Munkaerő-kölcsönzés rugalmassága

Kérdés: Az új Mt. szigorítja a munkaerő-kölcsönzés szabályait. Úgy tudjuk, a kölcsönzött munkavállalóknak is járni fog végkielégítés, és a csoportos létszámcsökkentés során is figyelembe kell őket venni. Kérem, tájékoztassanak arról, hogyan változnak a munkaviszony megszüntetésének szabályai kölcsönzésnél, mert kalkulálni szeretnénk a várható költségeket!
Részlet a válaszából: […] ... a munkaviszony megszüntetésére csak a kölcsönbeadó jogosult, demivel a tényleges munkavégzést a kölcsönvevő felügyeli, a munkavállalókötelezettségszegéséről a kölcsönvevő köteles a kölcsönbeadót – atudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Munkavállalói kárfelelősség – emelkedő tételek

Kérdés: A törvényben olvastam, hogy kollektív szerződésben a gondatlan károkozás esetére a munkavállaló kártérítési felelősségének mértékét nyolchavi távolléti díj összegére is fel lehet emelni. Ez azt jelenti, hogy minden károkozás esetén a munkavállaló akár nyolchavi távolléti díj erejéig is felelhet?
Részlet a válaszából: […] ...azokba belenyugszik (eshetőlegesszándék). A munkavállaló gondatlanul akkor okoz kárt a munkáltatónak, ha a) a munkavállaló látta, hogy kötelezettségszegéstkövet el, amelyből kár származhat, de valószínűbbnek tartotta a kár elmaradását(súlyos gondatlanság);b) ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Gyermekgondozási szabadságról visszatérés és a munkáltatói fogadtatás

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor más, alacsonyabb végzettségűmunkavállalókat is felvett az utóbbi időben, önmagában nem feltétlenül jelentmunkáltatói kötelezettségszegést. Amennyiben azonban a munkavállaló munkaköreés bérezése is módosult a visszatérését követően, akkor erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Rendelkezésre állási kötelezettség készenlét alatt

Kérdés: Munkavállalóink sérelmezték, hogy a készenlét ideje alatt nem tudnak szabadon rendelkezni az idejükkel, és a mobiltelefonjukat mindig magukkal kell vinniük, bárhová mennek. Többen megkérdezték, hogy milyen időn belül kell visszahívniuk a vezetőjüket, ha egészségügyi okokból épp nem tudják felvenni a mobiltelefont, illetve hogy a hívástól számított mennyi időn belül kell beérniük a munkahelyre. Nem találtunk erre vonatkozó rendelkezést a jogszabályban, így kérem, hogy adjanak iránymutatást, amit közölni tudunk a munkavállalóinkkal!
Részlet a válaszából: […] ...Ha az említetteket a munkavállaló nem tartja be, úgy magatartásarendeltetésellenes joggyakorlásnak (Mt. 4. §) vagy vétkeskötelezettségszegésnek is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Munkaidő – a késéssel érintett ledolgoztatása

Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?
Részlet a válaszából: […] ...nem térhet el. Amennyiben ezt akötelezettségét nem teljesíti, úgy– a kiesett időre munkabérre nem jogosult, és– a munkáltató – a kötelezettségszegés gyakoriságára,mértékére tekintettel – munkajogi szankciót alkalmazhat, és akár amunkaviszonyt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Igazolt hiányzás – jár-e díjazás?

Kérdés: Egyik ingázó munkavállalónk a múlt hónapban egy alkalommal kb. 2 órát késett. Az indok az volt, hogy a bevezető úton buszsávot alakítottak ki, és az óriási dugóban nem tudott időre beérni. Ezt elfogadtuk igazolt hiányzásnak. Ilyen esetben ugye nem kell a kiesett két órára bért fizetni a munkavállalónak? Vagy a személyi alapbér ekkor is jár?
Részlet a válaszából: […] ...tehát elháríthatatlan ok miatt van távol a munkahelyéről, ami -ahogy a kérdésében fogalmazott – valóban igazolt hiányzás, azaz nemkötelezettségszegés a munkavállaló részéről. A munkavégzési kötelezettség alólimentesülés idejére azonban csak a törvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kölcsönzött munkavállaló fegyelmi felelőssége

Kérdés: Egyik kölcsönvevő partnerünktől kaptunk egy jegyzőkönyvet fegyelmi tárgyalásról, illetve egy határozatot, amely az egyik kölcsönzött munkavállalónk havi prémiumának 15%-os mértékű csökkentéséről szól. A határozat utal a kölcsönvevő kollektív szerződésében foglaltakra. Végrehajtható ez a határozat, és csökkenthetjük a munkabért?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbírság nem írható elő. Nem lehet amunkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedésthozni, ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetése óta egy év már eltelt.Hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedés csak írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Hátrányos jogkövetkezmény vagy munkáltatói kárigény

Kérdés: Egyik üzemünkben állandó gondot jelent, hogy a férfiöltözőben a szekrényeket összefirkálják a munkavállalók. A feliratokat viszonylag könnyű eltávolítani, de úgy tűnik, amíg valamilyen hatásos szankciót nem alkalmazunk, nem marad abba a firkálás. Van kollektív szerződésünk, amely szabályozza a fegyelmi eljárást is. Arra gondoltunk, hogy mivel nem tudjuk pontosan megadni, kik az elkövetők, firkálás észlelése esetén az adott műszakban dolgozó összes férfi kollégára 50%-os havi mozgóbér-csökkentést szabunk ki. Ezt a büntetést – maximum egy hónapra – megengedi a kollektív szerződés. Lehetséges ez a Munka Törvénykönyve alapján?
Részlet a válaszából: […] ...foglalteljárási szabályok mellett a munkáltató kötelezettsége bizonyítani, hogy azeljárás alá vont munkavállaló valóban vétkes kötelezettségszegést követett el(Mt. 109. §). Az egyéni felelősséget nem vizsgáló, kollektív felelősségrevonásra tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Azonnali hatályú felmondás kölcsönvevőnek okozott kár esetén

Kérdés: Kölcsönbe adó vállalkozásként működünk; egyik munkavállalónkat minőség-ellenőrként kölcsönöztük ki egy céghez. A munkavállaló – a közzétett munkautasítás és a munkaköri leírás ellenére – a munkakezdést követően majdnem egy órával később ellenőrizte a gyártásra került terméket, amikor is észlelte, hogy az hibás. A gyártó gépsor leállítása után megállapították, hogy a kölcsönvevőnél jelentős kár keletkezett. Erről a kölcsönvevő cég tájékoztatott minket. A kérdésem, hogy közölhetünk-e erre hivatkozva azonnali hatályú felmondást a munkavállalóval?
Részlet a válaszából: […] ...utasítások megsértésével, az abbanfoglalt lépések be nem tartásával a kölcsönvevőnél kárt okoz, olyan súlyosangondatlan és lényeges kötelezettségszegésnek minősülhet, amely az azonnalihatályú felmondásra a kölcsönbeadónak megfelelő indokot ad (BH 2010. 21)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Tűzvédelmi szabálysértés – ha egy darabig elnézte a munkáltató

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal szemben – a kollektív szerződésünk 1. számú melléklete alapján – fegyelmi eljárást indítottunk. A művezető ugyanis rajtakapta, hogy az egyik anyagraktárban dohányzott. A raktárban több helyen ki van írva a falra, hogy nyílt láng használata tilos, ez tűzvédelmi előírás. Az első meghallgatáson a munkavállaló azzal védekezett, hogy évek óta ott dohányzik, és nem is ő az egyetlen. Kollégáival még egy hamutartót is kitettek. Elbizonytalanodtunk, hogy lehet-e most fegyelmit adni a munkavállalónak, ha ezek szerint a raktárvezető, művezető hónapokig szó nélkül eltűrte a tűzvédelmi szabályok megsértését?
Részlet a válaszából: […] ...van lehetőség, ha a munkavállaló amunkaviszonyból származó kötelezettségét vétkesen megszegi [Mt. 109. § (1)bek.]. Jelen esetben a kötelezettségszegés abban áll, hogy a munkavállaló atűzvédelmi szabályok megsértésével dohányzott a raktárban. A kérdés az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
1
14
15
16
18