Ennek alkalmazása érdekében egy külföldi intézettől megkeresést kaptunk, megkérdezve, hogy féléves tanulmányútra fogadnánk-e a külföldi intézet kollégáját. Naponta 6-8 órát töltene óvodánkban, elméleti és gyakorlati továbbképzésben részesülne. Milyen jogi keretek között (együttműködési megállapodás, munkaviszony) kerülhet erre sor?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. és végrehajtási rendeletei nem tartalmaznak speciális szabályokat a külföldről hazai köznevelési intézménybe "elméleti és gyakorlati továbbképzésben" való részvétel céljából érkező személyek státuszára vonatkozóan. Annak, hogy a külföldi kolléga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Nyugdíjas óvodapedagógus – variációk a foglalkoztatásra

Kérdés: Nyugdíjas hogyan foglalkoztatható óvodapedagógusként?
Részlet a válaszából: […] Nyugdíjjogosult személy a munkajogi szabályok szempontjából az aktív korúakkal azonos feltételekkel foglalkoztatható. Önkormányzati fenntartású óvodában a Kjt., az Mt. és az Nkt. szerint közalkalmazottként, magánmunkáltatóként működő óvodában az Mt. és az Nkt. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Óvodából szociális intézménybe – a kirendelés feltételei

Kérdés: Nevelési intézményből (óvodából, ez a kinevezés szerinti állás) ki lehet-e rendelni a dolgozót szociális intézménybe (családgondozó munkakörbe gyermekjóléti szolgálathoz)?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottakra is irányadó az Mt. 53. §-a, amely alapján a munkáltató jogosult a közalkalmazottat átmenetileg a kinevezésében foglalttól eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A más munkáltatónál történő foglalkoztatás a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.
1
41
42
43
94