Hét évvel nyugdíj előtt álló pedagógusok besorolása

Kérdés: 2018-ban minősítés nélkül továbbra is Pedagógus II. fokozatba lép-e az, aki a nyugdíjkorhatár elérése előtt van 7 évvel? Azaz folyamatosan alkalmazható-e a 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a a 7 évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt álló pedagógusokra, vagy csak egyszeri alkalomra szólt ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendeletbe 2016. október 28-i hatállyal került be a 39/K. §, melynek hatályos szövege értelmében: a Pedagógus I. fokozatba besorolta) köznevelési intézményben pedagógus munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,b) nevelési-oktatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Átsorolás mellőzése szociális szakvizsgával

Kérdés: Munkatársunk idősek otthonának közalkalmazotti dolgozója. Jelenleg terápiás munkatárs munkakörben foglalkoztatjuk, intézményvezető-helyettesi megbízással. Alapvégzettsége művelődésszervező (főiskola), melyet 2000. június 14-én végzett el. 2016-ban szociális asszisztens végzettséget szerzett. Ekkor E kategóriába soroltuk, mentálhigiénés munkakörbe. 2017. április 26-án szociális alapvizsgát tett, majd 2017. december 13-án "idősek szociális ellátása" témacsoportból szakvizsgázott. Dolgozónk sérelmezi, hogy a szakvizsga megszerzése után december 31-ig nem soroltuk át F vagy G kategóriába. A 9/2000. SzCsM rendelet 9. §-a (4)–(5) bekezdésének 2017-ben hatályos rendelete és az 1/2000. SZCSM rendelet 3. számú melléklete alapján besorolható-e F vagy G kategóriába?
Részlet a válaszából: […] A szociális szakvizsga besorolás szempontjából való figyelembevételére nem a kérdésben említett két SzCsM rendelet vonatkozik, azok a továbbképzést, illetve a személyes gondoskodást nyújtó intézmények működését szabályozzák. Kétségtelen, hogy a 9/2000. SzCsM rendelet 9....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Vállalkozási jogviszony létesítése az intézmény saját közalkalmazottjával

Kérdés: Költségvetési intézményben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatjuk alkalmazottainkat. Az intézmény köthet-e vállalkozói szerződést vállalkozói igazolvánnyal is rendelkező saját közalkalmazottjával, olyan feladat ellátására, amelyet egyébként más vállalkozónak kellene kiadnunk? A feladatot a munkaköri leírásuk nem tartalmazza.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 42. §-a értelmében a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkáltató és a közalkalmazott olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Testvérek az óvodában

Kérdés: Összeférhetetlen-e, ha az óvoda vezetője és az óvodában dolgozó óvónő testvérek? Van-e lehetőség arra, hogy vezetőként és óvónőként testvérek együtt dolgozzanak közalkalmazottként?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 61. §-ának (7) bekezdése kimondja: a köznevelési intézményben történő foglalkoztatás esetén nem összeférhetetlen, ha a magasabb vezető vagy vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult az Mt. szerinti közeli hozzátartozójával irányítási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Munkavédelmi szemüveg megtérítésének kötelezettsége

Kérdés: Képernyő előtti munkavégzés keretében foglalkoztatunk közalkalmazottakat, akik jelezték, hogy igényt tartanak munkavédelmi szemüvegre. A fenntartónk azonban nem engedélyezi a költséget, mivel nem volt előirányozva, és nincs rá fedezet. Ebben az esetben mit tehetünk mint munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A képernyő előtti munkavégzésre vonatkozó különös szabályok a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató munkáltatókra és foglalkoztatottakra terjednek ki, amely utóbbi fogalmába a közalkalmazottak is beletartoznak [50/1999. EüM rendelet 1. § a) pont, Mvt. 87. § 9...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Pedagógus – a minősítésben való részvétel elutasítása

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet szerint, ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatban 9 évet eltöltött, köteles minősítési eljárásban részt venni a Pedagógus II. fokozatba sorolása céljából. Mi a helyzet azonban akkor, ha a pedagógus a minősítést nem vállalja?
Részlet a válaszából: […] Ha a pedagógus a számára kötelezően előírt minősítési eljárásban való részvételt nem vállalja, ez azzal jár, hogy az eljárásbeli kötelezettségeit nem teljesíti, így nem tölt fel portfóliót sem. A 326/2013. Korm. rendelet 12/C. §-a (2) bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Átirányítás – képesítési akadályokkal

Kérdés: Önkormányzatnál gimnáziumi érettségivel és felsőfokú társadalombiztosítási szakképzettséggel munkaügyi ügyintéző munkakörben van kinevezve egy kolléganő. Pénztároshelyettesi és bérkönyvelési feladatot szeretnének rábízni kinevezésmódosítás nélkül. Sem szakmai tapasztalata, sem szakképzettsége nincs ezekhez a feladatokhoz. Megteheti-e így a munkáltató? Aránytalan sérelemnek minősül-e, ha ezeket a pluszfeladatokat csak a munkaidején túl (mivel saját munkaköre kitölti a munkaidejét) tudná ellátni?
Részlet a válaszából: […] Ha a köztisztviselő – a közigazgatási szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen, a Kttv.-ben meghatározott feltételek szerint – a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Jubileumi jutalomra való jogosultság és az egyházi iskolákban töltött munkaviszony

Kérdés: Testvérem jelenleg is közalkalmazott, de arra való hivatkozással most nem akarják kifizetni a 30 éves közalkalmazotti jubileumi jutalmat, hogy több évet tanított a katolikus egyház és a református egyház által fenntartott iskolákban. Munkaszerződéseiben mindig hivatkoztak arra, hogy megilletik mindazok a juttatások, amelyek a közalkalmazottat megilletik, bérét és előmenetelét is a Kjt. alapján határozták meg, és a 25 éves jubileumi jutalmat 2012-ben kifizették neki. Vagyis ekkor már egyszer elbírálták a korábbi munkaviszonyait.
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalom célja, hogy a közszférában (költségvetési intézménynél) alkalmazásban töltött hosszabb időt (és nem önmagában a pedagóguspályán eltöltött időt) honorálja. A Kjt. 78. §-ának (1) bekezdése szerint a huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő újraszámolása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetén, amennyiben az alkalmazásában álló dolgozó magasabb képesítést szerez, melyet a munkáltató figyelembe kíván venni a besorolás szempontjából, akkor az átsorolás alkalmával az új, magasabb képesítésnek megfelelően kell-e figyelembe venni a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt (Kjt. 87/A. §)? Tehát úgy jár el helyesen a munkáltató, ha újraszámolja a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt a magasabb végzettséget alapul véve? Így a fizetési fokozat – mely a korábban az alacsonyabb végzettségnek megfelelően került megállapításra, azaz a munkaviszonynak az az időtartama is beszámításra került, melyben rendelkezett az alacsonyabb képesítéssel – az új számítás szerint csökken, hiszen a magasabb képesítés alapján történik a fizetési fokozat megállapítása. Összességében az a kérdés, hogy az átsorolás alkalmával a fizetési osztály módosításával egyidejűleg a fizetési fokozat is változtatható-e, vagy annak módosítása jogszerűtlen? Fontos tudnivaló, hogy konkrét helyzetben a közalkalmazott illetménye az átsorolás következtében magasabb lenne, mint jelenleg, de nem lenne olyan magas, mint a fizetési fokozat megtartásával.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdése értelmében a besorolásnál figyelembe veendő időbe be kell számítani valamennyi 1992. július 1. előtti munkaviszonyt, az azt követők közül pedig azokat, amelyek ideje alatt a közalkalmazott már rendelkezett a jelenlegi munkakörének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Felmentési idő meghatározása a közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Közalkalmazottunk 40 év jogosultsági idő kedvezményével öregségi nyugdíjat kíván igénybe venni, és erre tekintettel kéri jogviszonyának megszüntetését felmentéssel 2018. szeptember 30. napjával. Kérdésünk a felmentési idő megállapítására irányul. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése időpontjában, azaz 2018. szeptember 30-án 25 év 14 nap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Ez alapján 7 hónap felmentési időre lesz jogosult. Ha a felmentés kezdőnapját vesszük figyelembe (2018. március 1. napja), akkor 24 év 5 hónap 13 nap, mely alapján csak 6 hónap felmentési időre lenne jogosult. Mely esetben járunk el jogszerűen? Ha a jogviszony megszűnése napjáig közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján (25 év 14 nap) számoljuk a felmentési időt, vagy ha a felmentési idő kezdetét megelőzően (24 év 5 hónap 13 nap) eltelt közalkalmazotti időt veszünk alapul? A felmentési idő a két esetben eltérően alakul: utóbbi esetben hat, előbbiben hét hónap lenne.
Részlet a válaszából: […] A Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése értelmében öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, akia) legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, ésb) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.
1
42
43
44
86