Gazdasági vezető elleni fegyelmi eljárás lefolytatói

Kérdés: Pénzügyi jellegű kötelezettségszegés alapos gyanúja miatt kell fegyelmi eljárást indítani a fővárosi önkormányzat által fenntartott egészségügyi költségvetési szerv gazdasági vezetője ellen. Ki jelölheti ki a vizsgálóbiztost, illetve a főpolgármester által megbízott magasabb vezető esetében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása és a fegyelmi büntetés kiszabása kinek a hatáskörébe tartozik? A Kjt. 49. vagy 53/A §-át kell-e alkalmazni? Az 53/A. §. csak törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetében irányadó, vagy minden esetben?
Részlet a válaszából: […] A 356/2008. Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése alapján agazdasági vezetőé egyértelműen magasabb vezetői pozíciónak minősül. A Kt. 8. §(1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerint a helyi önkormányzati költségvetésiszerv irányító szervének vezetője a helyi önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Rendkívüli felmondás helyett közös megegyezés

Kérdés: Munkavállalónk az utóbbi hónapban öt alkalommal csaknem egy órát késett. Megtehetjük-e, hogy a megítélésünk szerint egyébként jogszerűen alkalmazható rendkívüli felmondás helyett közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyát, vagy kötelesek vagyunk rendkívüli felmondást alkalmazni? Ha gondolkodási időt kér, mennyit vagyunk kötelesek adni neki? Előre aláírhatja-e a munkáltatói jogkör gyakorlója a közös megegyezést, vagy azt egyidejűleg kell mindkét félnek aláírnia?
Részlet a válaszából: […] ...Megjegyezzük, hogy a bírói gyakorlat szerint, ha a munkáltató amunkavállaló valamely rendkívüli felmondást megalapozó kötelezettségszegéseesetén a rendkívüli felmondás alkalmazása helyett a közös megegyezéslehetőségét ajánlja fel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Támogatás visszafizetési kötelezettsége

Kérdés: Álláskeresőként nyilvántartott személyt vettünk fel az idén. Tekintettel arra, hogy álláskeresési járadékban részesülő személy foglalkoztatását vállaltuk, állami támogatást kaptunk. Az álláskereső azonban a próbaidő alatt azonnali hatállyal felmondott, vissza kell-e fizetnünk a kapott támogatás összegét?
Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján meg kell szüntetni atámogatás folyósítását, illetőleg a kifizetett támogatást – a kötelezettségszegésarányában részben vagy egészben – vissza kell fizetni, ha a munkaadó a vállaltfoglalkoztatási kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Rendeltetésellenes létszámcsökkentés?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással – létszámcsökkentésre hivatkozással – szüntettük meg. A munkavállaló szerint a rendes felmondás a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközött, mivel arra azért került sor, mert korábban különböző kötelezettségszegések miatt többször figyelmeztetésben részesült, és több ízben konfliktusba került a feletteseivel. Megítélésünk szerint ezen okoknál fogva nem minősülhet rendeltetésellenesnek a létszámcsökkentés, mivel a felmondásra nem az említett kötelezettségszegések, illetve konfliktusok miatt, hanem valóban a létszámcsökkentés szükségessége folytán került sor. Önök szerint kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatói intézkedések miatt nem állapítható meg alétszámcsökkentésre alapított felmondás rendeltetésellenessége. Akötelezettségszegéseket elkövető munkavállaló létszámcsökkentés során történőkiválasztása a munkáltató mérlegelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Önkormányzati igazolás – kérhet-e a munkáltató a munkavállaló egyedüléléséről?

Kérdés: A gyermekek utáni pótszabadsággal könnyen vissza lehet élni, ezért az ügyvezető kitalálta, hogy az egyik dolgozónktól – aki azt állítja, hogy egyedül él és neveli a kislányát – önkormányzat által kiadott igazolást kér arról, hogy tényleg egyedül él-e. A családi pótlék igénylésénél is elég büntetőjogi felelősséggel nyilatkoznia a kérelmezőnek arról, hogy egyedülálló-e, ezért mint munkaügyes számára kétséges, hogy ezt az igazolást valóban megkövetelhetjük-e a dolgozótól.
Részlet a válaszából: […] ...illetve arról, hogy gyermekét egyedülneveli-e. Ha e kötelezettségének a munkavállaló nem a valóságnak megfelelőentesz eleget, ez olyan kötelezettségszegésnek minősül, amely hátrányosjogkövetkezményt (Mt. 109. §) vagy munkáltatói rendkívüli felmondást (Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Vétkes kötelezettségszegés szankciói

Kérdés: Egyik munkavállalónk mostanában nagyon hanyagul végzi a munkáját. Többször felszólítottuk, hogy teljesítse határidőre a munkáit, legyen gondosabb. Ennek ellenére továbbra is követ el hibákat, és rossz a teljesítménye. Kollektív szerződésünk nincs, vagyis az Mt. "fegyelmi" eljárását nem tudjuk lefolytatni vele szemben. Felmondani még nem szeretnénk neki, mert annyira nem ítéljük súlyosnak a helyzetet. Hogyan és milyen eszközökkel szankcionálhatjuk a munkavállalót? Csökkenthetjük például a munkabérét vagy a cafeteriajuttatásait?
Részlet a válaszából: […] ...hogy afigyelmeztetések világosak legyenek, és valós körülményeken alapuljanak.Végül felhívjuk a figyelmet, hogy ha a munkavállaló vétkeskötelezettségszegése kárt is okoz, ebben az esetben a munkáltató akár szóban,akár írásban felszólíthatja a munkavállalót arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Rendkívüli felmondás – igazolatlan mulasztásért

Kérdés: Cégünknél az egyik munkavállalónk már a második napja nem veszi fel a munkát, és nem is jelentkezett semmilyen formában. Ebben az esetben rendkívüli felmondással megszüntethetem a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...ez a munkavállaló munkavégzési, illetve rendelkezésre állásikötelezettségének lényeges megszegését jelenti – a jelentős mértékűkötelezettségszegést valósítaná meg.A munkáltatónak az eset összes körülményénekfigyelembevételével kell meggyőződnie arról, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Tanulmányi szerződés – ha a munkáltató nem biztosítja a feltételeket

Kérdés: A munkáltatómmal tanulmányi szerződést kötöttem. Ebben szerepel, hogy nem illet meg a támogatás akkor, ha a tanulmányaimat nem megfelelő eredménnyel végzem, és ezért félévet vagy tanévet kell ismételnem. A szerződés előírja, hogy amennyiben az előírt időn belül önhibámból nem fejezem be a tanulmányaimat, a szerződést a munkáltató megszüntetheti, én pedig köteles vagyok egy összegben visszafizetni a támogatás összegét. A munkáltatóm az említettek alapján arra hivatkozva kéri a támogatás visszafizetését, hogy nem fejeztem be az előírt tanulmányi időn belül az iskolát, nem tudom bemutatni az oklevelet. Azt állítja: saját hibámból nem tudtam eredményesen teljesíteni a vizsgáimat, pedig a vizsgákra felkészülési időt ő biztosította, szabadságom alatt nem kellett munkát végeznem, és hogy a tanulmányaim nem megfelelő eredménnyel történő folytatása miatt jogosan követeli vissza a támogatást. Úgy gondolom viszont, hogy nem saját hibámból nem fejeztem be időben a tanulmányaimat, mivel egy másik betöltetlen állás miatt két éve a munkaidő-kedvezményt alig tudtam igénybe venni, elmulasztottam az óráim jó részét, a vizsgáimat is nemegyszer halasztanom kellett. Ennek alapján is jogszerűen kéri a munkáltatóm a támogatás összegét?
Részlet a válaszából: […] ...munkaügyi jogvitára kerülne sor, jelen esetben abíróság azt vizsgálná, hogy a munkáltató követett-e el lényegeskötelezettségszegést, amely az Ön tanulmányi szerződésből fakadókötelezettségei alóli mentesülését jelentené. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Kártérítés próbaidő miatti munkaviszony-megszüntetés miatt?

Kérdés: Próbaidőre alkalmazott munkavállaló a szerződés megszüntetése esetére kötelezhető-e kártérítésre?
Részlet a válaszából: […] ...amunkáltatónak kárt okoz, ezt köteles megtéríteni, az általános kártérítésiszabályok szerint (Mt. 166-173. §), amelyek a vétkes kötelezettségszegésesetére írnak elő munkavállalói kártérítési kötelezettséget. A munkáltató akárt bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Rendkívüli felmondás – jogellenesség munkáltatói közrehatás miatt

Kérdés: Banki ügyintézőként dolgoztam, egy átutalást kellett elintéznem "sűrű" időszakban, nagy volt a munkateher. A munkáltatóm utasított, hogy egy külföldi betét kamatait a külföldi tulajdonosnak utaljam át, és a betét tőkeösszegét további egy hónapra kössem le. Közel tíz éve ezzel a számlával minden esetben havonta hasonlóképpen kellett tennem, de most véletlenül nem csupán a kamatokat, hanem a betét tőkeösszegét is elutaltam. Ez akkor derült ki, amikor az átutalt tőkeösszeg visszahívására már nem volt mód. A főnököm rendkívüli felmondással elküldött, az indokolás szerint súlyosan gondatlanul jártam el. Hiába védekeztem, hogy nagyon túlterhelt voltam, ez okozta a tévedést, és hogy nem szándékosan tettem, túl kevesen vagyunk a feladatok ellátására, és ő is hibázott, amikor kihagyta az ún. "négyszem-elvet". Jogszerűen szüntette-e meg a munkaviszonyomat a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] ...ítélkezési gyakorlat alapján a rendkívüli felmondásindokául megjelölt kötelezettségszegést, jelen esetben a téves utalást amunkavállaló elkövetéskori munkaköre, beosztása és szakismerete alapján kellmegítélni. Figyelembe kell venni a munkaszervezetben betöltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.
1
15
16
17
18