156 talált cikk a jegyző kifejezésre

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló valótlanul jelent be egy üzemi balesetet, mi a munkáltató jogszerű eljárása?

Kérdés: A munkáltatómnál a külsős tanácsadóként működő jogi iroda előírta, hogy a munkajog hatálya alá tartozó munkaszerződéseket, megbízási szerződéseket és a tanulmányi szerződéseket két tanú is lássa el a kézjegyével. Helyes vagy helytelen ez a gyakorlat? A Ptk. előírásaira hivatkoznak a tanácsadók.

Kérdés: Városunkhoz 2013. január 1-jén csatlakozott két község, közös hivatal létrehozására került sor. A korábbi körjegyzőségtől a dolgozókat átvettük. Egy személy 2011. november 10. napjától szülési szabadságot vett igénybe, és az átvételkor gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon volt. Részére a korábbi munkáltató 2008. február 1. napjától a Ktv. 44/B. §-a alapján személyi illetményt állapított meg. Kérdésünk, hogy a személyi illetmény jogszabályváltozásra való hivatkozással visszavonható-e, vagy csak a teljesítményértékelés után kerülhet sor az esetleges visszavonásra?

Kérdés: Több internetes oldalon olvasható, hogy a munkaügyi-személyügyi anyagokat korlátlan ideig meg kell őrizni, amelynek oka többek között a nyugdíjelbírálás során a szolgálati idő megállapításához szükséges adatszolgáltatás. Emellett a cég végelszámolása esetén át kell adni a végelszámolónak ezeket az anyagokat, amelyek később irattárba, levéltárba kerülnek. Sajnos nem találunk olyan konkrét törvényi hivatkozást, amely egyértelműen leírná, hogyan kell az anyagokat megőrizni, meddig stb., csak egy szokásos eljárásmódról kaphatunk információt. Létezik-e olyan törvény, amelynek valamely paragrafusa konkrétan rendelkezik a személyügyi anyagok megőrzéséről?

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban a jegyző szülési szabadságon van, az aljegyző teljes jogkörrel helyettesíti. Ha a helyettesítő aljegyző a szabadságát tölti, vagy betegség miatt akadályoztatott a hivatalvezetői feladatok ellátásában, más vezetői kinevezéssel rendelkező köztisztviselő elláthatja-e teljes jogkörrel a helyettesítést (amely aláírási jogosultságot is jelent)? Mik ennek a feltételei?

Kérdés: A konkrét esetben a vagyonőrök a munkáltatóval vállalkozási szerződésben álló cég alkalmazottai. Többük magatartását sok munkavállaló kifogásolja, mivel számos esetben nem megengedett erőszakosságot, a rendőrségnél szokásos hatósági fellépést is túllépve már-már zaklatják a munkavállalókat. A vagyonőrök tételes csomagátvizsgálást, motozást, zsebek tartalmának kiürítését és rendszeres alkoholszondáztatást, egy személy esetében sebesség-ellenőrzést végeznek. Hatósági magatartást alkalmazva a láthatósági mellényt – mely egyébként kötelező – nem viselő, kerékpárral közlekedő munkavállalókat a kerékpárról leszállítják, és még azt sem engedik meg, hogy a kerékpárt tolva a munkahelyen felejtett láthatósági mellényért visszamenjenek. A kerékpárok világítását külön ellenőrzik, és a szerintük nem megfelelő világítás esetén a munkavállaló szabályszegő magatartását jegyzőkönyvezik. A "szabálysértésekről" készült jegyzőkönyveket a munkáltató rendészeti vezetője a szabályszegő munkavállaló vezetőjének megküldi, és kéri a felelősségre vonását. A kialakult gyakorlat szerint az új Mt. 56. §-a alapján a munkavállaló ellen ún. fegyelmi eljárást folytatnak le – kollektív szerződésünkben az eljárási szabályok megtalálhatók –, és a munkavállalókat ún. "pénzbírsággal" sújtják, amely azt jelenti, hogy a munkavállaló személyi alapbérét meghatározott időre 5-15 E Ft között csökkentik. Jogszerű-e a vagyon­őrök eljárása, illetve az új Mt. 56. §-át a munkaviszonnyal szorosan össze nem függő témakörökben a helyi vezetők alkalmazhatják-e?

Kérdés: 2008 júliusa óta dolgozom a jelenlegi cégemnél, határozatlan idejű munkaszerződéssel. A munkahelyemen lopás történt, az én öltözőszekrényemből loptak el készpénzt, illetve személyes dolgokat. Egy héttel később tudomásomra jutott, hogy a munkatársaim közül ki volt a tettes, bizonyítékom azonban nincs, és a jegyzőkönyvben sem szerepel a neve. Ennek ellenére jeleztem a vezetőmnek, hogy nem tudok tovább dolgozni nap mint nap olyan emberrel, aki ilyet tesz. Közös megegyezéssel szüntetnénk meg a munkaviszonyomat. A probléma az, hogy van egy tanulmányi szerződésem, és ki kellene fizetnem 300 000 Ft-ot. Kértem, hogy engedjék el, de nem járulnak hozzá. Mit tudok tenni ilyen helyzetben? Alkalmazható részemről a rendkívüli vagy azonnali felmondás? Jár-e részemre végkielégítés?

Kérdés: Keresetlevél-mintára lenne szükségem, melyet a munkáltatómmal szemben szeretnék benyújtani. A munkáltatóm eltűnt, és ez ügyben szeretnék keresetet indítani vele szemben.

Kérdés: Településünkön az alpolgármester megszegte titoktartási kötelezettségét, és hivatali nyilvántartás adatait adta ki másoknak egy konkrét személyről. Ilyen esetben ezt a jogsértést kinek kell bejelenteni, főként arra tekintettel, hogy a jegyző nem lépett fel vele szemben?

Kérdés: Köteles a munkaadó szondáztatni? Ha igen, milyen gyakran és a dolgozók hány százalékát? Köteles róla jegyzőkönyvet vezetni?