Távollétidíj-számítás és a teljesítménybér

Kérdés: A törvény szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Nálunk bérpótlék nem jár a beosztások miatt, de rendszeresen fizetünk teljesítményarányos díjazást (bónuszt). Eszerint, ha a koronavírus-járvány miatt a munkavállaló egész májusban szabadságon volt, akkor a május havi alapbére mellett megkapja az irányadó időszakra számított (arányos) teljesítménybónuszát is? Vagy ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha idő- és teljesítménybérben vegyesen van megállapítva az alapbére?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben idézett szabály alapján a távolléti díj három részből épül fel: kiszámítása az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (alapbérrész), valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (teljesítménybérrész)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Végkielégítés összege – részmunkaidőre módosított munkaszerződés esetén

Kérdés: Ha a munkavállaló munkaszerződését teljes munkaidősből részmunkaidőssé módosítjuk, amelynek következtében az alapbére is csökken, és utóbb felmondásra kerül a sor (nagy valószínűséggel létszámcsökkentésre hivatkozva), a végkielégítését már a csökkentett alapbérrel kell kiszámolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...mértéke a munkavállaló távolléti díjának meghatározott többszöröse [Mt. 77. § (3) bek.]. A távolléti díjat– az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (Mt. 136. §), pótlékátalány (Mt. 145. §),– az esedékesség időpontját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Elmaradt munkabér és igazolások követelése

Kérdés: A három hónapos próbaidő lejárta előtt tájékoztattam a munkaadót, hogy nem kívánok a továbbiakban a cégnél dolgozni. Azóta eltelt 19 nap, és még nem kaptam kézhez a papírjaimat, valamint a munkaszerződésben rögzített fizetési naphoz képest 8 napja nem jutottam hozzá a múlt havi munkabéremhez. Mi lenne a teendőm ezek után?
Részlet a válaszából: […] ...az elmulasztott kifizetések és igazolások teljesítésére, illetve kiadására. Ha ez a határidő eredménytelenül telik el, az igényét az esedékesség napjától (az azonnali hatályú felmondás közlésétől) számított hároméves határidőn belül érvényesítheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Szabadság kiadása – a tárgyév után, megállapodás szerint

Kérdés: 2019-ben több munkavállalónk esetében nem tudtuk kiadni a tárgyévi szabadságot. Velük megállapodást kötöttünk, hogy az életkori pótszabadságot és ezenfelül január elejére további öt munkanapot átviszünk a múlt évről. Van-e ennek akadálya, esetleg korábban kellett volna megállapodni a munkavállalókkal?
Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint a munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – az életkori pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki [Mt. 123. § (6) bek.]. A megállapodás megkötésének tehát nincs határideje, arra bármikor sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Bérfizetés esedékessége utalásnál – az összeg megérkezése számít

Kérdés: A bérfizetés napja cégünknél munkaszerződésben rögzítve a tárgyhót követő ötödik nap, ami 2020. januárban vasárnapra esik, ez előtt januárban csak két munkanap van, azaz legkésőbb harmadikán utalni szükséges. Ilyen esetben van bármilyen jogilag megfelelő lehetőség, hogy hatodikán történjen az utalás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. A munkabér fizetési számlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy a munkavállaló a munkabérével a bérfizetési napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Távolléti díj – beszámítandó tételek

Kérdés: Az Mt. szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Ezt úgy kell érteni, ha a dolgozó novemberben szabadságra megy, akkor a november hónapban érvényes alapbérén felül kapja meg az irányadó időszakban kiszámolt keresetet is, vagyis hét hónapot kell figyelembe venni? Ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha vegyes rendszerben (idő- és teljesítménybér együtt) van megállapítva a díjazása?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése a távolléti díj számítása során figyelembe veendő bérelemeket határozza meg. A teljesítménybérrész és a bérpótlékrész esetében az irányadó időszakban (általában az utolsó 6 hónapban, lásd Mt. 152. §) kifizetett díjazást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Végkielégítés számítása – illetménykiegészítés nélkül

Kérdés: Közalkalmazottként 23 év munkaviszony után felmentéssel és 8 havi végkielégítéssel távoztam a munkahelyemről. A föld alatti, 2. szinten végzett munka miatt 2010 óta 20 000 Ft illetménykiegészítést kaptam kollektív szerződés alapján. Ez az illetménykiegészítés a végkielégítés összegébe is beleszámít?
Részlet a válaszából: […] ...azon illetményt is érteni kell [Kjt. 85/A. § l)-m) pont]. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Bérszámfejtési hiba korrekciója

Kérdés: A munkáltató a munkavállaló bérét 2016. december 1-jétől megemelte, azonban bérszámfejtési hiba miatt azóta is a korábbi bérét folyósította a munkavállalónak, és a pótlékokat, egyéb járandóságokat is a korábbi bér alapulvételével számította ki. A hibát 2019 márciusában ismerte fel, azt korrigálnia szükséges. Hogyan járjon el?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatót terheli a különbözet késedelmikamat-vonzata is (Mt. 31. §, Ptk. 6:48. §), mégpedig az eredeti esedékességtől a kifizetés napjáig terjedő időszakra szólóan. Ennélfogva a különbözet egyes részeit illetően eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.
Kapcsolódó címkék:      

Irányadó időszak meghatározása távolléti díjhoz

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonya 2018. június 18-án kezdődött, 2018. szeptember hónapban távolléti díj megállapítása vált szükségessé. Munkavállalónk havibéres, a távolléti díj számításának alapjául szolgáló bérelemeknél – a távolléti díj esedékességének időpontját megelőző utolsó 6 naptári hónapra kifizetett bérpótlékokat – lehet figyelembe venni. Ebben az esetben a 6. hónap nem teljes hónap. Figyelembe vehető-e a tört hónap is, vagy csak a teljes hónappal számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és egyes bérpótlékok figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.
Kapcsolódó címkék:    

Távolléti díj bérpótlékrészének meghatározása a műszakpótlék tekintetében

Kérdés: Apák pótszabadsága esetén hogyan kell számítani a távolléti díj emelő tételét, ha a munkavállaló az irányadó időszakban a 992 beosztás szerinti munkaórájából 856 órát dolgozott összesen ténylegesen, és ez alatt 260 286 Ft műszakpótlékot kapott?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány (alapbérrész), valamint az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (teljesítménybérrész) és egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.
1
5
6
7
20