958 talált cikk a felmondás kifejezésre

Kérdés: Munkavállalónk a jogelődünknél 2004. április 1-jén létesített munkaviszonyt, mi 2012. január 1. napjától jogutódlással foglalkoztattuk tovább. 2014. március 31-én vette át a munkavállaló a munkáltatói felmondását, munkaviszonyát a telephely megszűnése miatt kellett megszüntetni. 2012. január 1-jét követően 30 napot meghaladó távolléte nem volt. A jogelőd munkáltatótól azonban erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre. A jogviszony hossza és a közlés dátumának figyelembevételével hány nap felmondási időre és hány havi végkielégítésre jogosult a munkavállalónk?

Kérdés: Kölcsönbeadó cégként dolgozunk, és kölcsönvevőink sok esetben kérik, hogy a kölcsönzött munkavállalókkal kössünk tanulmányi szerződést. Ezt követően, ha átveszik saját állományukba a munkavállalót, azt várják, hogy a tanulmányi szerződést engedményezés keretében "kössük át" rájuk, és a munkavállaló náluk legyen köteles fenntartani a munkaviszonyát. Van-e erre lehetőség, és ha igen, milyen módon?

Kérdés: Több internetes oldalon olvasható, hogy a munkaügyi-személyügyi anyagokat korlátlan ideig meg kell őrizni, amelynek oka többek között a nyugdíjelbírálás során a szolgálati idő megállapításához szükséges adatszolgáltatás. Emellett a cég végelszámolása esetén át kell adni a végelszámolónak ezeket az anyagokat, amelyek később irattárba, levéltárba kerülnek. Sajnos nem találunk olyan konkrét törvényi hivatkozást, amely egyértelműen leírná, hogyan kell az anyagokat megőrizni, meddig stb., csak egy szokásos eljárásmódról kaphatunk információt. Létezik-e olyan törvény, amelynek valamely paragrafusa konkrétan rendelkezik a személyügyi anyagok megőrzéséről?

Kérdés: Kórházi alkalmazott vagyok, néhány hónapja azonban táppénzre kényszerültem. Valószínűleg egy betegség folytán nem leszek már képes a korábbi munkám ellátására, ezért új munkát próbálok keresni. Szeretném tudni, hogy ha új munkát találok, akkor a táppénz alatt is megszüntethetem-e a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyom? Ha igen, milyen módon?

Kérdés: Nemzetközi fuvarozócégünknél a tehergépkocsi-vezetőknek 40 EUR/nap külföldi napidíjat fizetünk, melyet munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésként számolunk el. A munkaszerződéshez kapcsolódó tájékoztatóban azonban nincs részletezve, hogy milyen költségek térítésére jár ez a juttatás. Egyik munkavállalónk azonnali hatályú felmondással felmondott, arra hivatkozva, hogy nem lett részére útiköltség-térítés fizetve. Per is lett belőle. A fentiekből okulva azt szeretném megtudni, hogy a jövőre nézve lehetne-e nevesíteni, hogy milyen költségek fedezetére szolgál a napi 40 eurós összeg (pl. útiköltség, szállás, étkezés)?

Kérdés: Cégünknél a szabadságra jogosító idő megállapításánál merültek fel problémák. Ha a felmondási időre a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, akkor a felmentési idő tartamára jár-e szabadság? Ha valamelyik munkavállalónk például 55 napig táppénzen van, akkor neki milyen időtartam után jár szabadság: mind az 55 napra, vagy csak 25 napra? Továbbá, ha táppénz esetén jól értelmezzük, hogy az első harminc napra jár szabadság, akkor a 2013. évről áthúzódó táppénz esetén 2014-ben újra indul ezen harminc nap számítása (tehát adott esetben 2014. januárban töltendő táppénzes állomány alatt is jogosult szabadságra)?

Kérdés: Társaságunk tevékenysége az egyik településen megszűnik. Az ott alkalmazott dolgozók 13 éve állnak munkaviszonyban társaságunkkal, szerződésük változó munkahelyre szólt. Valamennyi ott alkalmazott munkavállalónak a megyén belül, 60 km távolságra lévő településen, változatlan munkafeltételekkel (munkabér, munkakör) tudunk munkát biztosítani. Munkába járásukat a társaság biztosítja, a dolgozókat csoportosan busszal szállítja. A másik településre áthelyezés módja munkaszerződés-módosítás vagy munkáltatói utasítás? Továbbá, mi a teendő, ha a munkavállaló nem írja alá a szerződésmódosítást, azaz nem fogadja el a másik településen felajánlott munkalehetőséget, vagy megtagadja a munkáltatói utasítást?

Kérdés: Szállítmányozó cégnél dolgozom. 2014. január 3-án a munkáltatóm átadta a felmondásomat. Emellett arról tájékoztatott, hogy mivel decemberben egy fuvar kapcsán kárt okoztam neki, levonja a fizetésemből. A fizetésem egy részét banki átutalással kapom, ezt az összeget hiánytalanul meg is kaptam. A másik rész nem szerepel a szerződésemben, azt készpénzben adja át. Ezúttal azonban ezt a részt nem fizette ki a munkáltató. Szeretném tudni, milyen módon tudom behajtani a munkáltatótól a ki nem fizetett összeget, mert szerintem nem okoztam semmilyen kárt.

Kérdés: Egyik havibéres munkavállalónknak felmondtunk, napi 8 órában dolgozott nálunk. Több mint 10 évet volt alkalmazásban cégünknél, tehát 55 nap felmondási idő jár neki. A teljes felmondási idő alatt felmentettük a munkavégzés alól. Havibére bruttó 300 000 Ft. Véleményünk szerint a következőképpen számítandó ki a felmentési időre járó munkabére: 300 000 Ft/174 x 8 óra, és ez szorozva az általános munkarend (hétfőtől péntekig) szerint eső munkanapok számával, és nem 55 naptári nappal. Helyes ez az elgondolás?

Kérdés: Munkavállalónk már két hete nem jár be dolgozni, a megadott telefonszámon nem elérhető. Arra gyanakszunk, hogy ki akarja provokálni a felmondást, ám nem vagyunk biztosak abban, hogy mi lenne ilyen helyzetben a helyes eljárás. Önök mit javasolnak ebben a helyzetben?