475 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: Cégünk a munkavállalók által folytatott vezetékes telefonbeszélgetések korlátozása érdekében egy meghatározott összegű limitet vezetett be. Ha a munkavállaló túllépi a limitet, az azon felüli összeget ki kell fizetnie. Levonhatjuk-e a tartozást a havonta esedékes munkabéréből, ha a munkavállaló nem fizeti meg azt önszántából?

Kérdés: Közalkalmazottként foglalkoztatott munkavállalónk eddig takarítónői munkakörben volt foglalkoztatva. A takarítói munkakör ellátására általános iskolai végzettség van előírva. Ennek megfelelően alkalmazásakor figyelembe vettük az 1992 utáni jogviszonyait is, függetlenül attól, hogy nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozott, mivel a takarítónői munkakörre előírt iskolai végzettséggel rendelkezett. Munkavállalónk 2010. 06. 26-án szakmai képzettséget szerzett, ennek alapján a végzettségének megfelelő munkakörbe lesz átsorolva. Kérdésünk az lenne, hogy a munkaköre változtatása, valamint a magasabb fizetési osztályba sorolása mellett ("A" fizetési osztályból "B" fizetési osztályba) újból meg kell-e állapítani a fizetési fokozatot, vagy a régi takarítónői munkakörre megállapított fizetési fokozatot kell meghagyni?

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a prémiuméves, ha 2 éven belül másik állást talál, egy összegben megkapja a prémiumévek programhoz kapcsolódó juttatását. Kérdésünk, ez arra az esetre is vonatko­zik-e, ha a programban lévő egyetemi oktatónk egy külföldi egyetemen talál magának állást?

Kérdés: Ügyfelemet 2009 augusztusában pénzbírsággal sújtotta az APEH, mert a helyszíni hatósági ellenőrzés időpontjában még nem jegyezte be az alkalmi munkavállalói kiskönyvekbe a foglalkoztatás megkezdését. Ügyfelem az összes munkavállalót bejelentette utólag és nemcsak a pénzbírságot fizette be, hanem a járulékokat is. Elképzelhető, hogy az Áht. legújabb módosítása értelmében törölve lett a rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő feketelistáról? Eddig nem kaptam hivatalos megerősítést, valóban így történt-e. Hol állítják össze a listát, eddig ugyanis csak az OMMF-től kaptam érdemi választ? Elérhető esetleg a teljes országra, illetve minden erre illetékes hatóságra kiterjedő egységes kimutatás? Hol kérhetek egységes hatósági igazolást arról, ha ügyfelem jogosult állami támogatás igénybevételére?

Kérdés: A napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés elszámolásával kapcsolatban kérdezzük: A bérlettel való elszámolás alkalmával köteles-e a munkáltató a munkahelyről való távollét – betegség miatti keresőképtelenség vagy szabadság – idejére költségtérítést fizetni, avagy a jogszabályi feltétel – nevezetesen a napi munkába járás – teljesülése hiányában az elszámoláskor levonhatja-e a költségtérítés összegéből, azaz a munkavállaló által megvásárolt havibérlet árából a munkából távol töltött napok arányos hányadát? A hazautazás céljából megváltott menetjegy kifizetéskori mértékét – a 30 000 forintos limit túllépését – a megvásárlás dátuma vagy a megtérítés (kifizetés) dátuma határozza-e meg?

Kérdés: Az egyik köztisztviselőnkkel vitában állunk a jogviszonyának, illetve a jubileumi jutalomra jogosító idejének kiszámításával kapcsolatban. Kérdésünk: a GYET ("főállású anyaság") idejét be kell-e számítani a közszolgálati jogviszonyban töltött, valamint a jubileumi jutalomra jogosító időbe?

Kérdés: Leányvállalatunk egyik osztályán összesen hat fő dolgozik, akik közül ketten jelenleg éppen egyetemi záróvizsgáikra készülnek, míg további két kolléga is felsőfokú tanulmányokat folytat, és rendszeresen távol van. Egyiküknek sincs tanulmányi szerződése. A kérdésem az, hogy van-e bármilyen jogszerű lehetőségünk arra, hogy elejét vegyük a munkaszervezést teljesen ellehetetlenítő távolléteknek, hiszen a "hatemberes" munkát szinte képtelenség két kollégával elvégeztetni?

Kérdés: A kollektív szerződésünk meghatározza azokat az eseteket, amelyeket a szakszervezettel egyetértésben jogellenes sztrájkként fogadtunk el; ezek között szerepel a még elégséges szolgáltatás mértékében történő megállapodás kötelezettsége is. A szakszervezetek viszont sztrájkot jelentettek be úgy, hogy az előzetes egyeztetés során az elégséges szolgáltatás tárgyában nem született megállapodás. Ilyenkor hivatkozhatunk a jogellenes sztrájk tényére, és felmondhatunk a sztrájkban részt vevőknek?

Kérdés: Minősíthetjük-e távmunkavégzésnek azt, ha a munkavállalónk hetente egy munkanapot rendszeresen a céges irodától távol dolgozik?

Kérdés: Társaságunknál megszüntetünk egy telephelyet, és az ott dolgozókat elbocsátjuk. A munkavállalók között van egy szakszervezeti tisztségviselő is, de mivel a teljes telephelyet megszüntetjük, az ő munkaviszonyát is fel akarjuk mondani. Ebben az esetben is meg kell kérni a szakszervezet előzetes egyetértését? A szakszervezetnek több más tisztségviselője is van, és számunkra komoly anyagi terhet jelentene egy megszűnt szervezeti egységben a munkaviszony fenntartása, ezért a szakszervezet egyébként is köteles lenne megadni az egyetértést, így teljesen felesleges azt megkérnünk.