Pályázati meghallgatás

Kérdés: A Kjt. 20/A. §-ának (6) bekezdése szerint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén a pályázót a pályázati határidő lejártát követő huszonegy napon belül a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója által létrehozott, legalább háromtagú, a betöltendő munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező bizottság hallgatja meg. Kérdésünk: meg kell-e hallgatni valamennyi, a pályázati kiírás feltételeinek megfelelő pályázót, vagy a munkáltató dönthet úgy, hogy a pályázatokat előzetesen értékeli, és csak azokat a pályázókat hívja be interjúra, akiket a beküldött anyagok tartalma alapján arra érdemesnek ítélnek?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. idézett rendelkezése szerint a pályáztatott vezetői megbízás vagy munkakör szempontjából szakértelemmel rendelkező tagokból álló bizottságnak kell a jelentkezőt meghallgatnia. Ebből levonható az a következtetés, hogy a jogalkotó szándéka arra irányult, a kinevezési,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Azonnali hatályú felmondás – a jogvesztő határidők kezdete

Kérdés: Munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésével összefüggésben a szubjektív és objektív határidő értelmezése kapcsán kérem segítségüket. A munkáltató szabályozta, hogy írásban be kell jelenteni a munkavállalónak a munkaviszonyon kívül folytatott egyéb tevékenységet. A bírósági határozatokban közzétett eseti döntésekben nem egy esetben a bírói jogalkalmazás állapot cselekményként tünteti fel a bejelentés elmulasztását. Értelmezhető-e úgy, hogy a bejelentés napjáig a szubjektív és objektív határidő nem kezdődik meg?
Részlet a válaszából: […] ...a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják [Mt. 78. § (2) bek.]. A törvény értelmében a határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik [Mt. 25. § (3) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Felmondási ok – az ügyfél szerződésbontása

Kérdés: Egyik üzletkötőnk vállalhatatlan módon kommunikált egy fontos ügyféllel és ezzel komoly hibát vétett. Magatartása következtében az ügyfelünk felbontotta velünk a szerződést, ami nagyon komoly bevételkieséshez vezetett. A hibát egyértelműen az üzletkötő munkavállaló követte el. A vezetőség viszont addig halogatta a döntést az azonnali hatályú felmondását illetően, hogy kifutottunk a határidőből. Ilyen esetben ugyanezen ok miatt felmondással megszüntethetjük a munkaviszonyt, vagy ahhoz teljesen más indoklás kell?
Részlet a válaszából: […] ...amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi [Mt. 78. § (1) bek.].Az Mt. ugyanakkor nem zárja ki, hogy a fenti jogvesztő határidő leteltét követően a munkáltató felmondással megszüntesse a munkaviszonyt. A felmondás indoka az Mt. értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Szakszervezet tájékoztatáshoz fűződő jogának terjedelme

Kérdés: Kollektív szerződéssel és szakszervezettel rendelkező nagyvállalat vagyunk. A szakszervezet a kollektív szerződés módosításához és a bértárgyaláshoz évekre visszamenően különböző adatokat kért, amelyek részben rendelkezésre állnak, azonban részben külön adatgyűjtést, illetve feldolgozást igényelnének. Milyen adatokat kell megadnunk neki? Azt mondhatjuk, hogy üzleti titok miatt nem akarunk kiadni bizonyos információkat?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésében megfogalmazott általános magatartási követelményeknek e körben az az eljárás felel meg, amikor a szakszervezet észszerű határidő tűzésével, a munkáltató rendelkezésére álló, illetve a munkáltató által kezelt adatok tekintetében kér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Tájékoztatás határozott idejű munkaszerződés meghosszabbításáról

Kérdés: A határozott idejű szerződésem február 28-án jár le. Mikor köteles tájékoztatni arról a munkáltatóm, hogy meghosszabbítják-e a szerződésemet vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában – olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését. Konkrét határidőt a törvény nem szab meg. Ha a munkáltató a munkavállalóval fennálló munkaviszonyt a határozott idő lejártát követően is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Büntetőeljárás a közalkalmazottal szemben

Kérdés: Közalkalmazottunkkal szemben büntetőeljárás van folyamatban. Az intézmény vezetője szeretne minél előbb "megszabadulni tőle". Mit kell ennek érdekében tennie?
Részlet a válaszából: […] ...értesítés a bizalomvesztést megalapozhatja (EBH2005. 1244.).Emellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy a rendkívüli felmentésre jogvesztő határidők vonatkoznak. A Kjt. 33/A. §-ának (3) bekezdése szerint a rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Szabadság kiadásának munkáltatói korlátozása

Kérdés: A nyár folyamán üzemünkben teljes átállás lesz egy új termelési technológiára. A betanulás és az éles tesztüzemek miatt szeretnénk elrendelni, hogy ebben a kb. három hétben senki ne menjen szabadságra. Megtehetjük ezt, tekintettel arra, hogy az Mt. szerint a munkavállalónak hét napot akkor kell kiadni, amikor azt kéri?
Részlet a válaszából: […] ...esetén ezt a hét napot arányosítani kell [Mt. 122. § (2) bek.]. Elvileg a munkavállaló e hét munkanapját – az előzetes értesítési határidő tiszteletben tartása mellett – az átállással érintett három hétre is időzítheti.Ugyanakkor tekintettel kell lenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Jogalap nélkül felvett végkielégítés visszakövetelése

Kérdés: Egy munkavállalónknak tévedésből egy hónappal elszámoltuk a végkielégítése mértékét, és így 3 havi helyett 4 havi távolléti díjat, azaz 350 000 Ft-tal többet fizettünk ki neki tavaly. Ha vissza akarjuk követelni tőle, akkor azt milyen határidőben és formában tehetjük meg?
Részlet a válaszából: […] Miután a végkielégítés nem tekintendő munkabérnek, a munkáltató az igényét a hároméves elévülési időn belül az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. Ettől eltérően a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Munkanap-áthelyezések

Kérdés: Cégünknél vitássá vált a munkaszüneti napok körüli munkarend értelmezése. A vonatkozó rendelet szerint december 12. (szombat) munkanap volt, míg december 24. (csütörtök) pihenőnap. A munkáltató azonban december 12-én pihenőnapot rendelt el, és december 24-ét december 20-án, szombaton dolgoztatta le. E napra a munkavállalók semmilyen bérpótlékot nem kaptak, csak alapbért. Szabályos-e ez a beosztás? A cégünk kollektív szerződése úgy rendelkezik, hogy a hétvégi munkavégzés minden esetben rendkívüli munkavégzésnek minősül. Alkalmazandó-e ez a pont a jelen esetre, amikor a munkaszüneti napok miatt kerül sor munkanap-áthelyezésre?
Részlet a válaszából: […] ...azt mindenképpen rendkívüli munkaidőként kell elszámolni, még abban az esetben is, ha a munkaidő-beosztás közlésére a törvényi határidő tiszteletben tartásával került sor. Az Mt. alapján a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Késedelmes illetményfizetés következményei

Kérdés: Közalkalmazott vagyok. A novemberi illetményem egy részét a munkáltató visszatartotta, és csak a két ünnep között kaptam meg a számlámra. Az érdekelne, hogy közalkalmazottként jár-e nekem bármiféle kártérítés, ha nem kapom meg időben az engem megillető munkabérem egészét? Úgy tudom, hogy a Munka Törvénykönyve kötelezi a munkáltatót, hogy a 10. napi késés után kártérítést fizessen az alkalmazottjának, de nem tudom, hogy a közszolgákra ez vonatkozik-e?
Részlet a válaszából: […] ...egyébként kamatmentes volt. Vagyis ha a munkáltató – akár az illetmény egésze, akár egy része tekintetében – nem tesz eleget határidőben az illetményfizetési kötelezettségének, a törvény alapján késedelmikamat-fizetési kötelezettsége keletkezik.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
1
25
26
27
43