Találati lista:
151. cikk / 156 Rendes felmondás – a munkavállaló meghallgatása
Kérdés: Az Mt. 89. § (5) bekezdése értelmében a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói rendes felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. Mikor kell erre a meghallgatásra sort keríteni? Kell-e erről írásbeli feljegyzést vagy jegyzőkönyvet készíteni?
152. cikk / 156 Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően
Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
153. cikk / 156 Felmondási járandóságok – ha nem fizet a munkáltató
Kérdés: Mi történik akkor, ha a felmondás átadásakor a munkáltató nem tudja kifizetni a törvényes járandóságokat? Megtagadhatja-e emiatt a dolgozó a felmondás átvételét?
154. cikk / 156 Felmentés – forma, tartalom, közlés
Kérdés: A munkáltató felmentéssel megszüntette a közalkalmazotti jogviszonyomat. Annak közlése során nem a közszférában kötelező formanyomtatványon – megfelelő formában és tartalommal – tette ezt. Ugyan készült egy felmentésről szóló értesítés, amely tartalmazta, hogy ez a nyilatkozat megszünteti jogviszonyomat, ennek indokát is adta, megjelölte a felmentési idő kezdetét, az utolsó munkában töltött napot (azaz a munkavégzés alóli felmentés napját), továbbá a jogviszonyom megszűnésének várható napját. Azonban én ezt nem vettem át. Kérdésem, hogy a felmentésem jogszerűen történt-e, ha arra nem a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével és átadásával került sor?
155. cikk / 156 Munkaköri leírás – egyoldalú módosítás a munkáltató részéről
Kérdés: Titkárnőként dolgozom, munkáltatóm közölte, hogy az eddig ellátott teendőim (gépírás, megbeszéléseken jegyzőkönyvvezetés, telefonok kapcsolása, reprezentáció) mellett a továbbiakban az iktatást és ezzel együtt a cég teljes postázását is nekem kell végezni, holott ezek eddig egy másik munkavállaló feladatai voltak. A közlést követően a munkaköri leírásomat ennek megfelelően megváltoztatta, és ezt részemre meg is küldte. Megteheti-e ezt jogszerűen a munkáltató, anélkül hogy én hozzájárultam volna?
156. cikk / 156 Próbaidő – az elkésett azonnali hatályú megszüntetés
Kérdés: Háromhavi próbaidő kikötésével határozatlan idejű munkaviszonyt létesítettünk munkavállalónkkal. Cégem még a 3 hónapos időkorláton belül levélben tájékoztatta a betegállományban lévő munkavállalót, hogy munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntetjük. A címzett már a próbaidő lejártát követően, a postán vette csak kézhez levelünket. Jogszerűnek tekintető-e a munkaviszony megszüntetése, hiszen levelünket még március végén, a próbaidő alatt postáztuk?
