Gondozó munkakörben dolgozók – besorolási alternatívák

Kérdés: Szociális szolgáltató intézményünkben foglalkoztatottak besorolásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merülnek fel: A 257/2000 Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a gondozó munkakörben foglalkoztatottakat "B", "C", "D" és "E" fizetési osztályba lehet sorolni. Ez alapján gondozó munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink mindegyikét "B" fizetési osztályba soroltuk be. Mindannyian rendelkeznek Szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel, de iskolai végzettségüket tekintve van 8 osztályt, szakmunkásképzőt végzett és érettségizett gondozónk is. Ápoló munkakörben minden alkalmazottunk "B", illetve "C" besorolásba került.
1. Az érettségivel rendelkező gondozóinkat szeretnénk "C" fizetési osztályba sorolni. Van-e erre lehetőségünk?
2. A 8 általánost végzett munkavállalóknál indokolja-e a szociális gondozó és ápoló szakképesítés a "C" osztályba sorolást?
3. A főiskolát végzett, szociálpedagógus vezetőgondozónk jelenleg "F" fizetési osztályba van sorolva. Vissza kell-e sorolnunk "E" fizetési osztályba?
4. Azt a munkavállalót, aki általános ápoló és általános asszisztens szakképzettségét egészségügyi szakiskolában vagy egészségügyi szakközépiskolában (érettségivel együtt) szerezte, de ugyanazt a képesítést jelenleg 54-essel kezdődő azonosító számú OKJ-képzésen lehet megszerezni, hová kellene besorolnunk?
5. Ápoló munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk felmentéssel "C" besorolást kapott. Helyes-e ez?
6. Ápoló munkakörben ápoló szakképzettségű munkavállalónk "D" besorolást kapott. Helyes-e ez?
7. Szociális étkeztetésben asszisztenseket alkalmazunk. Minden 100 ellátott után szükséges egy szakképzett asszisztenst alkalmazni. A kötelező egy szakképzett asszisztens mellett dolgozó szakképzetlen asszisztensek besorolása "A" osztályba történt. Jogszerű-e az alkalmazásuk?
Családi bölcsődében dolgozók esetén:
8. Egyik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyként alkalmazott munkavállalónk óvodai dajka szakképesítéssel rendelkezik, és "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett. Másik munkavállalónk ugyanilyen munkakörben kisgyermek gondozó-nevelő képesítést szerzett, és szintén elvégezte a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot. Mindketten "A" besorolást kaptak. A harmadik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot elvégezte, és óvodapedagógusi diplomát szerzett, ez alapján "F" osztályba került. Helyes-e a besorolásuk?
9. Kisgyermeknevelő munkakörben alkalmazhatunk-e olyan személyt, aki "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett, és óvodai dajka szakképesítést szerzett?
10. Minden állandó segítő munkakörben alkalmazott munkatársunk "A" besorolást kapott. Ha az állandó segítő érettségivel rendelkezik, magasabb osztályba kell besorolni, mint "A"?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

1985-ös ápolói szakképesítés figyelembevétele a besorolásnál

Kérdés: Szociális bentlakásos ápoló és gondozó tevékenységet folytató költségvetési intézmény vagyunk, közalkalmazotti bértáblával. Milyen fizetési osztályba kell besorolni, minek feleltethető meg az alábbi végzettség: a Gyulai Semmelweis Egészségügyi Szakiskolában 1985. június 25-én általános ápolói és általános asszisztensi szakon képesítő vizsgát tett, majd 1986. június 19-én felnőtt szakápolói szakon szakosító vizsgát tett?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Büntetlen előélet – az igazolás hiányának következményei

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyba való kinevezés feltételeként a Kjt. 20. §-ának (2) bekezdése egyebek mellett a büntetlen előéletet szabja meg. Közalkalmazottunk erkölcsi bizonyítványa a pályázat benyújtásakor egy hete már lejárt, és noha ígéretet tett egy újabb beszerzésére, erre mégsem került sor. A közalkalmazottunk már lassan két hónapja dolgozik, de még mindig nem adta le az erkölcsi bizonyítványát. Jogszerű lehet-e a közalkalmazotti jogviszony próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetése arra hivatkozással, hogy a közalkalmazott vállalása ellenére utólag sem csatolta az erkölcsi bizonyítványát, és ezzel nem igazolta, hogy büntetlen előéletű?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés álláspontunk szerint nem lenne megfelelő megoldás. Kétségtelen, hogy próbaidő alatt azonnali hatállyal általában "problémamentesebb" a megszüntetés az indokolási kötelezettség hiánya miatt. Így elvileg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Közalkalmazotti lemondás – nem alkalmazható a felmentési idő

Kérdés: Szeretném felmondani a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyomat, mivel új állást találtam, ahol nagyjából két hónap múlva már kezdhetnék is. A munkáltatói jogkör gyakorlója azonban ragaszkodik a négy hónapos felmondási időhöz, mivel már tíz éve dolgozom itt. Mit tehetek akkor, ha nem enged el korábban?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt nem lehetséges felmondással megszüntetni. A felmondás csak az Mt. szerinti munkaviszony munkáltató, illetve munkavállaló általi megszüntetési jogcíme. A közalkalmazotti jogviszonyt ehelyett a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Külföldi vendégkolléga az óvodában – a jogi státusz kérdése

Kérdés: Óvodánk módszertani fejlesztések révén kidolgozta sajátos nevelési pedagógiai programját. Ennek alkalmazása érdekében egy külföldi intézettől megkeresést kaptunk, megkérdezve, hogy féléves tanulmányútra fogadnánk-e a külföldi intézet kollégáját. Naponta 6-8 órát töltene óvodánkban, elméleti és gyakorlati továbbképzésben részesülne. Milyen jogi keretek között (együttműködési megállapodás, munkaviszony) kerülhet erre sor?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. és végrehajtási rendeletei nem tartalmaznak speciális szabályokat a külföldről hazai köznevelési intézménybe "elméleti és gyakorlati továbbképzésben" való részvétel céljából érkező személyek státuszára vonatkozóan. Annak, hogy a külföldi kolléga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Nyugdíjas óvodapedagógus – variációk a foglalkoztatásra

Kérdés: Nyugdíjas hogyan foglalkoztatható óvodapedagógusként?
Részlet a válaszából: […] Nyugdíjjogosult személy a munkajogi szabályok szempontjából az aktív korúakkal azonos feltételekkel foglalkoztatható. Önkormányzati fenntartású óvodában a Kjt., az Mt. és az Nkt. szerint közalkalmazottként, magánmunkáltatóként működő óvodában az Mt. és az Nkt. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Óvodából szociális intézménybe – a kirendelés feltételei

Kérdés: Nevelési intézményből (óvodából, ez a kinevezés szerinti állás) ki lehet-e rendelni a dolgozót szociális intézménybe (családgondozó munkakörbe gyermekjóléti szolgálathoz)?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottakra is irányadó az Mt. 53. §-a, amely alapján a munkáltató jogosult a közalkalmazottat átmenetileg a kinevezésében foglalttól eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A más munkáltatónál történő foglalkoztatás a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Japán tanár magyar katedrán – a foglalkoztatás előfeltételei

Kérdés: Japán állampolgárt szeretnénk foglalkoztatni a felsőoktatásban oktatói munkakörben határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban, helyettesítés céljából. Információink szerint első körben munkaerőigény-bejelentést, valamint munkavállalási engedély iránti kérelmet kell benyújtania a munkáltatónak az illetékes kormányhivatal felé. Mik azok a további intézkedések, amelyeket egy ilyen foglalkoztatás esetében meg kell tennie a munkáltatónak, illetve a leendő munkavállalónak? Mi az, amire kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy helyesen járjon el a foglalkoztató (egészségbiztosítás, tartózkodási engedély, szakképzettséget igazoló dokumentumok honosítása stb.)?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a kérdésben említett személy japán állampolgár, ezért ún. harmadik országbeli állampolgárnak minősül, aki nem rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával, így Magyarországon általában csak munkavállalási engedély alapján foglalkoztatható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Családban marad – közalkalmazotti hozzátartozói összeférhetetlenség

Kérdés: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó integrált intézmény vezetője, munkáltatói jogkör gyakorlója alkalmazhatja-e közeli hozzátartozóját közalkalmazotti jogviszonyban szociális/gyermekjóléti intézményben?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 41. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Személygépkocsi vezetésére utasítás – ha nem munkaköri feladat

Kérdés: Szervezetünk (Kjt. hatálya alá tartozunk) több hivatali gépjárművel rendelkezik, melyek között ún. kulcsos autók is vannak. A kulcsos autókat a gépjármű-üzemeltetési szabályzat és a gépjármű vezetésére feljogosító igazgatói határozat alapján vezethetik a kollégák. Vannak olyan munkakörök, ahol eleve előírjuk az álláshirdetésben, hogy szükséges a gépjárművezetői engedély (pl. a műszaki osztályos kollégáknak), és van, amelyik munkakörnél nem írjuk ugyan elő ezt a feltételt, de időnként (például helyettesítésnél) elvárnánk a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkező kollégától, hogy vezessen. Ez utóbbi esetben a kollégák ellenállnak (a vezetőjük is), azzal érvelnek, hogy mivel nem írtuk elő a munkaköri leírásukban, nem várható el, hogy autót vezessenek. Aggályuk, hogy hivatali autóról van szó. A konkrét probléma: az a B kategóriás gépjárművezetői engedéllyel rendelkező, és napi szinten saját autót vezető kolléga, aki a pénztárost helyettesíti, nem akarja vezetni a hivatali kulcsos autót. Azért lenne szükséges, hogy a pénztárost helyettesítő kolléga is vezessen, mert bizonyos összeghatár felett a bankból gépjárművel kellene, hogy elhozza a pénzt, de nem hatékony a feladatellátás, ha valakinek fuvaroznia kell azt, aki tulajdonképpen maga is vezet. A hivatali gépjárművezetésre való feljogosítás beleférhet-e a munkáltató utasításadási jogkörébe vagy egyéb jogkörbe?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató olyan feladat elvégzésére utasíthatja a munkavállalót (közalkalmazottat), amely beletartozik a munkaszerződés (kinevezés) szerinti munkakörbe [Mt. 45. § (1) bek.]. Nem annak van jelentősége, hogy a munkaköri leírás kifejezetten tartalmazza-e az adott feladatot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.
1
37
38
39
90