Készenlét alatti munkavégzés elszámolása

Kérdés: Munkavállalóink készenlétet teljesítenek beosztás szerint. Riasztás esetén be kell menniük a munkavégzés helyére. A riasztás időpontjától a munkavégzés helyére történő utazási idő túlmunkának minősül-e? Például 8 órakor történik a riasztás, 9 órakor érnek a munkavégzési helyre, 9-10-ig végeznek munkát. Mely időtartamokra és milyen pótlékokat kell elszámolnunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A készenlét idejére a munkavállalót 20%-os bérpótlék illeti meg [Mt. 144. § (1) bek.]. Ha a készenlét alatt munkavégzésre kerül sor, az minden esetben beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt jelent (Mt. 107. §), hiszen éppen az a készenlét lényege, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 19.

Hallgatói gyakorlatra járó díjazás

Kérdés: Az Nftv., valamint a kapcsolódó 230/2012. Korm. rendelet előírása alapján hallgatói munkaszerződéssel egyetemi hallgatók nyári gyakorlatukat töltik társaságunknál, mely gyakorlat a 6 hét egybefüggő időtartamot meghaladja, ezért arra kötelezően díjazás jár. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ebben az esetben jár-e az első 6 hétre is a díjazás, vagy csak a hatodik hét letelte után kell díjazást fizetni (minimuma hetente a minimálbér 15%-a)?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alapított gazdálkodó szervezetben, illetve külső gyakorlóhelyen [Nftv. 44. § (1) bek. a) pont]. A hallgatót a fentiek szerinti hathetes időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti meg, amelynek mértéke...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 29.

Alkalmassági vizsgálat díjának megtéríttetése

Kérdés: A dolgozó béréből az alkalmassági orvosi díjat le lehet-e vonni például azért, mert a próbaidőt sem töltötte le? Cégünk hatalmas összegeket fizet ki az orvosnak, és van olyan dolgozó, aki csupán három napot dolgozik.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...lehet eltérni a felek megállapodásával (Mt. 43. § és 57. §). Ennek folytán nincs lehetőség arra, hogy a munkaviszony rövid időtartamára tekintettel az orvosi alkalmassági vizsgálat díját a munkáltató visszakövetelje a munkavállalótól, függetlenül attól...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 29.

Fizetés nélküli szabadság és a biztosítási jogviszony

Kérdés: Dolgozónk másfél hónap fizetés nélküli szabadságot kért. Nem szeretnénk, ha a folyamatos biztosításban töltött ideje megszakadna emiatt. Helyesen járunk-e el, amennyiben azt tanácsoljuk, hogy biztosítunk számára 30 napot, majd álljon be dolgozni egy napot, és a fennmaradó időre újból biztosítjuk neki a fizetés nélküli szabadságot? A cég átvállalja első naptól kezdve az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését. Gyermekes anyuka, semmi esetre sem szeretnénk, ha hátrányba kerülne a plusz 15 nap miatt.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...körben ugyanis a biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs, továbbá bizonyos ellátások időtartama nem minősül megszakításnak e körben sem (Ebtv. 48/A. §).A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 29.

Pihenőidők a szociális és egészségügyi ágazatban

Kérdés: Amennyiben az egészségügyben, illetve a szociális szférában dolgozom 12 órás munkarendben, abban az esetben ledolgoztatható-e a napi 20-20, azaz összesen 40 perces munkaközi szünet, valamint az éjszakás műszakban járó 40 perc szünet? Az éjszakai műszak leteltével mennyi idő után osztható be a munkavállaló nappali műszakra? Például két éjszakás (12 órás, illetve 12 óra 40 perces) műszak után mennyi a pihenőidő? Ha két éjszakai műszak után (ami 17.45-06.30-ig tart egy éjszaka) reggel 6.30-kor távozom, akkor beosztható vagyok-e a következő nap nappalos műszakjára, ami 5.30-18.15-ig tart?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egészségügyi tevékenység befejezése és a következő, munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani. Ez csak a megszakítás nélkül működő egészségügyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 8.

Munkaidő-beosztás és a munkaidő mértéke

Kérdés: Egy meghirdetett állásra jelentkeztem, melyre fel is vettek. Az állás nyolcórás munkaidőre lett meghirdetve, még a felvételi tesztíráson is ezt ígérték, és a munkaszerződésem is 8 órás munkaviszonyról szól. Viszont a munkám kezdete óta 12 órás munkarendben dolgozom. Egy ideig azzal biztattak, hogy csak pár hónapról van szó, és utána változások lesznek, de mostanra kiderült, hogy nem lesz belőle semmi. Én előtte közmunkás voltam, igaz, jóval kevesebb fizetésért, de mivel egészségi okokból és pszichésen is megvisel a 12 órás munkarend, ezért megfelelt számomra az a munka is. Van-e értelme munkaügyi bírósághoz fordulni, van esélyem valamit elérni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkaidőkeret átlagában a munkaidő nem lépi túl a heti 40 órát. (Ha ez mégis megtörténne, a keretbe tartozó munkaóraszámot meghaladó időtartam rendkívüli munkaidőnek minősül.) Amennyiben csak arról van szó, hogy a munkáltató egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmaz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 8.

Felmondás betegség miatti keresőképtelenség tartama alatt

Kérdés: Három éve lettem Parkinson-beteg, az üzemorvos nemrég megvizsgált, és semmilyen munkavégzésre nem tart alkalmasnak. Most táppénzen vagyok. Kinek kell kezdeményeznie a felmondást, illetve felmondhat-e a cégem?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– összefüggő okkal indokolva felmondhat a keresőképtelenség tartama alatt is. A felmondási idő nem kezdődik meg a fentebb bemutatott időtartam...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 11.

Felmentési időre való jogosultság

Kérdés: Kormányhivatalnál dolgozom. Felmentéssel szeretnék nyugdíjba vonulni 2016. augusztus 31-én, kértem is ezt a munkáltatómtól. A Ktv. szerint két hónap felmentési idő jár, ebből egyet le kell dolgoznom, a másik alól felmentét kapok. Jár-e az egy hónap felmentés a munka alól, mert a munkáltató azt mondja, hogy nem?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(1) bekezdése szerint a felmentési idő két hónap. A Kttv. 68. §-ának (4) bekezdése alapján a kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 11.

Pedagógus szabadsága

Kérdés: Pedagógus határozott időre szóló szerződésénél, mely előző évben kezdődött és következő év augusztus végéig szól, hány nap szabadság jár? Az Mt. 121. §-a szerint a szabadság arányos része jár, ha a munkaviszony év közben szűnt meg. Van-e jelentősége a szövegben szereplő múlt időnek, hiszen esetünkben a munkaviszony még nem szűnt meg? Valóban 32 nap jár a 48 helyett?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az esetben egy határozott időre szóló munkaviszony jött létre, amelynek időtartama két naptári évet érint. Ebből következően az első és a második évre járóan is külön-külön kell megállapítani az érintett pedagógus szabadságát, és annak az időarányos részét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 11.

Jubileumi jutalomra való jogosultság – a munkaviszony tartama

Kérdés: 1980. augusztus 1-jétől vagyok (volt tanácsi dolgozóként) köztisztviselő. Előző munkahelyemen (ami nem költségvetési szerv volt) 1977. szeptember 1-jén kezdtem dolgozni, onnan kerültem áthelyezéssel a közszférába. Kérdésem, hogy a jubileumi jutalomba – az áthelyezés miatt – beszámítható-e az előző munkaviszony időtartama?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a)-b) pontjai alapján a jubileumi jutalomra jogosító idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni azt a munkaviszonyban töltött időtartamot, amelyet a köztisztviselő nem a Ktv., a Ktjv., illetve a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél töltött munkaviszonyban....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 11.
1
…
73
74
75
…
148