Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszüntetése felmentéssel

Kérdés: Adott egy határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatott közalkalmazott. A határozott idő 2024. december 31-én jár le, de szerződését 2025. február 15-ig tudjuk meghosszabbítani. A közalkalmazott 2025. február 12-én szerzi meg a 40 év jogosultsági időt a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése szerinti nyugdíjra, és a szerződése meghosszabbítását követően 2025 januárjában vagy február elején tervezi beadni a kérelmet, hogy a munkáltató szüntesse meg felmentéssel a jogviszonyát. Ebben az esetben köteles a munkáltató elfogadni a közalkalmazott felmentési kérelmét? Amennyiben igen, hogyan alakul a közalkalmazott felmentési ideje?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott kérésére felmentéssel meg kell szüntetni, ha legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesíti a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíjához előírt feltételeket [Tny. 18. § (2a) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Közalkalmazott jogviszony-megszüntetésének kezdeményezése az egészségi állapot miatt

Kérdés: Az önkormányzati konyhán 2015. november 1. óta közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó munkatársunk betegség miatt egy éve táppénzen van, az egy év 2024. október 2-án járt le. A közalkalmazott ezzel a nappal beadta lemondását, melynek indoka, hogy a szakértői bizottság 80% egészségi károsodást állapított meg nála, és munkakörét nem tudja ellátni. A jogviszonyát közös megegyezéssel kéri megszüntetni, és kéri a ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltását és a végkielégítés kifizetését. Jár-e végkielégítés abban az esetben, ha közös megegyezéssel megy el, illetve jár-e abban az esetben, ha ő mond le betegsége miatt? A ki nem vett szabadságát véleményünk szerint az utolsó napon ki kell fizetni.
Részlet a válaszából: […] A törvény sem a közalkalmazott lemondása, sem közös megegyezés esetén nem ír elő végkielégítést [Kjt. 37. § (1) bek.]. A kérdés alapján nem állapítható meg, hogy a közalkalmazott egyértelmű lemondó nyilatkozatot tett volna, hanem azt a közös megegyezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Kérdés: Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati tisztviselői jogviszonyba?
Részlet a válaszából: […] A Kit. nem szabályozza az áthelyezést mint a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetésének jogcímét [105. §], ezért a kérdésben említett kormányablakosztályon dolgozó kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát ilyen módon nem lehet megszüntetni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Tanulmányi szerződés – nem köthető jogszabályban előírt képzésre

Kérdés: Amennyiben egy, a szociális ágazatban, szociális személyes gondoskodást végző, alapszolgáltatás keretében foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonyának betöltéséhez egy, a 81/2004. ESzCsM rendelet 16. §-ában meghatározott képzés szükséges, köthető-e tanulmányi szerződés? A jogszabályok azt írják elő, hogy a hivatkozott képzés után kiállított tanúsítvánnyal rendelkezni kell, vagy a képzésben lévőként kell a foglalkoztatást megindítani, és a tanúsítványt két év után kell megszerezni (1/2000. SzCsM rendelet). A Szoctv. 19/D. §-a lehetőséget ad a jogviszony megszüntetésére, amennyiben a kötelező továbbképzések nem teljesítettek, azonban – értelmezésem szerint – ez nem továbbképzés. A foglalkoztatás határozott idejű jogviszonyként (helyettesítő státusz) kezdődött, amely az idei évben határozatlan idejű lett. A képzésre történő jelentkezés megtörtént a határozott időtartam alatt, azonban a foglalkoztatás még képzési jogviszony nélkül jött létre. A képzés most indul, már a határozatlan idejű foglalkoztatás alatt. A képzésre történő jelentkezés munkáltatói (jogszabályi hivatkozásra alapozott) szóbeli utasításra történt. A fenntartó tanulmányi szerződést kíván kötni a közalkalmazottal, és ezt szabják feltételéül annak, hogy a képzés díját és annak járulékos költségeit megtérítsék a közalkalmazottnak. Amennyiben a foglalkoztatott a tanulmányi szerződést nem írja alá, a foglalkoztató arról tájékoztatta a közalkalmazottat, nem vállalja át az utazás és szállás költségét (a képzés szervezése a munka- és lakóhelytől 220 km-re, egyszerre 5 egymást követő napon történik több alkalommal). Az Mt. 229. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján tanulmányi szerződés nem köthető a munkáltató által kötelezően előírt képzésre (amennyiben a munkáltató kötelezte a munkavállalót). Álláspontom szerint, mivel az alkalmazás feltétele a képzés, amely ellenére a foglalkoztató felvette a közalkalmazottat, a képzés kötelező jellege miatt az Mt.-ben foglalt semmisségi ok alkalmazandó, és mint kötelező képzés, valamennyi járulékos költség kötelezően térítendő, valamint a képzésben töltött aktív idő munkában töltött időnek tekintendő. Köthető-e tanulmányi szerződés a fent nevezett, ESzCsM rendeletben foglalt képzés teljesítésére, vagy annak költségeit a munkáltatónak/foglalkoztatónak viselnie kell?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót [Mt. 229. § (2) bek. b) pont]. A törvény alapján nincs jelentősége annak, hogy a munkáltató saját döntése alapján kötelezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Felmentési idő – visszamenőlegesen kiadhatatlan

Kérdés: 2023. április 13-án töltöttem be a 65. évet. 2023. februárban kértem a munkáltatótól a közalkalmazotti jogviszonyom megszüntetését felmentéssel. A megszüntető határozatot 2023. március 29-én kaptam meg. A felmentési időt visszamenőleg 2023. január 13-tól határozták meg. Megtehette-e a munkáltató, hogy visszamenőleg és a 65. év betöltése előtt adta ki a felmentési időt?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt általános szabály szerint felmentéssel megszüntetheti akkor is, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Eltűnt közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja 2023. augusztus 15. óta munkavégzés céljából a munkahelyén nem jelent meg. Távollétének okáról és várható időtartamáról sem a közvetlen munkahelyi felettesét, sem a munkáltatói jogkör gyakorlóját nem tájékoztatta. Írásbeli felszólítás után adott le keresőképtelenségéről igazolást, amelyen az orvos 2023. október 29-ig igazolt folyamatos keresőképtelenséget. Azóta szintén nem kommunikál, nem tudunk róla semmit. Írásban többször felszólítottuk, de az ajánlott, tértivevényes levelet nem veszi át.
1. Melyik jogszabályi hivatkozás alapján lehetne jogszerűen a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni és mikortól?
2. Mit tudunk tenni abban az esetben, ha kiküldjük részére a jogviszony megszüntetéséről a dokumentumokat, de azokat – ugyanúgy, mint a korábbi leveleket – nem veszi át? Kiküldhető-e kézbesítési megbízott által?
3. Mi a teendő abban az esetben, ha megszüntetjük a jogviszonyát, kiküldjük a jogviszony megszüntetéséről a papírjait, azokat nem veszi át, és közben beküld részünkre ismételten egy keresőképtelenségi igazolást?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazott egyik fő kötelezettsége, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen és munkát végezzen [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. Ezen túlmenően lényeges kötelezettsége az is, hogy minden olyan tényről, adatról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Próbaidő – azonnali hatályú megszüntetés a keresőképtelenség tartama alatt

Kérdés:

Bölcsődében egy próbaidejét töltő közalkalmazottat a munkahelyén baleset ért. Jelenleg táppénzen van. Meg lehet szüntetni neki ebben az esetben a próbaidő alatt a jogviszonyát? Lehet-e jogkövetkezménye a megszüntetésnek az üzemi baleset miatt? A baleset a közalkalmazott figyelmetlensége és nem a munkáltató hibája miatt történt.

Részlet a válaszából: […] A próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetésnek [Kjt. 25. § (2) bek. f) pont fa) alpont] a közalkalmazottak esetében sincs akadálya, még akkor sem, ha az érintett a próbaidő alatt keresőképtelen, illetve emiatt táppénzben részesül. Mindazonáltal, ha az azonnali hatályú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Egyoldalú kinevezésmódosítás – ha nem kérhető a felmentés

Kérdés:

Önkormányzatunknál több határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnél a Kttv. 48. §-ának (2) bekezdése alapján (egyoldalú munkáltatói kinevezésmódosítás) a munkakör módosításával, egy másik területen történő továbbfoglalkoztatással szeretnénk megoldani az egyenlőtlen leterheltség miatt a feladatok elosztásával kapcsolatos problémákat. A munkahely, a munkaidő, az illetmény nem módosulna, csak a munkakör, amelyhez a köztisztviselők megfelelő szakképzettséggel, iskolai végzettséggel rendelkeznek, így ez – megítélésünk szerint – nem járna számukra aránytalan sérelemmel. A köztisztviselő a személyes megbeszélés során az írásban kapott kinevezésmódosítását az új munkakör megjelölésével nem fogadja el, nem írja alá, mivel nem kíván a felajánlott munkakörben dolgozni, de a jogviszonyát sem akarja megszüntetni lemondással vagy közös megegyezéssel, hanem kérné, hogy a munkáltató szüntesse meg a jogviszonyát felmentéssel, végkielégítés kifizetése mellett. Amennyiben a Kttv. 48. §-a alapján nem írja alá a kinevezés módosítását (a formanyomtatvány olyan, hogy alá kell írnia), nem látja el az új munkakörét, nem kezdeményezi jogviszonya megszüntetését, mit tehet jogszerűen a munkáltató?

Részlet a válaszából: […] Noha általános szabály szerint a munkáltató és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet módosítani a kinevezés tartalmát [Kttv. 48. § (1) bek.], ettől eltérően nem kell a kinevezés módosításához a köztisztviselő beleegyezése – többek között –, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Pedagógus lemondása 2023-ban

Kérdés:

Általános iskolai angol–német szakos tanárként dolgozom egy állami iskolában, 2014. szeptember 1-je óta. Most, hogy megjelent a pedagógus-életpályáról szóló új törvény, úgy döntöttem, a következő tanévtől máshol, egy magánnyelviskolánál kívánok elhelyezkedni. Azt olvastam, hogy nekem csak egy hónapos lemondási idő jár. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban, mivel kell számolnom?

Részlet a válaszából: […] 2023. július 15-én hatályba lépett a Púétv. Ennek alapján 2024. január 1-jén a törvény erejénél fogva következik be a december 31-ig az eddigiek szerint fennálló közalkalmazotti, illetve – nem állami, önkormányzati fenntartású intézményeknél – munkaviszonyok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Végkielégítés – a jogszerző idő közszolgálati jogviszonyban

Kérdés:

A Kttv. 69. §-a rendelkezik a végkielégítésről, a 62/A. és 62/B. §-a a köztisztviselő jogviszonyának megszűnése és az újabb közszolgálati jogviszony közötti időszak folyamatosságát írja le. A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő végkielégítésre jogosító időszakában figyelembe vehetők-e a korábban fennálló jogviszonyai, ha minden esetben a Kttv. hatálya alatti köztisztviselőként vagy a Kit. hatálya alá tartozó kormányzati szolgálati jogviszonyban dolgozott, és e jogviszonyok áthelyezéssel vagy közös megegyezéssel történő megszüntetése után a jogviszonya azonnal egy másik – Kttv., illetve Kit. alá tartozó – munkáltatónál folytatódott. A jogviszonyok 1994-től folyamatosnak tekinthetőek, egy nap megszakítás sincs köztük. Eszerint 1994 és 2004 között önkormányzatnál köztisztviselő volt, mely közszolgálati jogviszony áthelyezéssel került megszüntetésre, majd 2004 és 2011 között ismét önkormányzatnál volt köztisztviselő, ezt követően áthelyezéssel került egy kormányhivatalhoz, ahol 2011–2023 között dolgozott, majd e jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése után 2023-tól újra önkormányzatnál köztisztviselő lett. A kinevezési okmányon mit tüntessünk fel? A közszolgálati jogviszony kezdete a végkielégítéshez 1994-től vagy 2023-tól valósul meg?

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt rögzíteni kell, hogy a köztisztviselő 1994-től nem a Kttv., hanem a Ktv. hatálya alatt állt közszolgálati jogviszonyban, hiszen a Kttv. csak 2012-ben lépett hatályba. Ha 2011-től kormányhivatalnál dolgozott, akkor ebben az évben már minden bizonnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.
1
2
3
16