Segédkönyvtáros besorolása

Kérdés: A segédkönyvtáros OKJ-képesítéssel (52-es azonosító számú, 2013 előtt 54-es azonosító számú) rendelkező, könyvtárban dolgozó közalkalmazottat milyen fizetési osztályba lehet besorolni? Ez a végzettség felsőfokú szakképesítésnek minősül? Ha nem, akkor hogyan értelmezhető a 150/1992. Korm. rendelet 1. számú mellékletének 5.4. sora, miszerint a segédkönyvtáros az OKJ szerinti segédkönyvtáros szakképesítés alapján kizárólag "E" fizetési osztályba sorolható?
Részlet a válaszából: […] Korábban az 54-es azonosító számmal azokat a jellemzően szellemi munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító, emelt szintű szakképesítéseket jelölték, melyek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, szakmai előképzettségre vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Besoroláshoz szükséges tájékoztatási kötelezettség közalkalmazotti elmulasztása

Kérdés: Egy közalkalmazott fizetési fokozatba való besorolása az általa bemutatott – mint utóbb kiderült, hiányos – dokumentumok alapján történt meg. Kinevezését aláírta, nem vitatta. Jogviszonya próbaidő alatti azonnali hatályú felmentéssel szűnt meg. Ezt követően a dolgozó pár hónap elteltével levélben kereste meg volt munkáltatóját. Előadta, hogy utóbb előkerült, korábbi munkaviszonyait igazoló dokumentumok alapján besorolása pontatlan volt. Munkáltatójától kérte a besorolás utólagos módosítását és a helyes (magasabb) fizetési fokozat alapján járó és a helyette megállapított fizetései közötti bérkülönbözet utólagos kifizetését. Mi a követendő eljárás? Igénye három évig nem évül ugyan el, de kérdéses, hogy jogszerű-e, tekintve, hogy előnyök (bérkülönbözet-igény) szerzése végett saját felróható magatartására (a munkaügyi iratainak hiányos benyújtására) hivatkozik.
Részlet a válaszából: […] Kétségtelen, hogy a közalkalmazott kötelezettségszegést követett el, hiszen az Mt. – közalkalmazotti jogviszonyra is irányadó – 6. §-ának (4) bekezdése a felek együttműködésének részeként kiemelten szabályozza a kölcsönös tájékoztatás kötelezettségét. Kimondja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Belső ellenőr továbbképzése és besorolása

Kérdés: A közalkalmazott a megyei rendőr-főkapitányság belső ellenőreként dolgozik. Iskolai végzettsége: okleveles közgazdász egyetemi diploma és ÁBPE továbbképzés alapján I. belső ellenőrök részére kiadott végzettség. A fizetési osztályra vonatkozó ágazati jogszabály – a belügyi intézményeknél a 37/2011. BM rendelet – melléklete erre a munkakörre több fizetési osztályt (E, F, G, H, I) állapít meg. Kérem szépen állásfoglalásukat, a munkakörre előírt osztályok közül, tekintettel a Kjt. 61. §-ának h) és i) pontjaira, melyikbe kell besorolni a közalkalmazottat? Figyelembe vehető-e a belső ellenőri továbbképzési tanfolyam a besorolásnál? A 28/2011. NGM rendelet 1. §-ának b) pontja értelmében az "ÁBPE továbbképzés I. belső ellenőrök részére" a belső ellenőrök kötelező hatósági jellegű szakmai továbbképzése keretében szervezett hatósági jellegű képzés. Az Fktv. 2. §-ának 16. pontja szerint: hatósági jellegű képzés jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az OKJ-ben nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be. Ezt a továbbképzést tehát jogszabály írja elő, nélküle nem tölthető be a munkakör. A Kjt. 63. §-ának (3) bekezdése értelmében nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen, szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton, valamint akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges. Ennek fényében a belső ellenőri vizsga tehát nem vehető figyelembe a besorolásnál, pusztán a munkakör betöltésének feltétele, és nincs hatással a besorolásra. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozólag is, hogy az ÁBPE továbbképzés I. megfelel-e az "I" fizetési osztályra előírt jogszabályban előírt szakvizsgának vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélnek. Erre a kérdésre a BM rendelet nem ad választ, ugyanakkor más jogszabály előírja belső ellenőrök részére.
Részlet a válaszából: […] Az első feltett kérdésre a levezetett értelmezés alapján született választ megerősítve, álláspontunk szerint sem képezi a besorolás alapját a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése alapján az ÁBPE belső ellenőrök részére tartott továbbképzés elvégzése alapján, a belső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Szabadság kiadása túlóraként

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 167-es számában a 3324. számú kérdésemben nem a szabadidőt, hanem a rendes évi szabadságot kérdeztem. ("A Kjt. szerint lehet-e a munkáltatónak túlóra terhére szabadságot kiírni?") Nem vagyok jogász, de véleményem szerint a rendes évi szabadság a dolgozó pihenését, regenerálódását szolgálja. A havi munkaidő (folyamatos munkarend) ledolgozása mellett a szabadság kiadását, még ha túlórában fizetik is, igazságtalannak érzem. Például, a munkaidő mértéke napi nyolc óra. Ezt folyamatos műszakban 24 vagy 12 órában teljesítjük. Március hónapban ledolgoztam a havi munkaidőmet, és kiírtak két munkanap szabadságot, amit előre tervezett túlórában kifizettek. Azaz ledolgoztam 176 munkaórát, ezenfelül két munkanap szabadságot kiírtak, amit 2x8 óra túlórában elszámoltak.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt eljárás jogellenes. A szabadság rendeltetéséből következik, hogy azt elsősorban természetben kell kiadni úgy, hogy az ténylegesen a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgálja. Nyilvánvalóan nem felel meg ennek a rendeltetésnek, ha a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Nevelő- és oktatómunkát végzőket megillető pótszabadság

Kérdés: A D fizetési osztályba sorolt pedagógus végzettséggel nem rendelkező pedagógiai asszisztensnek jár-e a 25 nap pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése szerint a bölcsődékben (minibölcsődékben), a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő-, nevelő-oktató, oktatómunkát, pedagógiai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Óvodavezető által jegyzett felmentés érvényessége

Kérdés: Az óvoda vezetésére kiírt pályázat – pályázó hiányában – eredménytelennek bizonyult. A fenntartó ezt követően egy évre olyan személyt bízott meg a magasabb vezetői feladatok ellátásával, aki nem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakképesítéssel. Az új vezető a jogviszonyomat felmentéssel megszüntette. A jogviszonyom jogellenes megszüntetése iránti perben hivatkozhatok-e a képviselő-testületi határozat semmisségére, azaz érdekeltnek vagyok-e tekinthető a képviselő-testületi határozat vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – közalkalmazottakra is irányadó – szabálya szerint a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. Ha pedig a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Szabadidő a rendkívüli munkavégzésért közalkalmazotti jogviszony esetén

Kérdés: A Kjt. szerint lehet-e a munkáltatónak túlóra terhére szabadságot kiírni?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni [Kjt. 2. § (3) bek.]. A rendkívüli munkaidő ellentételezését az Mt. 143. §-a szabályozza, amely közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó (ezt ugyanis a Kjt. 80. §-a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Pedagógus óraszámának csökkentése kérelemre

Kérdés: Közalkalmazott pedagógus hölgy 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása 2020 májusában esedékes. A következő tanévre (2018/19) – jogszabály alapján – 4 óra csökkentést kért úgy, hogy az egyik, kimenő osztálya helyett ne kapjon másik osztályt. Tudni szeretné, hogy ez a – kérése szerint csak a következő tanévre szóló – csökkentés befolyásolja-e az azt követő – elvileg – töredékes tanévét is? A csökkentett óraszám kérelmezése befolyásolja-e a jubileumi jutalmát, kaphat-e egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 65. §-a (7) bekezdésében szerepel egy szabály, miszerint az a pedagógus, aki öt éven belül éri el a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, kérheti munkaidejének csökkentését. Ha ezt a kérelmet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Illetményrész megvonása felmentési idő alatt

Kérdés: Közalkalmazott esetében kérdezem, hogy ha munkáltatói jóindulat alapján felmentéssel szüntetünk meg egy jogviszonyt (nem kötelező felmentési eset), a felmentési idő alatt meg lehet-e vonni a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt? Ha igen, milyen indokkal szüntethető meg? Mivel távolléti díj jár, annak része vagy nem része a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész bármilyen megvonása csak közös megegyezéssel lehetséges. A kérdésében nincs olyan adat, körülmény, ami a munkáltatót az illetmény összegének egyoldalú csökkentésére jogosítaná, ezért a felmentési idő alatt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Bölcsődei dajka munkakörhöz szükséges végzettsége

Kérdés: Harminc éve dolgozom ugyanazon a munkahelyen. Ha öt év múlva elmegyek korkedvezményes nyugdíjba, akkor kötelező-e a bölcsődei dajka tanfolyamot elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 61. §-a határozza meg az egyes munkaköröknek az ellátásukhoz szükséges végzettség, képzettség szerinti osztályba sorolásának szabályait. A Kjt. 61. §-ának (4) bekezdése felhatalmazza az ágazati végrehajtási rendeleteket, hogy indokolt esetben felmentést adjanak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.
1
41
42
43
86