Munkaközi szünet tartama

Kérdés: Cégünknél 30 perces ebédidő van, amit ledolgozunk, kollektív szerződésünk nincs. Jól értelmezem, hogy az új Mt. alapján csak 20 perc az ebédszünet? Mivel a korábbi szabály még "legalább" 20 percről rendelkezett, ez azt jelenti, hogy már szabálytalan a 30 perces szünet alkalmazása? Mikor lép hatályba ez az új szabály?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a napi munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, illetve ha a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani [Mt. 103. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.
Kapcsolódó címkék:    

Fizetés nélküli szabadság esetei

Kérdés: Milyen esetekben adható fizetés nélküli szabadság? Mik az erre vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] Fizetés nélküli szabadság a munkavállaló kérelmére bármikor adható, az Mt. azon eseteket állapítja meg, amikor a munkavállalót – munkáltatói szándékra tekintet nélkül – megilleti-e szabadság. A törvény szerint jelenleg a munkavállalót fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.
Kapcsolódó címkék:    

Készenlét alatti munkavégzés díjazása

Kérdés: Készenlét alatti munkavégzés esetén jár-e a munkavállalónak vasárnapi vagy munkaszüneti napi pótlék, illetve éjszakai bérpótlék, ha a munkavállaló egyébként hétfőtől péntekig két műszakban dolgozik, utána egész hétvégén készenlétben van, amelynek időtartama alatt (vasárnap éjjel vagy egy munkaszüneti napon) 1,5 óra munkát végez?
Részlet a válaszából: […] Készenlét esetén, a készenlét időtartamára húsz százalék bérpótlék jár a munkavállalónak [új Mt. 144. § (1) bek.]. Ez azon időszakra vonatkozik, amikor készenlétben áll, de munkát a készenlét időtartama alatt nem végez. A bérpótlék a munkavállalót a rendes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.
Kapcsolódó címkék:        

Bérpótlékok, ügyelet, beosztás szerinti munkaidő

Kérdés: Üzemanyagkút-kezelők munkaidő-beosztásához és a pótlékok megállapításához kérem a segítségüket. Eddig két hónapos munkaidőkeretben dolgoztak, kölcsönös megállapodás szerint 24/48 órás rendben (18 óra munkaidő + 5 óra ügyelet + 1 óra étkezési idő). Ez egy hónapban maximum 10 munkanapot jelentett (240 óra). Az ügyeleti és éjszakai pótlék lett megfizetve. Ügyeleti időben a pihenés biztosítva van, de vagyon- és életvédelem miatt mindig legalább két fő tartózkodik az üzemanyagtöltő állomáson. Az új Mt. szerint hogyan tudjuk ezt a beosztást fenntartani, milyen mértékű a kötelező pótlékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Éjszakai pótlék akkor jár a munkavállalónak, ha legalább egy óra tartamban éjszakai munkát végez – azaz 22 és 06 óra között dolgozik –, és nem jogosult műszakpótlékra. Ilyen esetben az éjszakai pótlék mértéke 15 százalék (új Mt. 142. § és 89. §). Fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.
Kapcsolódó címkék:        

Munkaközi szünet munkaidőben

Kérdés: 2012. július 1-je előtt kötöttünk munkavállalónkkal munkaszerződést. Akkor úgy állapodtunk meg – és ezt rögzítettük a munkaszerződésben is –, hogy napi 30 perc munkaközi szünet biztosítására kerül sor, a napi munkaidőn belül. A 2012. évi I. törvény hatálybalépését követően is lehet-e, hogy a munkaközi szünet a felek megállapodása alapján a munkaidő része maradjon? Ha nem, akkor szükséges-e módosítani a munkaszerződést?
Részlet a válaszából: […] A 2012. július 1. előtt kötött munkaszerződések azon kikötései, amelyek ellentétesek az új Mt.-vel, érvénytelenné válnak. Kivétel ez alól, ha valamely átmeneti szabály más jogkövetkezményt határoz meg, vagy pedig, ha az új Mt. maga is lehetővé teszi a szabályaitól való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.
Kapcsolódó címkék:    

Rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Uszodai karbantartók 7-től 15-ig dolgoznak, de esetenként 19-ig maradnak. Az így ledolgozott túlóra esetében jár-e nekik egyéb (délutános) pótlék, vagy csak a túlóra utáni pótlékot kell számfejteni? Miután a feladatok elvégzésénél sok esetben adott hónapban túlóráznak, a következő hónapban "mínusz" óra kerül elszámolásra. Van-e lehetőség arra, hogy a túlórák összevontan három hónapos keretben kerüljenek elszámolásra? Ha igen, akkor ezt hogyan kell rögzíteni, lehet-e a tájékoztatóban kitérni erre?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten vagy az elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.
Kapcsolódó címkék:    

Rendkívüli munkaidő – a bérpótlék elszámolása

Kérdés: Négyhavi munkaidőkeret bevezetésénél a négy hónap elszámolása után keletkezett túlórákat hány százalékos pótlékkal számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt esetben a munkavállaló több órát teljesít a négyhavi munkaidőkeret tartama alatt, mint amennyi beosztható lenne. A munkaidőkereten felül végzett órák rendkívüli munkaidőnek minősülnek [új Mt. 107. § b) pont], amelyért a munkavállalónak 50%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.
Kapcsolódó címkék:      

Felmondást kizáró megállapodás

Kérdés: Az új Mt. 65. §-ának (2) bekezdése szerint a felek megállapodása esetén legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig a munkaviszony nem szüntethető meg. Ebben az esetben, ha megállapodást kötünk, akkor nem lehet alkalmazni a 90 napos próbaidőt? A megállapodás megszegése esetén mivel büntethető a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. akként fogalmaz, hogy a felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg [új Mt. 65. § (2) bek.]. Amennyiben a felek erre irányuló megállapodást kötnek, arra vállalnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:      

Megállapodáson alapuló fizetés nélküli szabadság

Kérdés: 2012. április 1-jétől fizetés nélküli szabadságot vettem ki egyéves időtartamra. Ez idáig külföldön vállaltam munkát. Szeretném megszakítani a fizetés nélküli szabadságomat, és visszamennék dolgozni. Megszakíthatom-e a fizetés nélküli szabadságot, köteles-e a munkáltatóm visszavenni, vagy ki kell várnom az egy évet?
Részlet a válaszából: […] Bár a fizetés nélküli szabadság igénybevétele még a korábbi Mt. hatálya alatt történt, e tekintetben az új Mt. szabályai sem változtak: a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat arról, hogy a munkáltató fizetés nélküli szabadságot ad a munkavállalónak. Ekkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadság megváltásának szabályai GYES-ről visszatérő munkavállaló esetén

Kérdés: Munkavállalónk 2011 óta GYES-en van, ami mostanában fog letelni. Tudomásunk szerint a munkavállaló nem szeretne visszajönni dolgozni. Amennyiben a munkavállaló mondana fel, akkor kifizethető-e az összes felgyűlt szabadsága, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnésekor a szabadságot meg kell váltani, vagy ebben az esetben is érvényes, hogy hathavi szabadság megváltható, a többit pedig természetben kell kiadni? Amennyiben közös megegyezéssel történik a munkaviszony megszüntetése, akkor mások a szabadság megváltásának szabályai?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szabadságra, illetve a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezései 2013. január 1. napjával fognak hatályba lépni [Mt. 298. § (2.) bek. b) pont], így jelenleg a régi Mt. vonatkozó rendelkezései az irányadók. Általános szabály szerint a szabadság kiadásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:        
1
…
31
32
33
…
43