Helytelen besorolás korrekciója

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó segédmunkás (FEOR 9329) munkakörben foglalkoztatott kolléga fizetési fokozatát a felvételekor a legmagasabb iskolai végzettségének figyelembevételével – főiskola – állapították meg. Visszasorolható-e a munkakörének és a 395/2015. Korm. rendeletnek megfelelő fizetési kategóriába úgy, hogy a bruttó illetménye változatlan marad, a különbözetet illetménykiegészítésben kapja meg?
Részlet a válaszából: […] ...nem járul hozzá, a munkáltató úgy jár el helyesen, ha az illetmény összegét a kinevezésben nem módosítja, de annak egyes összetevőit más összegben határozza meg (pl. a visszasorolás miatt csökken a garantált illetmény, ennek folytán növekszik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Műszakpótlék bölcsődei dolgozók esetén

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott bölcsőde 06.00-17.00 óráig tart nyitva, a közalkalmazottak munkaidő-beosztása az alábbiak szerint alakul. A kisgyermeknevelők az 1. héten: 7.00-13.20-ig, a 2. héten 8.40-17.00-ig, míg a bölcsődei dajkák az 1. héten: 6.00-14.20-ig, a 2. héten: 9.40-17.30-ig, a 3. héten: 6.40-15.00-ig, míg a 4. héten: 9.20-17.10-ig felváltva dolgoznak. A kérdésem, hogy a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján ezáltal jogosultak lesznek a közalkalmazottak műszakpótlékra? Kell-e alkalmazni ilyen esetben az Mt. 141. §-a (2) bekezdésének fogalmi meghatározását?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladja a munkavállalók napi munkaidejét, és ezért a munkavállalók munkájukat részben egymást követő időben végzik úgy, hogy az egyes műszakok részben egymással egybeesnek, továbbá a műszakbeosztás hetenként változik (EBH2006. 1539). Az ítélet szerinti esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Egészségügyi menedzser bére

Kérdés: Közalkalmazottként a járóbeteg-szakellátásban dolgozom, egészségügyi menedzseri munkakörben. 2013-ban okleveles egészségügyi menedzserként végeztem mesterképzés keretében a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karán, ennek megfelelően felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkezem (az alapdiplomám nem egészségügyi diploma). Figyelemmel az Eütev. tv-re, a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1/A. fejezete szerinti ágazatspecifikus munkakörök felsorolására, valamint 256/2013. Korm. rendelet irányadó rendelkezéseire, arra szeretnék választ kapni, hogy mint felsőfokú egészségügyi menedzseri végzettséggel rendelkező közalkalmazott, jogosult vagyok-e az egészségügyi-egészségügyben dolgozók ágazati béremelésére? A 356/2008. Korm. rendelet 1. mellékletének 1/A. fejezete ágazatspecifikus munkakörök között a 12. pontban említi az egészségügyi menedzsert, de a 256/2013. Korm. rendelet 1. melléklete nem nevesíti.
Részlet a válaszából: […] ...szerinti bér- vagy illetménymegállapítást egyfelől az egészségügyi dolgozóknak, másfelől a kormány által rendeletben meghatározott, egyes, az egészségügyben munkát vállaló – tehát az utóbbiak közül nem mindenkinek – biztosítja. A 256/2013. Korm. rendelet 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Munkába járással kapcsolatos költségtérítés – nem tiltható le

Kérdés: A munkába járás költségtérítése letiltható-e?
Részlet a válaszából: […] ...azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. A munkába járással kapcsolatos egyes költségek megtérítésének szabályairól – az egyébként közelmúltban módosított – 39/2010. Korm. rendelet rendelkezik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Szakmai gyakorlati vizsga helye

Kérdés: OKJ 55-ös ápoló gyakorlati vizsgámat végezhetem-e a sebészeti osztályon, ha ott dolgozom?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi eszközöket és személyi feltételeket biztosítani. A 315/2013. Korm. rendelet 21. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy az egyes vizsgatevékenységeket a 111/2010. Korm. rendelet az egyes vizsgatevékenységekhez előírt általános, és az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint toborzási feladatok elrendelése

Kérdés: Egy szakközépiskolában dolgozom angol nyelvtanári munkakörben. Az igazgatóm megbízott, hogy lássam el a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakört. Külön díjazást ezért nem kapok. Hiába mondtam, hogy nincs megfelelő végzettségem a feladat ellátásához, az igazgató azt felelte, választhatok, vagy ez, vagy inkább az iskolának toborzókörútra megyek a saját kocsimmal és a saját benzinköltségemre a megyében. Két kiskorú gyermekem van, ez még rosszabb helyzetbe hozna. Mit tehetek ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...le nem kötött részében a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása is elrendelhető. Ez azonban csak egyes feladatok ellátását jelentheti, nem pedig a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelői munkakörbe tartozó teljes,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Korlátozott belátási képességű vezérigazgató

Kérdés: A megváltozott munkaképességűek érdekében kérdezem, hogy miért nem ellenőrzik az akkreditált munkahelyek vezetőinek alkalmasságát a vezetésre? Ugyanis az egy (nem nevesítem) zrt. vezetői között pszichiátriai betegek vannak. A vezérigazgató asszony marékszámra szedi a nyugtatószereket, többször próbált meg öngyilkossági kísérletet. A dolgozók félve járnak be a munkahelyükre. Az idei évet azzal kezdte a vezérigazgató asszony, hogy több száz munkavállaló munkaidejét és munkabérét csökkentette. A sajátját megemelte, és felvette nem kevés összegért a testvérét is. Tehát alkalmatlan a munkaképesség-csökkent embereket foglalkoztató zrt. vezetésére!
Részlet a válaszából: […] ...bíróság előtti megtámadásának a munkavállaló részéről, amennyiben a munkáltatói jogkörgyakorló eljárása munkaviszonyra vonatkozó egyes szabályba ütközik – függetlenül attól, hogy e magatartás esetlegesen a belátási képességét érintő egészségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből

Kérdés: Építőipari cég esetében a beosztás szerinti munkaidő három hónapig 7,5 óra, majd három hónapig 8,5 óra. Hathavi munkaidőkeretben dolgoznak, kollektív szerződés alapján. Éves átlagban a 8 óra kerül ledolgozásra. Jól értelmezem-e a jogszabályt, hogy 2013. augusztustól a rendkívüli munkára, illetve a munkaidőkeret elszámolásánál a többletre az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése értelmében a havibért az adott hónapban teljesítendő órákkal (például 21 munkanapot figyelembe véve 168 órával) kell osztani, és a bérpótlék alapjának számításánál pedig 174 órával, az Mt. 139. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján? Példaként: A dolgozó havi alapbére 218 000 Ft. Dolgozott 16 napot, 5 napon keresztül szabadságon volt, de rendelkezett 15 óra túlórával. A ledolgozott órákra jutó bére: 218 000/21 nap x 16 nap = 166 095 Ft. Szabadságra járó bére: 218 000/21 nap x 5 nap = 51 905 Ft. Túlórára jutó alapbér: 218 000/168 = 1297,62 Ft. Túlórára jutó bérpótlék: 218 000/174 x 0,50 = 626,44 Ft. Túlóra díjazása: 1297,62+626,44 x 15 óra = 28 861 Ft. Teljes bruttó bére: 246 861 Ft.
Részlet a válaszából: […] ...hanem távolléti díja illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. a) pont]. Így annak nemcsak az alapbér a része, hanem a teljesítménybér és egyes bérpótlékok is (Mt. 148....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.
Kapcsolódó címkék:      

Szabadságkiadás – gyermekgondozási szabadságáról visszatérő anya

Kérdés: GYES-en lévő anyuka a második gyermek után azonnal visszajönne hozzánk dolgozni. Ilyenkor a szabadságot milyen összeggel kell neki kifizetni? Ki lehet fizetni egyben a felgyülemlő szabadságot, vagy ki kell adni, és addig nem jöhet dolgozni? A bérét a szabadságmegváltással már emelnem kell, ha nem éri el a garantált bérminimumot, vagy a három évvel ezelőtti bérével kell azt kifizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a szabadság szempontjából munkában töltött időnek ismeri el a szülési szabadságot, illetve a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság első hat hónapját [Mt. 115. § (2) bek.]. A munkáltató a visszatérést követő 60 napon belül köteles kiadni a korábbi évekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Szabadságkiadás – munkáltatói döntés két hétről januárban

Kérdés: Kiadhat-e a munkáltató két hét szabadságot úgy, hogy már januárban meghatározza annak időpontját? A cég valamennyi munkavállalója részére kötelező lenne ekkor a szabadság igénybevétele, viszont néhány szakterületen (pl. ügyfélszolgálat) egy-két kollégának ekkor ügyeletet kellene tartania, rájuk tehát ez az általános szabadságterv nem vonatkozna.
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 122. § (1)–(2) és (4) bek.]. A kérdésben leírt eljárás ezeknek a szabályoknak megfelel. Nincs akadálya, hogy a munkáltató egyes szakterületeken vagy munkakörökben eltérő szabadságolási tervet alkalmazzon. Ennek legfeljebb a munkajogi alapelvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.
Kapcsolódó címkék:    
1
44
45
46
88