Munkaidő-kiesés ónos eső miatt

Kérdés: Munkavállalóink egy részét munkásbusszal szállíttatjuk reggelente, amelyet a munkáltató fizet. A leesett ónos eső miatt a reggeli műszakban végül nem indítottuk el a buszt, a munkavállalóknak szóltunk, hogy menjenek haza. Más munkavállalók tömegközlekedéssel járnak, de ők sem tudtak bejönni, mivel azokat a buszokat sem indították el. Hogyan kell elszámolni az esetükben a kimaradt műszak idejét?
Részlet a válaszából: […] ...is annak tekinthető. A munkavállalók ekkor állásidő címén mentesülnek a munkavégzési kötelezettségük alól, azzal, hogy erre az időtartamra díjazás nem illeti meg őket. A két munkavállalói csoport tehát igazoltan, de díjazásra nem jogosító jogcímen van távol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Szabadságkiadás – az egybefüggő 14 nap

Kérdés: Kell-e külön tájékoztatnunk a munkavállalókat arról, hogy a szabadság kiadása során legalább 14 nap egybefüggő távollétre jogosultak? Elfogadható-e, ha egyes munkavállalóink nem részesültek ugyanennyi megszakítatlan távollétben 2015-ben, de a szabadságigénylő rendszerünkből látható, hogy a szabadság kis részletekben való kiadását mindig a munkavállalóink kezdeményezték? Mi a helyzet azzal a kollégánkkal, akit 2015. szeptember 1-jén vettünk fel, és az éves időarányos szabadsága összesen 9 nap? Neki is biztosítandó a 14 nap távollét? Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...egy ilyen rendszer alá tudja támasztani, hogy a munkavállaló kérésére lett kiadva a szabadság, mégpedig nem 14 napos egybefüggő időtartamban. Ennek azért van jelentősége, mert a 14 napos szabálytól a felek megállapodásukkal eltérhetnek [Mt. 122. § (3) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

GYED-re való jogosultság szabályainak változása

Kérdés: Édesapám cégében dolgozom, de jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok öt hónapos lányommal. Mivel kicsi a cég, de szerencsére sok megrendelésünk van, szükség lenne a munkámra. Igaz, hogy az új szabály szerint ehhez nem kell megvárnom, hogy a gyerekem egyéves legyen, hanem visszamehetek dolgozni, és továbbra is kapok GYED-et?
Részlet a válaszából: […] ...részére csecsemőgondozási díj került megállapításra, és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk 2016. január 10. napjával kérte közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, mivel a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíját szeretné igénybe venni. A személyi nyilvántartás alapján általános iskolában dolgozott 1976. 01. 15. és 1980. 01. 31. között 4 év 15 nap, majd 1980. 02. 01. és 1983. 02. 28. között 3 év 1 hó időtartamban. Az első jogviszonya "munkaviszonya megszűnt", a második áthelyezés címen szűnt meg. Ezt követően a CEMÜ-nél dolgozott 1983. 03. 01. és 1990. 05. 31. között (7 év 3 hó), onnan áthelyezéssel jött óvodánkba 1990. 06. 01-jétől, itt 25 év 7 hó 10 napot töltött el. Ez mindösszesen 39 év 11 hó 25 nap. Helyesen gondolkodunk, ha a jubileumi jutalom kifizetését jogosnak ítéljük?
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jogosultság tekintetében – a kérdés alapján – a Kjt. 87/A. §-a szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni többek között a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál 1992. július 1. előtt munkaviszonyban, azt követően közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Felmentési időre járó szabadság kétféle értelmezése

Kérdés: A felmentési/felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének időtartamára járó (nem járó?) szabadsággal kapcsolatos, a Munkaügyi Levelek 126-os számában megjelent 2467. és 2485. számú szakmai vélemény nem egyezik meg a Munkaügyi Levelek 98-as számában az 1908. kérdésszámra adott válasszal. A vonatkozó jogszabályok a korábbi, azaz az 1908. kérdésszámra adott választ támasztják alá. Kérem a helyes válasz megjelölését!
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánvalóan nem ez volt a célja, hiszen az Mt. 115. §-a (2) bekezdésének éppen az a rendeltetése, hogy felsorolja azokat a kivételes időtartamokat, amikor a munkavállaló, jóllehet nem dolgozik, mégis jogot szerez az időarányos szabadságra. Ezért álláspontunk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Készenlét alatti munkavégzés otthonról

Kérdés: A munkavállalók hétvégenként készenlétet teljesítenek. A készenlét ideje alatt, ha bejönnek a munkatársak a munkahelyre, és ott munkát végeznek, akkor azt túlmunkaként elszámoljuk. Ha otthonról, számítógép segítségével a készenlét ideje alatt avatkozik be a termelési folyamatokba, akkor is túlmunkaként kell elszámolnunk ezt az időszakot? Olyan eset is felmerült, amikor megtudtuk, hogy a munkavállaló a készenlét ideje alatt a saját vállalkozásában dolgozott másodállásban. Bár mindig rendelkezésünkre állt, amikor szükséges volt, de megtiltható-e, hogy a munkavállaló a készenlét alatt más jogviszonyban munkát végezzen?
Részlet a válaszából: […] ...készenlét olyan időtartam, amely alatt a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül köteles a munkáltató rendelkezésére állni, a maga által választott, de olyan helyen, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre tudjon állni (Mt. 110...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:      

Cafeteriára való jogosultság kizárása a próbaidő alatt

Kérdés: Jogszerű a cafeteriaszabályzatban a munkáltató azon rendelkezése, mely szerint cafeteria a próbaidő időtartamára és a felmondási időre nem jár? Amennyiben egy ilyen rendelkezés esetlegesen nem jogszerű, a próbaidő vonatkozásában azon rendelkezés igen, amely szerint a próbaidő időtartamára cafeteria nem jár, azonban a "sikeres" próbaidő leteltét követően a munkavállaló visszamenőlegesen megkapja azt?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriajuttatásokat az Szja-tv. béren kívüli juttatásnak tekinti (Szja-tv. 71. §). Munkajogi szempontból azonban e juttatások célja is a munka díjazása, ezért munkabérnek minősülnek. Kifejezetten kimondja a törvény, hogy az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
Részlet a válaszából: […] ...Ft-os órabérben részesül, és a felek kötöttek túlórapótlék helyetti szabadidő megváltására irányuló megállapodást, a két óra időtartamú rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállaló számára két óra szabadidőt kell biztosítani, általános szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Jubileumi jutalom elévülése

Kérdés: A közalkalmazott három éve jogosult lett volna jubileumi jutalomra. Akkor a munkáltató azt mondta, mivel nem kérte, nem kapta meg. Ez meddig él, nem évül el az igénylés lehetősége? A jubileumi jutalomhoz itt is kell folyamatos jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...jogerős érdemi határozatot hozott), vagy a követelést csődeljárásban történő bejelentés megszakítja; a megszakítástól a 3 éves időtartam újrakezdődik. Az adott esetben e körülmények is vizsgálandók annak megállapításánál, hogy a jubileumi jutalom iránti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Szabadság megállapítása részmunkaidős munkaviszonyban

Kérdés: 55 éves munkavállalónk munkaszerződése alapján egy héten 3 napot dolgozik, napi 7-7 óra időtartamban. Részére az éves szabadság hogyan számolható? Jogosult a 20 nap alap- és a 10 nap pótszabadságra?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap (Mt. 116. §), amely mellé a munkavállalónak negyvenötödik életévétől további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:      
1
74
75
76
146