Felmentési időre járó díjazás

Kérdés: A felmentési idő alatt az ünnepnapra (munkaszüneti napra) járó díjazás tekintetében az átlagkereset vagy a távolléti díj az irányadó?
Részlet a válaszából: […] Noha a kérdésből nem állapítható meg, feltételezzük, hogy aza munkaviszony tekintetében irányadó felmentési időre járó díjazás szabályairavonatkozik. Az Mt. kimondja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalómunkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Felmentési időre járó átlagkereset – visszakövetelhető-e az örököstől?

Kérdés: Munkavállalónk a munkáltatói rendes felmondás közlését követően, de még a felmentési idő letelte előtt elhunyt. Cégünk a törvénnyel összhangban az utolsó munkában töltött napon kifizette részére a felmentési időre járó átlagkeresetet. Vajon visszakövetelhetjük-e ezt a munkavállaló örököseitől?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony személyes jellegű jogviszony. Ez többekközött azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a munkavállaló meghal, amunkaviszony automatikusan megszűnik [Mt. 86. § a) pontja]. A munkáltatóáltalában véve jogosult arra, hogy az elhunyt munkavállalóval szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Terhesség elhallgatása munkáltatói rendes felmondás közlésekor

Kérdés: Munkavállalónknak rendes felmondással szüntettük meg a munkaviszonyát, ezt követően – a felmondási idő első napján – bejelentette, hogy a felmondás jogellenes, mivel áldott állapotban van. Arra a kérdésünkre, hogy tudott-e erről aznap, amikor átadtuk a rendes felmondást, igennel válaszolt. Önök szerint valóban jogellenes a felmondás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében amunkáltató a terhesség időtartama alatt nem szüntetheti meg rendes felmondássala munkavállaló munkaviszonyát, ha ezt mégis megteszi, a rendes felmondásjogellenes lesz. Noha az ítélkezési gyakorlat a terhesség miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

GYES-ről visszatérő kismamák – rendes felmondás és szabadságmegváltás

Kérdés: A GYES-ről visszatérő kismamát nem kívánjuk tovább foglalkoztatni. Mely időponttól kézbesíthetjük részére a rendes felmondást legkorábban? Mi a teendő a felhalmozódott szabadságokkal? Ezeknek a kiadása meghosszabbítaná a munkaviszonyt, és csak a kiadását követő időponttól kellene számítani a felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a munkáltatónem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a gyermek ápolása,illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve agyermek hároméves koráig – fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. bizonyos esetekben (végkielégítés, felmondási időrejáró díjazás) átlagkereset-fizetést ír elő. Az átlagkereset fogalmát a törvénynem tartalmazza, de a bírósági gyakorlat szerint "az átlagkereset-számítás amunkában nem töltött idő alatt a munkavégzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt

Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 93. § (3) bekezdése szerint a munkavégzés alólifelmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Az Mt. 152. §szerint, ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére azátlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Felmondás elleni védettség – a tilalom lejárta után?

Kérdés: Cégünk a gazdasági válság miatt felmondásokat tervez, az Mt. szerint azonban a munkavállaló a keresőképtelenség (táppénz) lejárta után harminc napig még védettséget élvez a munkáltatói rendes felmondás tekintetében. E védettség ellenére sem tudunk a munkavállalónknak munkát adni. Megítélésünk szerint ezzel a helyzettel könnyen visszaélhet, hiszen ha visszajön a táppénzből, és azt látja, hogy nincs munka, újra elmegy táppénzre, s ezt akár jó néhány hónapig is így tudja folytatni. Önök szerint milyen megoldás létezik erre a helyzetre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. felmondási tilalmakra vonatkozó szabályai szerint amunkáltató nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát rendesfelmondással – többek közt – annak betegség miatti keresőképtelensége esetén,legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év alatt; valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Munkakörátadás – a munkaviszony megszűnését követően

Kérdés: Egyik volt munkavállalónk rendes felmondással úgy szüntette meg a munkaviszonyát, hogy a felmondási idő kezdetét követően keresőképtelen beteggé vált. A felmondási idő végén azzal a problémával szembesültünk, hogy volt munkavállalónk a betegségből kifolyólag nem adta át a munkakörét. Elrendelhetem jogszerűen a munkakör átadását, annak ellenére, hogy nincs már szerződéses kapcsolat közöttünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 97. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalómunkaviszonya megszüntetésekor munkakörét az erre előírt rendben kötelesátadni, és a munkáltatóval elszámolni. Ennek elmulasztása nemcsak a munkáltatójogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, hanem jelentős hátrányt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Átlagkereset – visszakövetelése a felmentési idő alatt?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A felmondási idő első 15 napját ledolgozta, azt követően – a 30 napos felmondási idő felében – felmentettük a munkavégzés alól, és az utolsó munkában töltött napon kifizettük számára járandóságait, ideértve a felmentési időre járó átlagkeresetet is. Utóbb tájékoztatott bennünket arról, hogy a felmentési idő alatt más cégnél helyezkedett el. Visszakövetelhetjük-e a felmentési időre kifizetett átlagkeresetet?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói rendes felmondás esetén a munkáltató köteles amunkavállalót a felmondási idő felében felmenteni a munkavégzés alól. Amunkavégzés alól mentesítési időszakot nevezzük felmentési időnek. A felmentésiidő legalább felét – vagyis a felmondási idő legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Béren kívüli juttatások és a felmentési idő?

Kérdés: Járnak-e a felmentési idő alatt béren kívüli juttatások (ebédjegy, pedagógusszakkönyv-támogatás, jóléti csomag stb.)?
Részlet a válaszából: […] Noha a kérdésből nem derül ki egyértelműen, a válasználalapvetően abból indulunk ki, hogy közalkalmazotti jogviszonyról van szó. Ezttámasztja alá a felmentési idő intézményének említése.A felmentési időt a közalkalmazotti jogviszonyban két részrekell bontani. Egyik felét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
1
26
27
28
29