421 talált cikk a felek megállapodása kifejezésre

Kérdés: Egyes munkavállalóink a havibérükön felül változó összegű teljesítménybért is kapnak. Tehát egyszerre idő- és teljesítménybéresek. Nekik munkaszüneti napra jár-e távolléti díj? Ha igen, akkor a távolléti díjból csak a teljesítménybérrészt, valamint a bérpótlékrészt kell figyelembe venni, és az alapbért nem? Ezt azért feltételezem, mert az alapbér arányos részét amúgy is megkapja a munkaszüneti napra.

Kérdés: Az iskolaszövetkezetünkkel kapcsolatban álló megrendelőkkel gyakran olyan megállapodást kötünk, hogy a megrendelő a számláinkat valamely hónap közepén vagy végén fizeti csak ki, nekünk pedig már hónap elején munkabért kell fizetni a diákjainknak. Van-e arra lehetőségünk, hogy mi is adott esetben csak a hónap második felében fizessünk munkabért nekik, vagy mindenképp kötelesek vagyunk a hónap 10. napjáig eleget tenni ezen kötelezettségünknek?

Kérdés: Társaságunk takarító munkakörben foglalkoztat munkavállalót, munkaszerződése szerint napi 2 órában, 18-20 óra közötti munkaidőben. Kérdésem, hogy a munkavállalót megilleti-e az éjszakai pótlék? Amennyiben igen, akkor milyen mértékben?

Kérdés: Cégünknél kölcsönzött munkavállalókat alkalmazunk, akár több évre is. Ez alatt az idő alatt olyan ismeretekre tesznek szert, amelyek versenytársainknál is kamatoztathatók. Ennek kizárása érdekében versenytilalmi megállapodást szeretnénk velük kötni. Van-e erre lehetőség, akár általunk, akár a kölcsönbeadó által?

Kérdés: Az Mt. 160. §-a értelmében a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamat a felek megállapodása alapján jár. A Ptk. 6:47. §-a azonban a pénztartozások utáni kamatokra vonatkozó szabályokat rögzíti, késedelmi kamatról szóló rendelkezést nem találtunk. 2014. március 15. napját követően van-e lehetőség munkaviszonnyal összefüggő pénztartozás után jogszabályi rendelkezés alapján késedelmi kamatot felszámítani, vagy kamat felszámítására kizárólag a felek megállapodása esetén kerülhet sor?

Kérdés: A vezető állású munkavállalók munkaszerződésében miről lehet megállapodni? Ha jól tudom, akkor változott a szabályozás márciusban; igaz az, hogy a vezető állású munkavállalónak innentől kezdve akkor is dolgoznia kell, ha egyébként beteg?

Kérdés: Egy francia diák, aki a magyar rendszer szerint felsőfokú oktatási intézményben tanul Franciaországban, jelenleg három hónapos szakmai gyakorlaton tartózkodik egy magyarországi gazdasági társaságnál. Milyen szerződéses és adózási szabályok vonatkoznak rá, mennyi díjazást kell neki fizetni?

Kérdés: Az Mt. már nem tartalmazza azt a szabályozást, miszerint 1000 fő fölött az üzemi tanács elnöke munkáját díjazás ellenében végzi. Ez a lehetőség, ha ki is került az Mt. szövegéből, az üzemi megállapodásba bekerülhet, illetve e tekintetben megállapodhat a díjazásról a munkáltató az üzemi tanáccsal alapesetben. Mivel köztulajdonban álló munkáltatónál az Mt.-nek az üzemi tanácsra vonatkozó szabályaitól nem lehetséges az eltérés, ez azt is jelenti, hogy az üzemi tanács elnökének, valamint a tagoknak járó havi díjazásban/tiszteletdíjban a felek közötti megállapodás nem köthető meg érvényesen? Részesítheti-e jogszerűen díjazásban a köztulajdonban álló munkáltató az üzemi tanács, valamint a központi üzemi tanács tagjait, illetve elnökét?

Kérdés: Köztulajdonban álló cégünket nemrég alapították, így most kerül sor munkavállalóink felvételére. Az egyértelműség kedvéért szeretnénk rögzíteni írásban a munkavállalóink részére, hogy a napi munkaidő nálunk nyolc óra, és ebbe az ebédszünet is beleszámít majd, így a munkaidő reggel 8 órától délután 16 óráig tart. A kérdésünk, hogy ezt a munkaszerződésben vagyunk kötelesek rögzíteni, vagy elég, ha tájékoztatóban szerepeltetjük?

Kérdés: A kéthavi munkaidőkeretet alkalmazó munkáltató december 13-ára és 24-ére pihenőnapot osztott be, de ettől eltérően 13-án 8 óra, 24-én 9,5 óra munkavégzést rendelt el. Ezzel együtt ezeket a pihenőnapokat "beosztott, de ledolgozott" címmel januárban pihenőnapként kiadta. A decemberben egyes munkanapokra beosztott munkaidőn felül ledolgoztatott munkaórákat januárban "csúsztatásként" kiadta a munkavállalónak. Kérdésünk, hogy az ilyen, beosztástól eltérő munkavégzés nem túlóra-e?