Kötelező felmentés helyett közös megegyezés

Kérdés: 31 év köztisztviselői jogviszonnyal rendelkeztem 2013. július 31-ig. Betegségemből kifolyólag 2013. augusztus 1-jével rokkantsági ellátást állapítottak meg – 75% "E" kategória. A munkáltatómat, a helyi jegyzőt felkerestem ezzel a határozattal, hogy betegségem folytán nem vagyok alkalmas munkavégzésre. Úgy tudtam, hogy ilyenkor a munkáltatónak kell felmentenie. A jegyző arról tájékoztatott, hogy fizetni nem tudnak, íratott egy papírt a titkárnővel, amit alá kellett írnom, mert ha nem teszem, akkor ők mondtak volna fel nekem. A munkámat ellátni nem tudtam volna tovább, rokkantsági ellátást sem kaptam volna, mert keresőtevékenységet folytattam. Most mit és hogyan tehetek? Végkielégítés járt volna?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel kell megszüntetni, ha a közszolgálati tisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. A közszolgálati tisztviselő akkor menthető fel egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Szóban megkötött munkaszerződés elbocsátás utáni "átírása"

Kérdés: Mennyire felel meg a jogszabályoknak, hogy a munkaszerződésemet (két hét ledolgozott munka) az elbocsátásom után (szóbeli megállapodásunk után ellentétes tartalommal) akarják velem aláíratni? Ráadásul két évvel a nyugdíj előtt védett korú munkavállaló vagyok.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, ezért a szerződést mindig a munkaviszony kezdete előtt meg kell kötni [Mt. 42. § (1) bek.]. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Szabadság kiadása áthelyezéskor

Kérdés: Egyazon önkormányzathoz tartozó intézmények egymás között pedagógiai asszisztenst és óvodapedagógust helyeznek át megállapodással. A szabadságukat a 326/2013 Korm. rendelet 30. §-ának (4) bekezdése figyelembevételével időarányon felül az átadó munkáltató adja ki azzal, hogy a megállapodásban rögzítésre kerül a még igénybe vehető szabadság, amelyet az átvevő adhat ki. Értelmezésünkben a Kjt. 59. és 85. §-ai, valamint az Mt. 121. és 135. §-ai alapján az átvevő intézménynek az időarányosan járó szabadságot kellene megállapítania, majd kiadnia, függetlenül attól, hogy az átadó mennyi szabadságot adott ki, továbbá a pedagógiai asszisztensre a 326/2013. Korm. rendelet 30. §-ának (4) bekezdése nem vonatkozik. Helyes-e az értelmezésünk?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 26. §-a szerint az áthelyezésben – amely a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyik esete – a Kjt. 25. § (2) bekezdés b) 1. pontja szerint a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia. A megállapodásnak ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Vezető tisztségviselő visszahívása

Kérdés: Egyesületünkben elnökség működik, amelynek tagjai munkaviszonyban látják el feladataikat. Amennyiben szeretnénk azonnali hatállyal visszahívni az egyik elnökségi tagot, akkor mi lesz a munkaviszonyával, külön meg kell szüntetnünk azt is?
Részlet a válaszából: […] Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai (Ptk. 3:77. §). A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnik a visszahívással. A jogi személy tagjai, tagság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Pedagógus szabadsága

Kérdés: Pedagógus határozott időre szóló szerződésénél, mely előző évben kezdődött és következő év augusztus végéig szól, hány nap szabadság jár? Az Mt. 121. §-a szerint a szabadság arányos része jár, ha a munkaviszony év közben szűnt meg. Van-e jelentősége a szövegben szereplő múlt időnek, hiszen esetünkben a munkaviszony még nem szűnt meg? Valóban 32 nap jár a 48 helyett?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben egy határozott időre szóló munkaviszony jött létre, amelynek időtartama két naptári évet érint. Ebből következően az első és a második évre járóan is külön-külön kell megállapítani az érintett pedagógus szabadságát, és annak az időarányos részét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Felmondási ok – nem lehet a munkavállaló lakó- és munkahelyének távolsága

Kérdés: A munkáltató a fővárosból két vidéki fióktelephez rendszeresen lejáró munkavállaló helyett egy másik, a fióktelepekhez jóval közelebb lakó – ezáltal jelentős költségcsökkentést jelentő – munkavállalót kíván felvenni. A jelenlegi munkavállaló jogviszonyának megszüntetése ezen az alapon (minőségi csere vagy átszervezés analógiára alapítva) jogszerűnek tekinthető-e?
Részlet a válaszából: […] A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. Az a tény, hogy az érintett munkavállaló messze lakik a munkavégzési helytől, nem függ össze sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.
Kapcsolódó címkék:      

Nyugdíjas közalkalmazott foglalkoztatása

Kérdés: Óvónő és dajka munkakörre vonatkozó a kérdésünk. Nyugdíjas foglalkoztatható-e közalkalmazottként? Ha igen, akkor hogyan, milyen módon oldható meg a 40 év jogosultsági idővel nyugdíjba vonuló, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy foglalkoztatása esetében? Nyugdíjas foglalkoztatására az óvodákban jelentkező óvónő- és dajkahiány miatt lenne szükség. Négy-öt hónapot ugyanis csak nyugdíjas foglalkoztatásával tudná megoldani az óvoda. Határozott idejű kinevezéssel lehetséges esetleg?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a Kjt. nem tekinti automatikus megszűnési oknak azt a tényt, ha a közalkalmazott nyugdíjas, általánosságban nem tiltja nyugdíjas közalkalmazott foglalkoztatását. Ugyan a Kjt. rögzíti, hogy a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Közalkalmazott felmentése – nem lehet eltekinteni a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéstől

Kérdés: 2015. november 15-én felmentettük az egyik matematikatanárunkat. A felmentési ideje kilencven nap, ami 2016. február 13-án fog letelni. A félévi zárások és az új évi adminisztráció miatt viszont szükségünk lenne végig a munkájára, így nem szeretnénk felmenteni. Megtehetjük ezt, eltekinthetünk a felmentéstől, ha a közalkalmazott is hozzájárul? Ha mellőzzük a felmentést, a közalkalmazott megtagadhatja a munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. rögzíti, hogy a munkáltató felmentés esetén köteles a közalkalmazottat – a felmentési idő tartamának legalább felében – mentesíteni a munkavégzés alól [Kjt. 33. § (3) bek.]. A mentesítési idő tartamára a közalkalmazottat távolléti díj illeti meg [Kjt. 37/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Fizetés nélküli szabadság házastárs külszolgálata idejére

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléganő férje külföldön kapott munkát, ezért ő fizetés nélküli szabadságot kért, hogy a család együtt maradhasson. A Kjt. szerint van-e lehetőség arra, hogy a kolléganőnek fizetés nélküli szabadságot engedélyezzünk addig, amíg a férje külföldön dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 58/A. §-ának (1) bekezdése szerint a közalkalmazottnak – kérelmére – a külszolgálat időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha házastársa külszolgálatot teljesít. A külszolgálat nem egyenlő valamennyi külföldi munkavégzéssel. A Kttv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Kormánytisztviselői jogviszony megszüntetése büntetőeljárás megindítása miatt

Kérdés: Kormánytisztviselőként dolgozom már évek óta. Nemrég megtudtam, hogy a szomszédom, akivel nagyon rossz a viszonyom, bosszúból feljelentett kiskorú veszélyeztetése miatt. Amikor elmondtam az egyik kollégámnak, figyelmeztetett, hogy vigyázzak, nehogy megtudja a munkáltatóm, mert az új törvények szerint ezért engem ki is rúghatnak. Valóban előfordulhat, hogy egy bosszúból tett, megalapozatlan feljelentés miatt felment a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] 2015. április 15-ével a Kttvm. alapján a Kttv. több helyütt módosult, többek között a kormánytisztviselők kinevezésének feltételei is változtak. Ennek következtében a Kttv. rögzíti, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.
1
11
12
13
19