1366 talált cikk az időtartam kifejezésre

Kérdés: A munkáltató rendeltetésénél fogva munkaszüneti napon is működőnek minősül. Tevékenységünkből eredően rendszeresen teljesítenek ügyeletet is a kollégák, amely olykor munkaszüneti napra esik. Kérdésem, hogy a munkaszüneti napi pótlékot ki kell-e fizetni arra az időre is, amikor munkaszüneti napon ügyeletben van a munkavállaló, vagy csak a tényleges munkavégzés idejére? Mi a teendő akkor, ha a munka jellege miatt a munkavégzéssel töltött idő nem különíthető el?

Kérdés: Határozatlan időre kötött munkaszerződéssel dolgozom egy kft.-nél. 2012 októberében munkáltatóm aláíratott velem egy papírt, hogy 2014. szeptember 30-án közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyomat. Akkor ezt aláírtam, mert féltem, hogy elveszítem az állásomat. El is feledkeztem a dologról. Hideg zuhanyként ért, hogy a munkáltatóm közölte, lejárt a munkaviszonyom, felmondási pénz és végkielégítés nem jár nekem. Mit tehetek ebben a helyzetben?

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal egy évre határozott idejű munkaviszonyt létesítettünk. A határozott idő lejártát követően azonban újabb egy évre szeretnénk foglalkoztatni. Milyen módon lehetséges ez? Meghosszabbíthatjuk a munkaszerződést újabb egy évvel, vagy új munkaszerződést kell kötnünk? A határozott idejű munkaszerződés lejártakor ki kell adni a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokat abban az esetben is, ha a következő naptól újra munkaviszonyban áll velünk?

Kérdés: Számításaim szerint 2014. augusztus 15-én megszereztem a negyvenéves szolgálati időt, így megállapodtam a munkáltatómmal, hogy közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyom, hogy nyugdíjba mehessek. A nyugdíjfolyósító azonban arról tájékoztatott, hogy nincs meg a szükséges szolgálati időm, mert három gyerme­kemmel összesen kilenc évig voltam otthon, és így csak 31 évet dolgoztam ténylegesen. A határozatot megfellebbeztem, hiszen tudomásom szerint a negyven évbe a TGYÁS, a GYED és a GYES időtartama is beszámít. Viszont addig sem akartam ellátatlanul maradni, ezért megkerestem a korábbi munkáltatómat, hogy létesítsünk ismét munkaviszonyt. A munkáltatóm azonban nem hajlandó visszavenni. Tudni szeretném, hogy ha mégsem vagyok jogosult nyugdíjra, akkor rá tudom-e kényszeríteni a munkáltatót, hogy visszavegyen, hiszen ebben az esetben tévedtem, amikor azt hittem, hogy megvan a szükséges szolgálati időm.

Kérdés: Munkavállalónk kiküldetése során a busz a munkáltató székhelyéről indul, és oda érkezik vissza. Az oda vezető út 8, a visszafelé vezető út 13 óra. A hazautazás hetedik napon történik. Az utazási idő munkaidő-e, ha nincs kollektív szerződés, és munkaszerződésben sincs külön kikötve, illetve helyben szokásos mód sincs, mert nem volt rá még precedens? A munkavállalót napi 8 óra figyelembevételével havi 174 óra munkaidőkeretben foglalkoztatjuk.

Kérdés: 2012 októberében végelszámolással megszüntettük cégünket, melyen keresztül több kollégával nőgyógyászati magánrendeléseket végeztünk. A céget törölték, az ott dolgozó recepciós munkaviszonya megszűnt. Időközben alapítottunk néhányan egy új céget, tevékenységi körünk azonos. A volt recepciósunk megkeresett minket és felszólított, hogy állítsuk helyre a munkaviszonyát, mert szerinte munkáltatói jogutódlás történt. Kérését elutasítottuk, mert semmilyen jogügylet nem jött létre a két cég között, és az Mt. alapján a jog­utódláshoz valamilyen jogügylet is szükséges. A volt munkavállaló mégis bírósághoz fordult. Megalapozott lehet a követelése az új cégünkkel szemben?

Kérdés: Köztisztviselőnk hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idővel is rendelkezik. A Hszt. hatálya alá tartozó korábbi munkáltatója által kiállított szolgálati idő igazolása 1977. december 5-től 2007. augusztus 5-ig terjedő időszakot szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából tényleges szolgálati időként igazolja. Az igazolás kitér arra, hogy a fenti szolgálati időből 1982. október 27-től 2007. augusztus 5-ig hivatásos állományban teljesített szolgálatot. A hivatásos szolgálati jogviszonyt teljesített dolgozóknál miként kell értelmezni a hivatásos szolgálati jogviszonyt, a teljes szolgálati időt vagy csak a ténylegesen hivatásos állományban teljesített szolgálatot kell rajta érteni? Válaszukat kérem mind a köztisztviselő besorolására, mind a jubileumi jutalomra jogosító idő kiszámítására vonatkozóan megadni szíveskedjenek.

Kérdés: A jogszabály a távolléti díj számításánál meghatározza, hogy a távolléti díjat a távollét első napja alapján kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy ha valaki augusztus 20-tól van szeptember 15-ig szabadságon, akkor augusztus 20-hoz kell nézni az előző hat hónapot, számolni a távolléti díjat (az alapbéren felüli részt), és ezt kapja szeptemberben is? Ha közben jár le a munkaidőkeret (augusztus 31-gyel), akkor ez érinti a számolást?

Kérdés: Egyik kormánytisztviselőnk július 8-a óta nem jelent meg a munkahelyén, nem válaszol semmilyen megkeresésünkre, és semmivel nem indokolta meg távollétét. Megindítottuk az ügy kivizsgálását, de tudni szeretnénk, hogy addig is kötelesek vagyunk-e illetményt fizetni részére, mert az igazolatlan távollétre konkrét rendelkezést nem találtunk a Kttv.-ben. Egyelőre nem fizettünk illetményt. Jogszerűen jártunk el?

Kérdés: A gépjárművezetők esetében elfogadha­tó-e, hogy a munkaközi szünet naponta akár 2-3,5 óra között van, mert a gépjárműre szerelt tachográf szerint a gépjármű ezen időszak alatt nem volt mozgásban? Például reggel 4 órakor kezd a dolgozó, 10 órakor végez, és a tachográf adatai szerint 2 óra munkaközi szünet volt. Ezt a két órát le kell (lehet) vonni a munkaidőből? Vagyis a munkaidőkeret elszámolásakor csak 4 órát számolunk el munkavégzés címén? Jelenléti ívként elfogadható-e a tachográf adataiból nyert nyilvántartás?