188 talált cikk a kötelezettségszegés kifejezésre

Kérdés: Magánzeneiskola vagyunk, az egyik gitártanárral kötött munkaszerződésben abban állapodtunk meg, hogy akadályoztatása esetén köteles gondoskodni a helyettesítéséről. A gitártanár megbetegedett, de maga helyett nem állított helyettest. Megszüntethetjük-e szerződésszegés miatt rendkívüli felmondással a munkaviszonyát?

Kérdés: A kollektív szerződésünk kimondja, hogy a munkáltató mely esetekben szüntetheti meg rendkívüli felmondással a munkaviszonyt. Egy munkavállalónk, aki szakszervezeti tisztségviselő, az egyik esethez nagyon hasonló, de azért a leírtakkal nem teljesen azonos magatartást tanúsított. A szakszervezetet tájékoztattuk arról, hogy rendkívüli felmondással kívánunk élni, mire azt a választ adták, hogy mivel a munkavállaló magatartása nem meríti ki a kollektív szerződésben megadott kötelezettségszegést, ezért nem értenek egyet a rendkívüli felmondással. A szakszervezeti álláspont ugyan nem kötelező, de nem szeretnénk jogvitába bonyolódni, és el is bizonytalanított minket a szakszervezet közlése. Valóban igaz, és csak akkor közölhetünk rendkívüli felmondást, ha a munkavállaló magatartása a kollektív szerződésben foglaltakat kimeríti?

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk ellen fegyelmi eljárás van folyamatban. A közalkalmazott közölte, hogy lemondással még azt megelőzően meg fogja szüntetni a jogviszonyát, hogy a fegyelmi büntetést kiszabhatnánk. Mivel olyan súlyos kötelezettségszegést követett el, ami előreláthatólag akár az elbocsátás fegyelmi büntetés kiszabását is magával vonhatja, egyértelműen arra következtetünk, hogy a közalkalmazott csak azért akar lemondani, hogy így elkerülje a reá nézve kedvezőtlenebb elbocsátást. Vajon jogszerűen megteheti ezt a közalkalmazott, azaz lemondhat-e a fegyelmi felelősségre vonás elkerülése érdekében?

Kérdés: Kölcsönbe adott munkavállalóink rendszeresen késnek a kölcsönvevőtől, ami miatt egyes munkafolyamatokat csak később tudnak elkezdeni, és ez termeléskiesést okoz. A kölcsönvevő ezt a késést 10 000 Ft-os kötbérrel szankcionálja alkalmanként és munkavállalónként, ami elég komoly veszteséget eredményezett a múlt hónapban. Szeretnénk a felmerült kárt áthárítani a munkavállalókra olyan módon, hogy a kölcsönvevő által követelt kötbérhez hasonlóan a munkaszerződésbe is belefoglaljuk, hogy amennyiben a munkavállaló igazolatlanul nem, vagy nem pontosan jelenik meg a kölcsönvevőnél, akkor kártérítésként 10 000 Ft-ot köteles fizetni nekünk. Van erre lehetőség?

Kérdés: Pénzügyi jellegű kötelezettségszegés alapos gyanúja miatt kell fegyelmi eljárást indítani a fővárosi önkormányzat által fenntartott egészségügyi költségvetési szerv gazdasági vezetője ellen. Ki jelölheti ki a vizsgálóbiztost, illetve a főpolgármester által megbízott magasabb vezető esetében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása és a fegyelmi büntetés kiszabása kinek a hatáskörébe tartozik? A Kjt. 49. vagy 53/A §-át kell-e alkalmazni? Az 53/A. §. csak törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetében irányadó, vagy minden esetben?

Kérdés: Munkavállalónk az utóbbi hónapban öt alkalommal csaknem egy órát késett. Megtehetjük-e, hogy a megítélésünk szerint egyébként jogszerűen alkalmazható rendkívüli felmondás helyett közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyát, vagy kötelesek vagyunk rendkívüli felmondást alkalmazni? Ha gondolkodási időt kér, mennyit vagyunk kötelesek adni neki? Előre aláírhatja-e a munkáltatói jogkör gyakorlója a közös megegyezést, vagy azt egyidejűleg kell mindkét félnek aláírnia?

Kérdés: Álláskeresőként nyilvántartott személyt vettünk fel az idén. Tekintettel arra, hogy álláskeresési járadékban részesülő személy foglalkoztatását vállaltuk, állami támogatást kaptunk. Az álláskereső azonban a próbaidő alatt azonnali hatállyal felmondott, vissza kell-e fizetnünk a kapott támogatás összegét?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással – létszámcsökkentésre hivatkozással – szüntettük meg. A munkavállaló szerint a rendes felmondás a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközött, mivel arra azért került sor, mert korábban különböző kötelezettségszegések miatt többször figyelmeztetésben részesült, és több ízben konfliktusba került a feletteseivel. Megítélésünk szerint ezen okoknál fogva nem minősülhet rendeltetésellenesnek a létszámcsökkentés, mivel a felmondásra nem az említett kötelezettségszegések, illetve konfliktusok miatt, hanem valóban a létszámcsökkentés szükségessége folytán került sor. Önök szerint kinek van igaza?

Kérdés: A gyermekek utáni pótszabadsággal könnyen vissza lehet élni, ezért az ügyvezető kitalálta, hogy az egyik dolgozónktól – aki azt állítja, hogy egyedül él és neveli a kislányát – önkormányzat által kiadott igazolást kér arról, hogy tényleg egyedül él-e. A családi pótlék igénylésénél is elég büntetőjogi felelősséggel nyilatkoznia a kérelmezőnek arról, hogy egyedülálló-e, ezért mint munkaügyes számára kétséges, hogy ezt az igazolást valóban megkövetelhetjük-e a dolgozótól.

Kérdés: Egyik munkavállalónk mostanában nagyon hanyagul végzi a munkáját. Többször felszólítottuk, hogy teljesítse határidőre a munkáit, legyen gondosabb. Ennek ellenére továbbra is követ el hibákat, és rossz a teljesítménye. Kollektív szerződésünk nincs, vagyis az Mt. "fegyelmi" eljárását nem tudjuk lefolytatni vele szemben. Felmondani még nem szeretnénk neki, mert annyira nem ítéljük súlyosnak a helyzetet. Hogyan és milyen eszközökkel szankcionálhatjuk a munkavállalót? Csökkenthetjük például a munkabérét vagy a cafeteriajuttatásait?