Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...pénteki szabadnapokat, akkor a munkavállaló részére ezt anapot 32/5 = 6,4 órás napként kell elszámolni, és erre kell betegszabadság utánjuttatást fizetni. A munkavállaló munkaideje ekkor az adott héten 8+8+8+6,4+6,4= 36,8 óra lesz, vagyis részére 4,8 óra után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Ebédjegy – csak a jól dolgozóknak?

Kérdés: Lehetséges-e olyan szabályt előírni, hogy csak annak a munkavállalónknak és csak abban a hónapban biztosítunk étkezési hozzájárulást (étkezési jegyet), akinek a teljesítménybérét az adott hónapban legalább 100%-os teljesítmény nyújtása alapján határoztuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagyközvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás is (Mt. 142/A.§). A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munkatermészetét, minőségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Béremelés – eltérő elvek teljes és részmunkaidőre?

Kérdés: Jogilag kifogásolható-e, ha a munkáltató a személyi alapbérek emelését nem teljesítményalapon határozza meg, hanem például úgy, hogy a heti 40 órában foglalkoztatottaknak jár, a részmunkaidősöknek pedig nem?
Részlet a válaszából: […] ...részmunkaidősfoglalkoztatás esetén a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtottpénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább azidőarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidőmértékével összefügg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Illetményeltérítés – módosítás év közben

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk most a II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba került, mivel megszerezte az átsoroláshoz szükséges iskolai végzettséget. Az év elején – tekintettel a jó munkájára – eltérítettük az illetményét. Most az átsorolás miatt újra megállapítjuk az illetményét. Így azonban a többi kollégához képest már túl magas lenne az illetménye, és ez feszültséget okozna. Kérdésünk, hogy módosíthatjuk-e az év eleji eltérítés mértékét?
Részlet a válaszából: […] ...Ktv. 43. § (4) bekezdése szerint a hivatali szerv vezetőjeát nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatásokelőirányzatán belül a tárgyévet megelőző év szakmai munkája értékelése alapján(ide nem értve, ha a köztisztviselő kinevezése év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Zöldség – a természetbeni munkabér megállapíthatósága

Kérdés: Zöldségesként egy alkalmazottat foglalkoztatok 4 órás részmunkaidőben. Mennyi lehet a neki juttatott természetbeni munkabér? Lehet-e ez például vitamindús zöldség és gyümölcs?
Részlet a válaszából: […] ...részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaviszony alapjánközvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalóijuttatás tekintetében legalább az időarányosság elve alkalmazandó, ha ajuttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Prémiuméves utazási költségtérítése

Kérdés: A Péptv. változásával 2009. januártól elszámolható a munkavállaló utazási költségtérítése. A törvény szerint a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg a dolgozót. Kérdésem az lenne, hogy mit értenek arányos juttatáson? Az elszámolás során elegendő-e a belföldi kiküldetési nyomtatvány és kiadási pénztárbizonylat hitelesített fénymásolata, vagy az utazás során váltott menetjegyek fénymásolata is szükséges?
Részlet a válaszából: […] A 78/1993. Korm. rendelet a prémiumévesek utazásiköltségtérítésére is vonatkozik, miután "hatálya kiterjed minden munkáltatóra -ideértve a közigazgatási szervet is – és a velük munkaviszonyban,közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban álló személyekre" (1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Munkaidő-kedvezményre járó díj sztrájk alatt

Kérdés: A társaságunknál működő egyik szakszervezet sztrájkot kezdeményezett, és a munkavégzést is beszüntették. A sztrájkot szervező tisztviselő a sztrájk végeztével jelezte, hogy igényt tartana a munkaidő-kedvezmény miatt neki járó díjazásra. Ilyen esetben is kötelesek vagyunk fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultságok, de a sztrájk miatt kiesett munkaidőre -eltérő megállapodás hiányában – díjazás és a munkavégzés alapján járó egyébjuttatás nem illeti meg [6. § (1)–(3) bek.]. A Legfelsőbb Bíróság jogegységihatározata értelmében a sztrájkban részt vevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Keresetpótló juttatás vagy álláskeresési járadék a képzés idejére

Kérdés: Felnőttképzési intézményként a munkaügyi központ által támogatott, hozzánk beiskolázott álláskeresők képzésével is foglalkozunk. A képzéseinkben részt vevő álláskeresők egy része a képzési idő tartamára keresetpótló juttatásban részesült, más részüknek pedig álláskeresési járadékot folyósítottak. Többen közülük hozzánk fordultak tájékoztatásért, hogy ez hogyan lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlotta fel, vagy az elfogadta. Az Flt. 14. § (4) bekezdése alapjánképzési támogatásként – többek között – keresetpótló juttatás adható. A 6/1996.MüM rendelet 6. §-a ezzel összhangban nem állapít meg kötelezettséget amunkaügyi központnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Prémiumévek program megszűnésekor járó juttatás

Kérdés: 2007-ben a fenntartó önkormányzatunk döntése alapján átszervezést kellett végrehajtanunk, melynek során egyik közalkalmazottunk a prémiumévek programban való részvétel mellett döntött. Kérdésünk, hogy amennyiben a volt közalkalmazottunk kilép a programból, és munkaviszonyt létesít, a programban való részvétel megszűnésekor megilleti-e végkielégítés, illetve a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára jár-e számára díjazás?
Részlet a válaszából: […] ...Péptv. 4. §-a (8) bekezdése szerint "amennyiben aprogramban részt vevő legkésőbb a program 24. hónapjára járó juttatásánakkifizetését megelőzően az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyt létesít – idenem értve a Ktv. hatálya alá tartozó szervvel, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Nyugdíjas munkavállalóknak járó szociális juttatások

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalókat is foglalkoztatunk. Köteles a munkáltató a nyugdíjas munkavállalók számára is fizetni étkezési hozzájárulást, valamint biztosítani számukra üdülési csekket, ugyanúgy és ugyanolyan értékben, mint a nem nyugdíjas munkavállalók számára?
Részlet a válaszából: […] ...minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagyközvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás, vagyis azétkezési hozzájárulás, valamint az üdülési csekk is. Az egyenlő bánásmód megtartásának követelményéről az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.
1
38
39
40
42