Többletjuttatás kifizetése jogutódlás esetén

Kérdés: Munkavállalóink egy része 2009 novemberében továbbképzésen vett részt az egyik jogelőd cégünknél. A sikeres részvétel igazolását több munkavállaló esetében csak a 2010. január 1-jén végbement jogutódlást követően kaptuk kézhez. A továbbképzés sikeres elvégzéséért a jogelőd cég többletjuttatásban állapodott meg a munkavállalókkal, amelynek kifizetésére 2010 első félévében kell sort keríteni. Önök szerint melyik munkáltatónak kell kifizetnie a többletjuttatást: a jogelőd cégnek vagy nekünk?
Részlet a válaszából: […] ...szállnak át. Ebből egyértelműen arra akövetkeztetésre lehet jutni, hogy amennyiben még eleddig nem került sor aszóban forgó többletjuttatás kifizetésére, e kötelezettség a jogutódmunkáltatót, vagyis Önöket terheli. Ebből a szempontból annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Cafeteria – ki nem jogosult?

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk már hosszabb ideje beteg, távolléte meghaladja a 30 napot. Kérdésünk, hogy honnantól számít a 30 nap, illetve hogy megilleti-e a köztisztviselőt a 30 napot meg nem haladó időtartamra a cafeteriajuttatás akkor is, ha több mint 30 napig van távol? A részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőt milyen mértékű cafeteriakeret illeti meg?
Részlet a válaszából: […] ...Ktv. 49/F. § (2) bekezdése szerint nem jogosult cafeteriajuttatásraa tartós külszolgálaton lévő, illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatottköztisztviselő, továbbá a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyreilletményre, vagy átlagkeresetre nem jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Jutalékfizetési kötelezettség előzetes tájékoztatás alapján

Kérdés: Ért-e kár engem, amikor a munkaadó a meghirdetett munkahelyi pozícióban, melyet közvetítő (fejvadász) cég közbenjárásával hirdetett meg és pályáztatott meg, azt hirdette, hogy a betöltött pozícióért járó fizetés 270 000 Ft, és a fejvadásznál derült ki először, hogy ez úgy áll össze, hogy "130 000 Ft nettó + jutalék"? Én lettem a "szerencsés kiválasztott", de hónapokig tartó aktív érdeklődésemre is csak annyi választ kaptam a munkáltatótól, hogy majd ha lesz miből, akkor fizet jutalékot. Kiderült, hogy nincs is (kidolgozott, bevált, alkalmazott) jutalékrendszer, hanem majd valamikor kitalálják és valamikor lesz. Több mint egy év telt el így, most kezdenek valamifajta jutalékrendszert kitalálni, aminek az az alapja, hogy én mennyibe kerülök, és nem az, hogy mennyit kell eladnom 130 000 Ft-os és mennyit 270 000 Ft-os fizetésért. Mikor veszett el a munkabérem? Becsaptak, még mielőtt felvettek volna, hiszen tudták, hogy nem fognak annyit fizetni, mint amiért idejöttem, vagy amikor aláírtam a szerződést, amiben nem volt szó jutalékról? Akkor eleve elfogadtam, hogy nem is fogom a felét se keresni annak, amit ígértek?
Részlet a válaszából: […] ...Akülönbség a kettő között, hogy a prémiumot általában nagyobb időközökreállapítják meg, míg a jutalék inkább rendszeres juttatás, ami a havi munkabértegészíti ki, befolyásolja. A bírói gyakorlat értelmében, ha a munkáltatóvállalta prémium kifizetését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Keresetkiegészítés – munkavállalóknak is?

Kérdés: A 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint a közalkalmazott pedagógusoknak keresetkiegészítés jár. Az egyházi iskolában dolgozó pedagógusok az Mt. hatálya alá tartoznak. A munkáltató saját döntése alapján részesítheti-e keresetkiegészítésben pedagógusait a rendeletnek megfelelően? Ezt az is alátámasztja, hogy a közoktatási törvény szerint a nem közalkalmazott pedagógusoknak is ugyanannyit kell keresniük, mint az azonos munkakört betöltő közalkalmazottaknak.
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti keresetkiegészítésrevonatkozó szabályok alapulvételével meghatározott összeget juttasson a nála dolgozóknak.Nevezhetik e juttatást keresetkiegészítésnek is, mivel az Mt. 13. § (3) alapjánnincs akadálya, hogy az Mt.-től a munkavállaló javára eltérve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Egyenlő munkáért egyenlő bér munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Kölcsönvevőként több kölcsönbeadótól is igénybe veszünk munkavállalókat, és előfordul, hogy ugyanazon személy másik cégen keresztül kerül vissza hozzánk egy idő elteltével. Velük szemben milyen módon kell alkalmazni az egyenlő bér elvét, és kinek kell ezt figyelnie?
Részlet a válaszából: […] ...munkáért járó egyenlő bér elvét valamennyi, a munkaviszony alapjánközvetve vagy közvetlenül adott pénzbeli vagy természetbeni juttatástekintetében kell alkalmazni a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló, valamint akölcsönzött munkavállaló vonatkozásában, ha–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak – betegszabadságra való jogosultság?

Kérdés: Településünk részvételével működő kistérségi társulás közmunkaprogramra meghirdetett pályázatot nyert el. A közmunkaprogramba bevont személyeket is megilleti-e a betegszabadság, ha igen, akkor ennek időtartamára milyen juttatásra jogosultak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2. § szerint a közmunkaprogram keretében történőfoglalkoztatás az Mt. hatálya alá tartozik, ezért a közmunkaprogram keretébenfoglalkoztatottak munkaviszonyban állóknak minősülnek. Az Mt. általánosszabályai szerint jogosultak a közmunkaprogram résztvevői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Köztisztviselői cafeteria viszonya a közigazgatási munkavállalói rendszerhez

Kérdés: A polgármesteri hivatalban megállapítottuk a köztisztviselőket megillető cafeteriakeretet és juttatások fajtáját. Hivatalunkban azonban dolgoznak Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók is. Hogyan kell megállapítanunk a munkaviszonyban állók cafeteriáját? Ugyanazok a juttatások járnak részükre, mint a köztisztviselőknek?
Részlet a válaszából: […] ...a cafeteria kötelező szabályait. Az Mt. hatálya alá tartozó közigazgatásimunkavállalók esetében a munkáltató döntése, hogy milyen juttatást és milyenmértékben ad, figyelemmel arra, hogy az Mt. a munkáltató döntésétől függőenadhatóként szabályozza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Utazási költségtérítés – ha sokat utaznak a munkavállalók

Kérdés: Az utazási költségtérítésről szóló új rendelettel kapcsolatban kérdezzük: Néhány alkalmazottunk 80-100 km-es távolságról ingázik naponta. Egy példát említve, a Budapesttől másfél órás vonatútra lévő Szolnokra 70 000 forintba kerül a 30 napos bérlet. Az új rendelet szerint idén 30 000 forintos összeghatárig kell megtéríteni a bérlet, illetve a menetjegy árát. Ez tehát – a példánál maradva – a Szolnokról feljáró kollégák esetében 40 000 forint jövedelemkiesést jelent. Jól értelmezzük az új szabályozást? A másik problémánk a gépkocsival történő munkába járás körében merült fel. Eddig az egy irányból járók összefogtak, és többen együtt jártak autóval, nem kellett a munkaidő végén várakozniuk, hanem azonnal indulhattak haza. Az új szabályok szerint azonban, ha a várakozási idő nem haladja meg az utazási időt, de azt majdnem eléri – például a másfél óra utazási idő esetében az egy óránál hosszabb várakozási idő –, mindez közel két óra többletet jelent a munkavállalóknak. Az autóval közlekedők egyébként csak a helységtáblától helységtábláig tudják elszámoltatni a költségüket, vagy a lakástól a munkahelyig? Végül kérdezzük: a Szlovákiában lakó munkavállalóink a hazautazás magyarországi költségeinek 86%-át csak akkor számolhatják el, ha ezt a költségrészt az utazás teljes költségén belül el tudják különíteni, és külön számlát kérnek róla?
Részlet a válaszából: […] ...(például a 86%-ot meghaladóan, vagy a 30 000forinton túl) vállalja az utazási költségek megtérítését egyéb szociális vagyjóléti juttatásként [Mt. 165. §-a (1) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Prémiumévek program – csökkenthető-e a beteg prémiuméves díjazása?

Kérdés: Prémiumévek programban dolgozó pedagógusunkat az ágazati rendelet alapján rendszeresen beosztjuk tanításra. Hiányzása esetén kell-e őt a változásjelentésen szerepeltetni? A gazdasági egységünk jelezte, hogy amennyiben változásjelentésen lejelentjük a hiányzást, munkabéréből a hiányzásnak megfelelően le kell vonni a hiányzásra eső munkabért. Ez azért is fontos, mert a kieső prémiumévest helyettesítenünk kell, a helyettesítő tanárnak pedig óradíjat kell fizetnünk, így amit itt elvesztünk, azt a prémiumévesek béréből megspórolhatnánk.
Részlet a válaszából: […] ...a Péptv. 4. § (4) bekezdésében a válasz. Eszerint "a programban részt vevő havonta a korábbi illetménye 70%-ánakmegfelelő mértékű juttatásban részesül". E szabály alapján nyilvánvaló, hogy aprémium­évest nem munkabér, illetőleg nem illetmény, hanem egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Köztisztviselői cafeteria – milyen juttatások járhatnak?

Kérdés: Az önkormányzatnál készítjük a köztisztviselők cafeteriaszabályzatát. Milyen juttatások járnak a cafeteria keretében? Milyen egyéb juttatásokat adhatunk? Hogyan viszonyul a cafeteria keretében adott az egyéb juttatáshoz? Adhatunk-e továbbra is ruhapénzt vagy hidegétkezési utalványt?
Részlet a válaszából: […] ...Ktv. 49/F. § (1) bekezdése sorolja fel azokat acafeteriajuttatásokat, amelyek a köztisztviselőket – a megállapítottkeretösszegen belül – megilletik. A Ktv. által megállapított választhatójuttatások adómentes, illetve kedvezményes adókulccsal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
1
37
38
39
44