147 talált cikk a képviselő-testület kifejezésre

Kérdés: Az alpolgármester jogviszonya 2019. október 13-án megszűnt, így a Kttv. 225/D. §-a alapján 3 havi végkielégítésben részesült, amelynek összege bruttó 2 727 000 Ft, nettó 1 813 455 Ft volt. Az új képviselő-testület 2019. november 4-én újra alpolgármesternek választja a korábbi tisztségviselőt, így a végkielégítés időarányos részét vissza kell fizetnie. Az alábbi esetben hogyan kell számolni, és mekkora összegű visszafizetési kötelezettsége keletkezik az alpolgármesternek?

Kérdés: Főállású polgármester szabadságának a ciklus végén történő megváltása kapcsán kérem szíves álláspontjukat. A polgármester szabadságát a képviselő-testület a beterjesztett ütemterv szerint minden év februárjában hagyta jóvá. Ilyenkor göngyölítetten megjelenik az előző évek ki nem adott (ki nem vett) szabadsága is. Amennyiben jelen ciklus végén újraválasztják a polgármestert, kifizetendő-e számára az ún. szabadságmegváltás? Az előző ciklus végén kifizettük. Amennyiben megszűnik a jogviszonya (nem választják újra), milyen időpontban lehet a szabadságot kifizetni, amennyiben már nyugdíjas, akkor is a 40 nap letelte után van rá lehetőség? A képviselő-testület határozatban döntsön-e az ügyben?

Kérdés: 2018. szeptember 1. napjával képviselő-testületi létszámcsökkentésre hivatkozással felmentéssel megszüntették közalkalmazotti jogviszonyomat. Az indokolás szerint azért valósul meg egy fő óvónő jogviszonyának megszüntetése, mert a vezető csoportban is fog dolgozni, óvónői feladatokat is el fog látni, ezért eggyel kevesebb óvónőre van szükség. A felmentést az ügyben eljárt bíróságok nem minősítették jogellenesnek. A képviselő-testület legutóbbi ülésén egy fő létszámnövelést rendelt el az óvodában arra hivatkozással, hogy a vezető a vezetői feladatai mellett nem képes csoportban is dolgozni, és ott óvónői feladatokat ellátni. Van-e lehetőség perújítási kérelem előterjesztésére vagy új kereset benyújtására, ugyanis az új képviselő-testületi határozat szerint a felmentésem indoka nem volt valós, továbbá fennáll a joggal való visszaélés megvalósulása is?

Kérdés: A feleségem, aki egyben három gyermek édesanyja, határozott idejű munkaviszonyban áll egy önkormányzati fenntartású szervezettel (múzeummal). A feleségem szerződését azért nem akarják meghosszabbítani, mert a szomszéd településről jár át. A munkájában kivetnivalót nem találnak, közvetlen vezetője és kollégái elégedettek a tevékenységével, de a képviselő-testület azért nem akar szerződést hosszabbítani, mert nem az adott településen lakunk. Ehhez az önkormányzatnak joga van-e, és nem minősül-e ez valamilyen hátrányos megkülönböztetésnek?

Kérdés: A Kvtv. 60. §-ának (6) bekezdése alapján az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben 38 650 forintnál magasabb összegű illetményalapot állapíthat meg. A Kttv. 151. §-ának (1) bekezdése szerint a cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél, keretösszege pedig a Kvtv. 60. §-ának (4) bekezdése szerint, "törvény eltérő rendelkezése hiányában" 2019-ben nem haladhatja meg a bruttó 200 ezer forintot. Az eltérő rendelkezést ebben az esetben a Kttv. tartalmazza az éves összegre vonatkozóan, így ha az emelt összegű illetményalap ötszöröse meghaladja a 200 ezer forintot, akkor nincs akadálya annak, hogy 200 ezer forintot meghaladóan kerüljön az éves cafeteriakeret megállapításra az önkormányzati hivatalban?

Kérdés: A képviselő-testület hivatalában személyi illetmény került megállapításra 2017. március 1-jétől 2018. február 28-áig. Megemelheti-e a munkáltató ezen időtartamon belül a személyi illetmény összegét? Amennyiben igen, akkor már 2018. január 1-jétől is megtehette-e? Új köztisztviselő belépése esetén a kinevezéstől számított 2 hónap múlva elvégzett teljesítményértékelést követően lehet-e év közben is megállapítani személyi illetményt a tárgyévet követő év február végéig?

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonyának átszervezéssel történő megszüntetésére kerülne sor. A képviselő-testület november közepén fog dönteni arról, hogy a hivatal SzMSz-ét módosítja, így két osztály összevonására kerül sor december 1-jétől. Az egyik osztályvezető kapja meg a két osztály feladatait, a másik munkaköre megszűnne. Ebben az esetben az osztályvezető felmentésére sor kerülhet átszervezési indokkal? A képviselő-testület döntését követően át lehet adni a felmentést azzal, hogy december 1-jén indulna a felmentési idő, vagy meg kell várni a hatálybalépést, és december 1-jén adható át legkorábban a felmentés? Abban az esetben, ha a képviselő-testületi döntést követően a köztisztviselő keresőképtelen lesz (nem beteg gyermek miatt), postai úton is lehet kézbesíteni a felmentést azzal, hogy a felmentési idő december 1-jén, vagy a keresőképtelenség lejártát követően kezdődik. A végkielégítés alapja a felmentési idő kezdetekor érvényes illetmény? A köztisztviselőnek december 31-ig illetményeltérítése van, és a képviselő-testület várhatóan január 1-jétől emelni fogja az illetményalapot. Ebben az esetben a januári felmentési időre járó illetmény az osztályvezetői besorolásnak megfelelő 100%-os beállású, magasabb illetményalappal kiszámolt illetmény lesz?

Kérdés: Önkormányzati képviselő vagyok, a tiszteletdíjból vonhatnak le bíróság által megítélt tartozást? Ilyenkor hogyan látom el a képviselőséggel járó feladataimat, telefon, folyóiratok beszerzése, helyszínek megközelítése gépkocsival, írószerek beszerzése stb.?

Kérdés: Az óvoda vezetésére kiírt pályázat – pályázó hiányában – eredménytelennek bizonyult. A fenntartó ezt követően egy évre olyan személyt bízott meg a magasabb vezetői feladatok ellátásával, aki nem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakképesítéssel. Az új vezető a jogviszonyomat felmentéssel megszüntette. A jogviszonyom jogellenes megszüntetése iránti perben hivatkozhatok-e a képviselő-testületi határozat semmisségére, azaz érdekeltnek vagyok-e tekinthető a képviselő-testületi határozat vonatkozásában?

Kérdés: Önkormányzatnál gimnáziumi érettségivel és felsőfokú társadalombiztosítási szakképzettséggel munkaügyi ügyintéző munkakörben van kinevezve egy kolléganő. Pénztároshelyettesi és bérkönyvelési feladatot szeretnének rábízni kinevezésmódosítás nélkül. Sem szakmai tapasztalata, sem szakképzettsége nincs ezekhez a feladatokhoz. Megteheti-e így a munkáltató? Aránytalan sérelemnek minősül-e, ha ezeket a pluszfeladatokat csak a munkaidején túl (mivel saját munkaköre kitölti a munkaidejét) tudná ellátni?