Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...nem szabható ki munkaügyi bírság.Ugyanakkor a munkavégzés során a munkavállalónak okozottkárért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel [Mt. 193/O. § (2)bek.], vagyis a kölcsönbeadót is terheli helytállási kötelezettség amunkavállaló felé akkor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye – felfogható-e pótszabadságként?

Kérdés: A cégünknél működő üzemi tanács azt a határozatot hozta, hogy a tagjait megillető munkaidő-kedvezmény pótszabadság formájában illeti meg az üzemi tanács tagjait, valamint elnökét, az üzemi tanács az értekezleteit, illetve egyéb elfoglaltságait pedig e pótszabadság terhére oldja meg. Jogszerű-e ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony fennállása alatt el sem évül. A fentiekből is következik tehát,hogy az üzemi tanács sem egyoldalúan, sem a munkáltatóval egyetértésben nemhozhat jogszerűen olyan határozatot, amely a munkaidő-kedvezmény igénybevételét"pótszabadságként" rendeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Diákszövetkezetnél végzett munka – beszámít-e a közszolgálati jogviszonyba?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozunk. Az egyik kollégánk korábban a nappali tagozatos egyetemi tanulmányai mellett egy diákszövetkezetnél végzett munkát. A szövetkezet kiadott egy igazolást számára azzal a tartalommal, hogy folyamatosan dolgozott a diákszövetkezetnél 1997. október 1-jétől 2000. március 31-ig. Kérdésem, hogy figyelembe vehető-e, beszámítható-e a diákszövetkezetnél végzett munka időtartama a közszolgálati jogviszonyba?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 72. § (1) bekezdése határozza meg azokat afoglalkoztatási jogviszonyokat, amelyeket a köztisztviselő besorolásánálfigyelembe kell venni, illetve e rendelkezés határozza meg a beszámíthatóidőtartamok mértékét is. E rendelkezés szerint a köztisztviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Elvonhatja-e a szakszervezet az üzemi tanács jogkörét?

Kérdés: Cégünk 2009 szeptemberétől megszünteti a társasági üdülő szociális jellegét, és azt átalakítva a következő évtől üzleti célokra hasznosítja. Az egyeztetések során az üzemi tanáccsal nem véleményeztettük az intézkedést, de utólag sem jelezte, hogy élni akar együttdöntési jogával; nem sokkal ezelőtt pedig a megbízatás lejártával az üzemi tanács meg is szűnt. A szakszervezet viszont kifogást terjesztett be, jogszabálysértésre hivatkozva. Meg kellene győznünk a tisztviselőiket, hogy vonják vissza a kifogást, mivel egy bírósági eljárás jelentősen késleltethetné a beruházás elindítását. Mire hivatkozhatnánk?
Részlet a válaszából: […] ...álláspontját tizenöt napon belül közli amunkáltatóval. Ennek elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha azintézkedéssel egyetértene. A tizenöt napos határidőt a tervezetnek az elnökhöz,illetve az üzemi tanács ügyrendjében megjelölt személyhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség

Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetesegyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltőmunkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történőmegszüntetéséhez [Mt. 28. § (1) bek.]. A szakszervezet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Csoportos létszámcsökkentés több megyében

Kérdés: Cégünk a közeljövőben csoportos létszámcsökkentést tervez, mely a különböző megyékben foglalkoztatott területi képviselőinket érintené. Az ország megyéinek nagy részében rendelkezünk egy-egy képviselővel, akiknek a munkaszerződése változó munkahelyre szól, de gyakorlatilag a munkavégzésük során az adott megye területét nem hagyják el, ráadásul mindegyikük lakásában egy-egy kisebb iroda van berendezve. Kérdésünk, hogy vajon a csoportos létszámcsökkentés tekintetében össze kell-e számítani őket, tekintettel arra, hogy a cégnek hivatalosan csupán egyetlen bejegyzett vidéki telephelye van?
Részlet a válaszából: […] ...telephelyeken végzik munkájukat –, létszámukat nem kellegybeszámítani a csoportos létszámcsökkentésnél, mert nem azonos megyeterületén vannak azok a telephelyek, ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Kollektív kárfelelősség

Kérdés: A munkáltatónknál a raktárból eltűnt néhány reklámanyag, szórólapok, plakátok, valójában azt sem tudjuk, mi volt bent. A raktár zárható, csak néhány ember mehet be, de a főnök titkárnőjénél is van pótkulcs. Az ügyvezető úgy döntött, hogy minden dolgozónak, akinek kulcsa volt a raktárhoz, levon 15 000 Ft-ot a fizetéséből, kivéve a titkárnőjét, mivel ő "nem szokott lemenni". Ehhez a levonáshoz valamilyen papírt is alá akar írattatni velünk, és azzal fenyeget, hogy feljelent mindenkit, ha nem írjuk alá. Mit lehet ilyenkor tenni?
Részlet a válaszából: […] ...Ilyen esetben, ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességükarányában felelnek. Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemlegeskötelezésnek van helye [Mt. 171. § (1)–(2) bekezdés].A munkáltató két módon érvényesítheti a kárigényét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Előrehozható-e a szabadság kiadása?

Kérdés: Nyár elején legyengített egy kisebb betegség, ezért igénybe vettem a hátralévő 10 nap szabadságomat. Nem tudtam, hogy jár-e a nyugdíjasok részére betegszabadság, így jobbnak láttam, ha inkább szabadságra megyek. Sajnos nem maradt karácsonyra egyetlen szabadnapom sem, ezért arra gondoltam, kivennék pár napot a jövő évi szabadságom terhére. A munkáltatóm erre nem adott lehetőséget, és munkavégzésre kötelezett a karácsony körüli két hétben. Szeretném megtudni, hogy a jövő évi szabadság előrehozása elképzelhető-e?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony fennállása során a munkavállaló több jogcímenis mentesülhet a munkavégzési kötelezettség alól, így az Mt. 107. §-ának c)pontja szerint a keresőképtelenséget okozó betegség idején is. A hivatkozottrendelkezés alapján a munkavállaló munkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Besorolás-átsorolás

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom az egyik államigazgatási szervnél, titkársági feladatokat látok el, jelenleg II. besorolási osztályban vagyok. Egyetemen most végeztem igazságügyi ügyintéző szakon. A végzettségem megszerzését követően a munkáltatómat kértem, hogy soroljon át az I. besorolási osztályba, hiszen megszereztem hozzá a végzettséget, amit megbeszéltünk. A válasz: hiába végeztem el az igazságügyi ügyintézői szakot, ő akkor sem tud átsorolni, mert ezt a jogszabály nem teszi lehetővé számára. Kérdésem, tényleg így van-e, és a megszerzett végzettségemmel sem lehet engem átsorolni az I. besorolási osztályba?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 23. §-a alapján a köztisztviselőt a Ktv.-benmeghatározott feltételek teljesítése esetén – bizonyos kivétellel – iskolaivégzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelőenkell besorolni. A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Magyarországon tanuló külföldi egyetemista munkavégzése

Kérdés: Multinacionális cég egyetemi tanulmányokat folytató fiatalok részére hirdetett meg gyakornoki álláspályázatot. A pályázat egyik nyertese egy Magyarországon tanuló kanadai állampolgár. Kell-e a foglalkoztatónak munkavállalási engedélyt kérnie a tanulmányi célból Magyarországon tartózkodó kanadai egyetemista foglalkoztatásához? Van-e korlátozás arra vonatkozóan, hogy a kanadai hallgató milyen munkaidőben foglalkoztatható?
Részlet a válaszából: […] A Harmtv. 20. §-ának (2) bekezdése alapjánkeresőtevékenységet folytathat – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – atanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadikországbeli (az Európai Gazdasági Térségen kívüli) állampolgár. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
1
41
42
43
44