Juttatások esedékessége munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A munkavállalók részére fizethető-e "cafeteria" keretében étkezési utalvány vagy bármilyen más juttatás a munkaviszonyuk megszűnését követően? A kilépő munkavállalók vezetője arra hivatkozik, hogy a munkaviszony megszűnését követően 6 (hat) hónapon keresztül ez még lehetséges.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszüntetése esetén a munkáltatónak a kifizetéseket az Mt.-ben foglaltak szerint kell teljesítenie. E szerint a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett

Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
Részlet a válaszából: […] A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 139. § (1) bek.]. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. Az Mt. értelmezésében a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Munkaközi szünet igénybevételének lemondhatósága

Kérdés: Az új Mt. 103. §-a alapján munkaközi szünetet kell kiadni, mégpedig 20 percet, ha a 6 órát meghaladja a munkavégzés. Amennyiben a munka­vállaló munkaideje 8 óra, dönthet-e úgy írásos nyilatkozattal a dolgozó, hogy nem kívánja a munkaközi szünetet igénybe venni, azaz a munkaideje úgy nézne ki, hogy 8-16 óra között van a teljes munkaideje, és nem 8-16.30 között?
Részlet a válaszából: […] A munkaközi szünet jogintézményének célja, hogy a munka megszakításával pihenésre adjon lehetőséget a munkavállalónak. Ennek megvalósulása érdekében az Mt. 103. §-ának (4) bekezdése kifejezetten rögzíti, hogy a munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.
Kapcsolódó címkék:    

Megállapodás a szabadság egybefüggő tartamáról

Kérdés: A jogszabály szerint úgy kell kiadni a szabadságot, hogy tartama legalább összefüggő 14 napot elérjen. Köthetnek-e különmegállapodást erre vonatkozóan a felek, hogy nem így akarják kivenni, mert egybefüggően nem megoldható? Mindenképpen kell-e a tájékoztatóban erről különmeg­állapodást kötni, vagy elég, ha szóban megállapodnak?
Részlet a válaszából: […] A szóban forgó szabály szerint a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen [új Mt. 122. § (3) bek.]. Látható tehát, hogy ez a szabály a felek megállapodásával "félretehető". A törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Mobiltelefon költségeinek megtérítése

Kérdés: Középiskolában közalkalmazottként dolgozom éjszakai portásként. A munkáltató kiadott a 6 fős szolgálatnak egyetlen mobiltelefont, amit – kimutathatóan – csak a délelőttös kollégák használnak, ezt a munkáltató is elismeri, ugyanakkor egyedül engem kötelezett a telefon költségeinek kifizetésére, nem hajlandó a számlát műszakra, főre lebontani. Szeretném megtudni, hogy valóban fizetnem kell-e a "semmiért"?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg, hogy kötöttek-e a felek egymással valamilyen megállapodást a mobiltelefonnal kapcsolatosan. Nem derül ki az sem, hogy milyen célra kapták a portaszolgálaton dolgozó közalkalmazottak a mobiltelefont, de valószínűsíthetően a munkájukkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Szabadságelszámolás órában

Kérdés: Az Mt. 124. §-a alapján a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. A munkavállalónak 22 nap (22 x 8 óra = 176 óra) szabadság jár. A munka­vállaló vagy 12 órára van beosztva, ami 1,5 nap szabadságnak felel meg, vagy 6 órára, ami pedig 0,75 nap szabadság. Változó munkaidő-beosztás esetén előfordulhat, hogy az év során 12 nap 12 órás (144 óra) és 5 nap 6 órás (30 óra) beosztás szerinti munkanap megy el szabadságra, vagyis 174 órányi szabadságot kap a munkavállaló. Mi a teendő a maradék 2 óra tárgyévi szabadsággal?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. 2013. január 1-jén hatályba lépő új szabálya szerint, a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, és a kiadott szabadságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében napi 12 órás munkavégzés és állandó 234 órás havi munkaidőkeret van meghatározva. Egyidejűleg alkalmazható-e a napi munkaidő meghatározása és egy állandó munkaidőkeret alkalmazása? Jogszerű-e az, hogy nem a munkaszerződésben meghatározott napi munkaidő (12 óra) és az adott havi munkanapok szorzata a havi munkaidőkeret? Meghatározható-e a fentiek szerint állandó óraszámú havi munkaidőkeret? Ha a munkavállaló szerződésében 8 óránál több a napi munkaidő, akkor a dolgozó teljes munkaidősnek minősül, vagy készenléti jellegű foglalkoztatásnál elképzelhető, hogy a fenti munkaszerződés szerint ez részmunkaidős foglalkoztatás? A fizetett ünnepet és a szabadságot napi hány órával kell kifizetnünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [új Mt. 93....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Munkaviszony létesítése és bejelentése

Kérdés: Több témában merültek fel kérdéseink. Van-e elévülési ideje a T1041 számú nyomtatványnak? Teljes napi munkaidőre szóló munkaszerződés mellett ugyanazon munkavállalóval létesíthető-e mellékfoglalkozás vagy megbízásos jogviszony? Vezető állású munkabére, ami a minimálbér hétszerese és jelenleg 651 000 Ft, függ-e a munkáltató nagyságától?
Részlet a válaszából: […] A T1041 számú nyomtatvány hivatott arra, hogy a munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatai, illetve az adatokban bekövetkező változásokat bejelentsék az adóhatósághoz. A felmerült kérdés feltételezhetően arra vonatkozik, hogy meddig kell eleget tenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Beosztás szerinti napi munkaidő készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: A munkavállalóinkat készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatjuk, napi 12 órás munkaszerződéssel. Jól értem, hogy a beosztás szerinti munkaidő csak akkor lehet napi 24 óra, ha erre vonatkozóan különmegállapodást kötünk a munkavállalókkal?
Részlet a válaszából: […] A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el (hosszabb teljes napi munkaidő) [Mt. 92. § (2) bek.]. Az általános szabályok szerint a munkavállaló beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Munkáltató jogellenes utasításának megtagadása

Kérdés: Mit tudok tenni, ha a főnököm megszüntette a munkaviszonyom, mert megtagadtam a munkába állást? Ugyanis 13 óra munka után még arra utasított, hogy dolgozzak tovább, pedig az utolsó másfél órában a szakadó esőben bőrig áztam. Én az utasítás ellenére nem folytattam a munkát, hanem hazamentem. Ezt követően felhívott, hogy másnaptól nem kell munkába állnom.
Részlet a válaszából: […] A munkaidőre vonatkozó rendelkezések alapján az általános teljes napi munkaidő napi nyolc óra [Mt. 92. § (1) bek.] Ettől eltérően a teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.
1
30
31
32
43