Törvényitől eltérő mértékű pótlékok

Kérdés: A 2012. július 1-jei törvényváltozás után helyes gyakorlat lesz-e az a műszakpótlékok vonatkozásában, hogy az Mt.-től eltérő – magasabb – mértékű pótlék kerül alkalmazásra? Így pl. a műszakpótlék a 18 órától 22 óráig tartó időszakban 40%, a 22 órától 6 óráig tartó időszakban 50%-os mértékű lesz azért, hogy a munkavállaló keresete ne csökkenjen. Ezen túl a készenlét pótlékának 20%-os mértékét is változatlan formában, 40%-ban állapítom meg, természetesen a munkaszerződés módosításával.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munka­idő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár [Mt. 141. § (1) bek.]. Készenlét esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Folyamatban lévő per és az új Mt. szabályainak alkalmazhatósága

Kérdés: Két év után 2012. július 10-én hirdették ki a munkavállalónk által indított munkaügyi perünkben az elsőfokú ítéletet, amelyben a bíróság megállapította, hogy jogellenesen mondtunk fel a munkavállalónak, és többek között kötelezett bennünket, hogy az ítélet jogerőre emelkedéséig járó elmaradt munkabért fizessük meg neki. Az új Mt.-ben azonban azt olvastuk, hogy jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén legfeljebb tizenkét havi távolléti díj illeti meg a munkavállalót. Erre hivatkozva megalapozottan fellebbezhetjük meg az ítéletet?
Részlet a válaszából: […] ...a jogsértés és annakkövetkezményei súlyának mérlegelésével – a munkavállaló legalább két,legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésérekötelezi. Ha a munkavállaló nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróságmellőzi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Határidő és időtartam

Kérdés: Mi a különbség a határidő és az időtartam között? Mit ért az új Mt. azon, hogy a "naptár az irányadó" a határidőnek nem minősülő időtartam számítására?
Részlet a válaszából: […] ...– munkáltatói jognyilatkozatközlésétől számított – 30 nap, amely alatt a munkaviszony megszüntetésénekjogellenességével kapcsolatos keresetlevél előterjeszthető. Ilyenkor, ha amunkavállaló a felmondást a 30. napig nem támadja meg a bíróságon, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Bérfizetés a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: 2012. január 3-án kezdtem dolgozni egy iskolai büfében, a szerződésem 2012. június 15-ig szólt. 2012. május 2-án dolgoztam utoljára, mivel a munkaadóm – alaptalanul – lopással vádolt meg, és minősíthetetlen hangon beszélt velem. Ezért másnap már nem mentem be. Két nap múlva találkoztunk, kértem a februári, márciusi és áprilisi béremet, amiért megdolgoztam. 2012. május 10-én elküldtem a felmondásomat a munkáltatónak, amire a mai napig nem kaptam semmi választ. Hogyan kaphatom meg a nekem járó munkabért?
Részlet a válaszából: […] ...esedékességétől kezdődik: minden ki nem fizetett havi munkabér eseténaz adott fizetésnaptól [Mt. 11. § és 199. § (1) bekezdés]. Keresetévelforduljon a munkavégzés helye szerinti területileg illetékes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Jogutódlás és kormánytisztviselői illetmény

Kérdés: Amennyiben jogutódlás következtében a kormánytisztviselő egy központi hivataltól annak központi igazgatási szervéhez kerül, a Kttv. 134. §-a értelmében nem 50, hanem csak 35%-os illetménykiegészítés vonatkozik rá. Emiatt illetményét újra meg kell állapítani. A jogutódlás elvileg a változatlan feltételekkel való továbbfoglalkoztatást jelenti. Figyelemmel kell-e lenni ekkor – a jogutódlásról szóló 77/187 EGK irányelv alapján – arra, hogy a kormánytisztviselő érdekei ne sérüljenek? Mivel a Kttv. alapilletmény-eltérítést szabályozó 133. §-a nem tér ki a jogutódlás esetére, az a kérdésünk, hogy jogosan alkalmaznánk-e a jogutódlással átkerülő kormánytisztviselők esetében az eltérítést év közben, szakmai értékelés, illetve minősítés nélkül, annak érdekében, hogy illetményük ne változzon?
Részlet a válaszából: […] ...beleegyezésének kikérésére nem került sor, akormánytisztviselő az egyoldalú kinevezésmódosítás miatt 30 napon belülkeresetet nyújthat be a területileg illetékes munkaügyi bírósághoz, július1-jétől – a Kttv. 190. §-a alapján – panasszal élhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Bizonyítási teher rendeltetésellenes joggyakorlás esetén

Kérdés: 2010-ben keresetet nyújtottam be a bíróságra, mert 2010. október 26-án a kormánytisztviselői jogviszonyomat indokolás nélkül megszüntették. Rendeltetésellenes munkáltatói joggyakorlásra hivatkoztam. A per még jelenleg is folyamatban van. Eddig meghallgatták a főnökeimet tanúként. Én is tudnék olyan személyt hozni, aki az állításaimat alátámasztja, de nem tudom, hogy mekkora a tanúk szerepe a munkaügyi perekben. Önök szerint milyen esélyeim vannak?
Részlet a válaszából: […]  Egy folyamatban lévő pert a teljes iratanyag ismerete nélkülfelelősen megítélni nem lehetséges, ráadásul nem is áll módunkban ilyenügyekben állást foglalni, tehát ügyének várható kimeneteléről véleményt alkotninem tiszte újságunknak. Általánosságban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Illetményeltérítés visszavonása

Kérdés: 1993-tól kezdődően a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagyok. Illetményemet 2011. január 1-jei hatállyal 50%-kal eltérítette a munkaadóm a Ktv. 43. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján. A jegyző által készített 2011. évi teljesítményértékelésem eredménye kiváló volt, ezért a jegyző az eltérítés mértékét 2012. évre továbbra is jóváhagyta a rendelkezésére bocsátott bérkereten belül. A képviselő-testület azonban – a polgármester által törvénytelenül összehívott ülésen, a munkáltatói jogkör gyakorlója, azaz a jegyző tudomása és jelenléte nélkül – 2012. április 20-ai döntésével, április 1-jére visszamenő hatállyal az eltérítés mértékét teljes egészében megvonta. Elvette továbbá a 2006. október 12-én megállapított 10% illetménykiegészítést is, az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással, a költségvetési rendelet és a polgármesteri hivatal részére megállapított bérkeret módosítása nélkül. Az illetménycsökkentés esetemben 60%-os bércsökkentést jelent. Szabályos volt-e az illetmény­eltérítés és az illetménykiegészítés megvonása 2012. március 1-jét követően, a nehéz anyagi helyzetre való hivatkozással a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomása és hozzájárulása nélkül 20%-ot meghaladó mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...összegével kapcsolatos igényét aköztisztviselő a Kttv. 238. §-a alapján közvetlenül bíróság előttérvényesítheti. A keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló iratkézbesítésétől számított 30 napos határidőn belül lehet a bírósághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Kormány- vagy köztisztviselői jogviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése – a jogkövetkezmények

Kérdés: Tavaly novemberben felmentettünk a hivatalban egy köztisztviselőt, úgy tűnik, az általa indított perben nem nekünk "áll a zászló". Tudomásunk szerint, ha alperesként veszítünk, nem a Ktv. szerinti jogkövetkezményeket kell alkalmaznia a bíróságnak. Nem bánjuk, hiszen pervesztesként akár kevesebbet is fizethetünk. Helytálló-e az információnk?
Részlet a válaszából: […] ...így különösen a jogsértés és annak következményei súlyánakmérlegelése alapján – legalább két, legfeljebb harminc­hat havi átlagkeresetnekmegfelelő átalány-kártérítést kellett fizetni. Ehhez képest a Kttv. 193. §-ának(5) bekezdése szerint, ha a jogviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Munkaköri leírás és megnevezés megváltoztatása

Kérdés: 13 éve vagyok közalkalmazott. Van egy kinevezésem, amiben le van írva az osztály megnevezése, ahol státuszban vagyunk, és az osztály vezetője. A munkavégzés helye változó. Továbbá van egy munkaköri leírásom, amiben szerepelnek az elvégzendő feladatok. A munkáltatóm megváltoztatta a munkaköri leírásomat. A változtatások alapján egy új osztályhoz kerültem, új vezető alá, és a munkaköröm elnevezése is megváltozott – a tartalma nem. Mi az, amit a munkaköri leírásban megváltoztathatnak? Nemcsak a feladatot, hanem a felettest, a munkavégzés helyét is? Mennyire kell megegyeznie a kinevezéssel? Minősülhet a fenti intézkedés valójában helyettesítés elrendelésének?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladja –, akkor aközalkalmazott a munkáltató egyoldalú intézkedésével végrehajtottmunkaszerződés-módosítással szembeni keresetlevelet az intézkedés közlésétőlszámított harminc napon belül terjesztheti elő az illetékes munkaügyibíróságnál [Mt. 202...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Képviseleti jogosultság hiánya a munkaviszony megszüntetésekor

Kérdés: 2011. március 16-i keltezéssel kaptam meg a felmondásomat, amelyet 2011. március 21-én vettem át. Körülbelül két hete jutott a tudomásomra, hogy a jegyző, aki aláírta a felmondást, csak 2011. március 17-én került beiktatásra. Jogszabálysértésre hivatkozással fordulhatok-e a munkaügyi bírósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetése. A bírósághozfordulásnak azonban a munkaviszony esetében időbeli korlátai is vannak. Az Mt.rendelkezései szerint a keresetlevelet az intézkedés közlésétől számítottharminc napon belül lehet előterjeszteni a munkaügyi bíróságnál [Mt. 202....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.
1
22
23
24
41