Munkaidőkeret – eltérő időtartam a kölcsönzött és a kölcsönvevő saját munkavállalóira

Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Nincs kollektív szerződésünk, jelenleg hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk, több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A kölcsönvevő cégnél viszont van kollektív szerződés, amely a kölcsönbe vett munkavállalókra nem érvényes, és ők éves munkaidőkeretet határoznak meg. Eddig a kölcsönzött munkavállalóknál fél­évente történt a munkaidő elszámolása, a kölcsönvevő cég saját állományánál pedig évente. De a kölcsönvevő cég ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsönzött munkavállalóknál is évente történjen a munkaidő-elszámolás, vagyis a mi cégünk is éves munkaidőkeretet alkalmazzon. Meghatározhatunk-e mi is éves munkaidőkeretet, hiszen a munkaidő-beosztás a kölcsönvevő cég feladata? Hogyan tudunk eleget tenni a megbízó cég igényeinek, ha nem kívánunk kollektív szerződést kötni a jövőben sem?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret tartama tizenkét hónap vagy ötvenkét hét csak akkor lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok miatt a kollektív szerződés (normatív üzemi megállapodás) előírja [Mt. 94. § (3) bek.]. A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Pedagógus besorolása

Kérdés: 1992. szeptember 15-től 2014. november 30-ig fegyveres testületnél hivatásos jogviszonyban dolgoztam. Nyelvtanári diplomát szereztem 2005-ben, gyógypedagógus diplomát pedig 2008-ban. Most lehetőségem lenne némettanár pedagógusként elhelyezkedni. Melyik kategóriába, fokozatba kell, hogy besoroljanak?
Részlet a válaszából: […] ...fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó időt (Kjt. 87/A. §) kell alapul venni. Ebbe már beszámít a szolgálati jogviszony időtartama is, tehát jelen esetben az 1992. szeptember 15-től 2014. november 30-ig terjedő idő, azaz 22 év 2 és fél hónap....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Nyugdíjas óraadó pedagógus foglalkoztatása

Kérdés: 2015-ben rendes öregségi nyugdíjba vonuló pedagógus foglalkoztatható-e óraadóként? Ha igen, hány órában?
Részlet a válaszából: […] ...kérelmére – a kormány engedélyével – a munkáltató a nyugdíjjogosult személlyel jogviszonyt létesítsen, óraadóként heti 10 óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Rendkívüli munkavégzés – kötelező részvétel hétvégi tanfolyamon

Kérdés: Normál munkarendben (hétfőtől péntekig 8 óra) foglalkoztatott munkavállalót lehet-e kötelezni tanfolyam elvégzésére szombaton vagy vasárnap? Ha igen, akkor az ott töltött időt el lehet számolni túlmunkavégzésként? Főképpen, ha az érintett héten a túlmunkavégzés időtartama a 8 órát már – tegyük fel – meghaladta?
Részlet a válaszából: […] A kötelező képzés éppen olyan utasítás a munkáltató részéről, mintha munkavégzést rendelne el, ezért ennek ideje munkaidőnek számít, amelyre a munkavállalót munkabér illeti meg. A képzéssel érintett időszakban is tekintettel kell tehát lenni a munkaidőre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Munkaidő-beosztás szombati napra

Kérdés: A kérdéssel érintett munkavállalónk ötnapos munkahéten ledolgozza a 48 órát. Ha egy hónapban egyszer szombati napra leltárra berendeli a munkáltató, akkor milyen lehetőség van arra, hogy hivatalosan legyen elszámolva ez a szombati nap?
Részlet a válaszából: […] ...beosztható munkaidőt [Mt. 107. § b) pont], vagy ha az eredetileg közölt munkaidő-beosztás módosításával – a fentiekben ismertetett időtartamokon belül – kellett előírni a szombati munkavégzést, annak tartamát a rendkívüli munkavégzés szabályai szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Hozzátartozó halála miatti munkaidő-kedvezmény – az igénybevétel időkorlátja

Kérdés: Meddig vehető igénybe a hozzátartozó halálára tekintettel a két munkanap munkaidő-kedvezmény? Jelen esetben egyik munkavállalónk hosszabb ideje táppénzen van, és még marad is egy ideig. Közben elhunyt az édesanyja, akit évek óta gondozott otthon. A táppénze miatt most nem tudja kivenni az édesanyja halála után járó két nap munkából való mentesülést, de a későbbiekben igényt tartana rá egyéb ügyekben (pl. hagyatéki tárgyalásra). Korlátozza-e ezt az Mt.?
Részlet a válaszából: […] ...alól akkor is, ha bíróság vagy hatóság felhívására meg kell jelennie, az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, illetve akkor is, ha különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.
Kapcsolódó címkék:    

Ügyelet – a rendelkezésre állás és a munkavégzés díjazása

Kérdés: Ügyelet alatt hogyan kell pótlékot fizetni? Az ügyelet teljes tartamára, ha jól gondolom, nem jár a munkavállaló alapbére, csak a pótlék. Mi a helyzet akkor, ha az ügyelet alatt munkavégzés történik? Kell alapbért kifizetni akkor, ha a nem mérhető munkavégzés alatt 50%-os pótlékot állapítunk meg, vagy itt is elég csak a pótlék megfizetése?
Részlet a válaszából: […] ...történő rendelkezésre állás a rendes munkaidőn felül, ezért az ügyelet – a munkavégzés nélküli rendelkezésre állás – időtartamára a munkavállalónak alapbér nem jár. Amennyiben az ügyelet alatt munkavégzés történik, akkor annak idejére bérpótlék az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Szabadságra jogosító idő számítása – a keresőképtelenséggel kapcsolatos változás

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje beteg, még tavaly december 17-én vált keresőképtelenné. Ez már a sokadik betegsége, így a 30 nap keresőképtelensége már korábban összegyűlt. Hogyan kell számítani a munkavállaló szabadságát? A keresőképtelensége teljes ideje szabadságra jogosító idő?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől a munkavállaló számára szabadságra jogosító időnek minősül a keresőképtelenség teljes időtartama [Mt. 115. § (2) bek. e) pont]. Ez a szabály a 2015. évi szabadságokat érinti, a 2014-ben esedékes szabadságokat nem. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Keresőképtelenség és a szabadságra jogosító idő számítása

Kérdés: Az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a munkában töltött időről, amely alapjául szolgál az éves alapszabadság és pótszabadság(ok) számítási módjához. A hivatkozott paragrafus e) pontja alapján 2015. január 1-jétől a keresőképtelenség teljes tartama munkában töltött időnek minősül, míg a tavalyi évben csak a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség idejére járt szabadság. Hogyan járjunk el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. november eleje óta beteg (tehát 30 napot jóval meghaladóan), és 2015-ben február előtt biztosan nem jön vissza dolgozni? Minden típusú keresőképtelenségi kódra ugyanazt a szabályt kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...keresőképtelenség miatt nem dolgozik. Annak nincs jelentősége, hogy milyen okból (milyen keresőképtelenségi kód alkalmazandó) és milyen időtartamban keresőképtelen a munkavállaló. Amennyiben a munkavállaló keresőképtelensége áthúzódik a két naptári év között, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Határozott idejű munkaviszony határozatlan tartamúvá módosítása

Kérdés: Két munkavállalónk tekintetében határozott idejű munkaviszonyt létesítettünk 2014. de­cember 31. napi lejárattal. Közös megegyezéssel a határozott időre szóló munkaszerződés a határozott idő lejárta előtt módosítható-e határozatlan idejű munkaviszonnyá? Amennyiben nem, lehet-e határozatlan időre szóló munkaszerződést kötni 2015. január 1-jével?
Részlet a válaszából: […] ...azonban csak akkor alkalmazandók, ha a felek a határozott idő tartamát kizárólag meghosszabbítani kívánják más, hosszabb határozott időtartamra, vagy ha az egyik határozott idő lejártát, vagyis a munkaviszony megszűnését követően újra határozott idejű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.
1
71
72
73
137