Próbaidő tartama és a kollektív szerződés

Kérdés: Eddig három munkavállalója volt a cégünknek, de most szeretnénk további munkavállalókat is felvenni. Az egyik jelentkezőt alkalmasnak találtuk, de az a kérése, hogy a munkaszerződésében hat hónapos próbaidőt kössünk ki. Úgy tudom, hogy ezt csak akkor lehet, ha van kollektív szerződés, ezért arra gondoltunk, hogy kötnénk egyet. Van erre mód, ha igen, abban kiköthetjük a hat hónapos próbaidőt?
Részlet a válaszából: […] ...oldalról nincs kivel megkötni a kollektív szerződést, tehát nincs törvényi lehetősége a próbaidő tartamát három hónapnál hosszabb időtartamban megjelölni.Ettől eltérően azonban az Mt. lehetővé teszi, hogy amennyiben a munkáltató nem tartozik általa kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.
Kapcsolódó címkék:    

Egyszerűsített foglalkoztatás késedelmes bejelentése

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás keretében is foglalkoztatunk munkavállalókat, és egy belső ellenőrzés során kiderült, hogy az egyik munkavállalónkat adatrögzítési hiba miatt egy nappal későbbi időpontra jelentettük be, mint amelyik napon ténylegesen munkát végzett. Ezt követően még több alkalommal is dolgozott alkalmi munka keretében, az azokra vonatkozó bejelentések már helyesek voltak. Mit érdemes ilyen esetben tenni, illetve mit jelent a munkaviszony szempontjából a hibás bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...szerint, hanem "hagyományos" munkaviszonyként. Amennyiben a felek nem állapodtak meg érvényesen (írásban) a munkaviszony határozott időtartamáról, akkor ez a munkaviszony határozatlan időre jön létre [Mt. 45. § (2) bek.]. Érvénytelen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Keresőképtelen betegség – felmentés, a táppénzre való jogosultság megszűnése és a nyugdíjba menetel

Kérdés: 1958 áprilisában születtem. Munkáltatóm a Kttv. hatálya alá tartozik. A 40 éves szolgálati időmet 2016. április 15-én érném el. Jelenleg betegállományban vagyok. 2015. március 20-án lesz egy éve, hogy megbetegedtem, tehát hamarosan vissza kellene mennem dolgozni, de még nem vagyok olyan állapotban. Hogyan tudnám "kihúzni" a nyugdíjig, mert nem szeretném leszázalékoltatni magam a hátralévő egy évre?
Részlet a válaszából: […] ...lejártát követő egy évig. Ez­alatt a munkáltató vele a felmentést közölheti, de a felmentési idő legkorábban csak a korlátozás időtartamának lejártát követő napon kezdődhet el. Mivel 2014. március 20-ától lett keresőképtelen, ez a Kttv. 71. §-a alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Rendkívüli munkaidők és díjazásuk

Kérdés: Az egyik olvasói kérdésre adott válasszal (2238.) kapcsolatban lenne kérdésem. Ha a második esetet nézzük, amit Önök válaszoltak, hogy a munkáltató eleve több munkaidőt osztott be a dolgozónak, még úgy is, hogy emiatt kevesebb szabadnapot kapott, akkor jól értelmezem az Önök válaszát, hogy a kettő hiányzó szabadnapra 100%-os bérpótlék jár, és a 44 óra túlórából levonjuk a 2 x 8 órát, akkor a fennmaradó óraszámra 50%-os pótlék jár? A kérdésből nem derült ki, hogy mennyi óra volt a pihenőnapi munkavégzés, ezért ha például valaki nyolcórás munkaviszonyos, akkor 16 óra elszámolása után a fennmaradó 28 órára 50% bérpótlékot kell adni?
Részlet a válaszából: […] ...Ha viszont azért nem tudtak kiadni pihenőnapot, mert a munkáltató a keretbe tartozó óraszámnál hosszabb munkaidőt osztott be, erre az időtartamra az alapbér mellett csak 50%-os pótlék jár.Jól látható, ezeket az órákat nem lehet egymásból levonni, hiszen azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Munkaidő-beosztás elszámolási időszakban

Kérdés: Megfelelő-e a munkaidő-beosztásunk, ha egy munkavállalónkat elszámolási időszak alkalmazásával az alábbi módon osztjuk be: hétfő: 14-18 óra, kedd-péntek 10-18 óra, szombat 9-13 óra?
Részlet a válaszából: […] ...munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse [Mt. 98. § (1) bek.]. Elszámolási időszak alkalmazása esetén is irányadóak az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Közalkalmazotti jogviszony létesítése a felmentési idő alatt

Kérdés: Pedagógusként állok közalkalmazotti jogviszonyban. Átszervezés miatt felmentettek, jelenleg a felmentési idő alatt még dolgozom. Létesíthetek-e közben máshol közalkalmazotti jogviszonyt? Kihat-e ez a végkielégítésre való jogosultságomra?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban részben vagy egészében azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Közalkalmazotti jogviszony létesítése nyugdíj mellett

Kérdés: Közalkalmazott vagyok, áprilisban elérem a rám irányadó nyugdíjkorhatárt. Ekkor szeretnék nyugdíjba menni, ezért arra gondoltam, hogy megkérem a munkáltatómat, mentsen fel, majd megbeszélem vele, hogy utána nyugdíjasként alkalmazzon, így megkapnám az ellátást és a béremet is. Szeretném tudni, hogy ennek az elképzelésnek van-e bármi akadálya, vagy ha a munkáltató beleegyezik, akkor megoldható, hogy a nyugdíj mellett tovább dolgozzak?
Részlet a válaszából: […] ...bár a közalkalmazott az ellátásban nem részesülhet jogviszonya fennállása alatt, az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt mégis nyugdíjasnak minősül [Tny. 83/C. § (3) bek.]. Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Logopédus besorolása

Kérdés: Logopédus áthelyezéssel munkahelyet szeretne váltani, szintén logopédusként dolgozna. A jelenlegi munkahelyén 2 év gyakornoki időt kötöttek ki részére. Az új munkahelyén a kinevezésekor már rendelkezik a Pedagógus I. fokozathoz szükséges szakmai gyakorlattal. Kell-e továbbra is gyakornokként foglalkoztatni a logopédust az eredetileg kikötött időtartamig, vagy Pedagógus I. fokozatba sorolható?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 3. melléklete szerint a logopédus pedagógus-munkakörnek számít. A 326/2013. Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint a köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.
Kapcsolódó címkék:  

Szakszervezet – adatkikérés a munkavállalókról

Kérdés: A nálunk működő szakszervezet – 18 munkavállaló felhatalmazásával – levelet intézett hozzánk, hogy adjuk ki nekik a munkaviszonyukkal kapcsolatos valamennyi adatot (munkaszerződést, munkaidő-beosztásokat, jelenléti íveket, bérfizetési papírokat). Feltételezhető, hogy az adatok alapján a tényleges munkabér-kifizetések megfelelőségét kívánják ellenőrizni. Ezt nem szeretnénk megtenni, arra hivatkoznánk, hogy semmi célhoz kötöttséget nem jelöltek meg, továbbá hogy ezek az adatok – legalábbis részben – a rendelkezésükre állnak. Kötelesek vagyunk-e az adatok kiadására?
Részlet a válaszából: […] ...kell adnia az általa (vagy a megbízott adatkezelő által) kezelt adatokról, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, tevékenységéről, az adattovábbítások jogalapjáról és címzettjéről....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.
Kapcsolódó címkék:      

Műszakpótlékra való jogosultság – a rendszeresség kérdése

Kérdés: A munkavállaló havi munkanapjainak száma 22. Beosztás szerinti munkaidejének kezdete egyszer reggel 7, négyszer reggel 8, tizenötször délelőtt 10, és kétszer délután 14 óra. Jogosult-e műszakpótlékra? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló hosszas betegsége miatt a fenti beosztás mellett a tárgyhónapban összesen 5 munkanapot dolgozott?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek akkor kell tekinteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.
1
70
71
72
137