Öt munkanap szabadság áthúzódása 2018-ra

Kérdés: Van egy munkavállalónk, aki heti 20 órában dolgozik. Hétfőn és szerdán nyolc órára, pénteken négy órára van beosztva, kedden és csütörtökön nem kell jönnie. Esetében hogyan kell értelmezni azt a szabályt, hogy a következő évre átvihető öt nap szabadság? Csak azokat a napokat kell számolni, amikor dolgozik? Jogszerű, ha január 3., 5., 8., 10. és 12. napra kapta meg ezt a tavalyról megmaradt öt munkanap szabadságot? A januárra kivett napokra már a 2018-as minimálbért kell fizetnünk, akkor is, ha ezek még 2017-re járó szabadságok voltak?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot [Mt. 123. § (4) bek.]. A szabadság átvitele ez alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Jogérvényesítés munkabér kifizetésének késedelme esetén

Kérdés: Ha nem történik meg a munkabér időbeni átutalása, ahogy az a szerződésben szerepel, csak napokkal később, akkor hova lehet fordulni, milyen jogok illetnek meg?
Részlet a válaszából: […] ...hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. A munkabér késedelmes kifizetése esetén a munkavállalót a munkabér esedékességétől (azaz általában a tárgyhót követő hónap 10. napjától) késedelmi kamat illeti meg, amelynek számításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

13. havi fizetés sorsa felmondás esetén

Kérdés: Elveszíthetem-e a 13. havi fizetésemet, ha novemberben beadom a felmondásomat?
Részlet a válaszából: […] ...ha a feltételrendszer nincs meghatározva, akkor amennyiben az e juttatásra való jogosultság – eltérő rendelkezés hiányában az esedékesség, kifizetés – napján a munkaviszony fennáll, a munkavállalót a juttatás megilleti. Ha pedig nem áll fenn a munkaviszonya,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Munkabér kifizetésének megtagadása munkavállalói felmondás esetén

Kérdés: Találtam egy új állást, a munkáltató azonban kikötötte, hogy a versenytársánál korábban létesített részmunkaidős munkaviszonyomat meg kell szüntetnem. Ennek megfelelően fel is mondtam a részmunkaidős munkaviszonyom, azonban a munkáltatóijogkör-gyakorlóm nem fogadta el a kilépésemet arra hivatkozva, hogy a belső szabályzatok miatt hónap közben nem tudnak kiléptetni, csak a hónap végével. Azt mondta, hiába jár le a 30 napos felmondási időm, mivel ez hó közben lenne, nem kapnám meg a törthavi munkabéremet, ezért végig maradnom kell az adott hónapban. Valóban lehetséges a munkabért visszatartani, ha nem hó végén szűnik meg a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...Önt éppen ezért akkor is megilleti, ha a munkaviszonya nem a hónap végén szűnik meg. Ha a munkáltató nem fizeti meg a munkabért, az esedékességtől számított hároméves munkajogi elévülési időn belül keresettel érvényesítheti az igényét a közigazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
Részlet a válaszából: […] ...például egy munkaórára 200 Ft fix id ő bért és azonfelül teljesítménybért is). Az alapbérrész meghatározásakor a távolléti díj esedékességének id ő pontjában érvényes alapbért kell figyelembe venni; a kérdés szerinti esetben ez 1200 Ft.Az els ő esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Szabadságkiadás – gyermekgondozási szabadságáról visszatérő anya

Kérdés: GYES-en lévő anyuka a második gyermek után azonnal visszajönne hozzánk dolgozni. Ilyenkor a szabadságot milyen összeggel kell neki kifizetni? Ki lehet fizetni egyben a felgyülemlő szabadságot, vagy ki kell adni, és addig nem jöhet dolgozni? A bérét a szabadságmegváltással már emelnem kell, ha nem éri el a garantált bérminimumot, vagy a három évvel ezelőtti bérével kell azt kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...nincs helye, kizárólag a munkaviszony megszűnésekor [Mt. 123. § (3) bek., 125. §]. A szabadságra járó távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes – illetve az ezen időpontot megelőző irányadó időszakra járó – bérelemek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Köztisztviselői szabadság kiadása – ha felhalmozódott 200 munkanap

Kérdés: A köztisztviselő 2018 első félévében éri el az öregségi nyugdíj korhatárát. A korábbi évek során sok (kb. 200 nap) ki nem adott szabadsága halmozódott fel. Van-e arra törvényi lehetőség, hogy a felhalmozódott szabadságokat a korhatár elérését megelőzően kiadjuk? A fentiek alapján így közel 1 évig fizetett szabadságon lenne a köztisztviselő.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés alapján egyértelmű: a munkáltató megsértette a szabadság kiadásának általános szabályát, miszerint a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni [Kttv. 104. § (1) bek.]. Miután a szabadságra való jogosultság viszont nem évült el, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Jubileumi jutalom – a kifizetés esedékességének napja

Kérdés: A 30 éves jubileumi jutalmat mi alapján számítják ki? 1986. szeptember 1-jén kezdtem meg közalkalmazotti munkaviszonyomat, és 2016. augusztus 31-én még 100%-os volt az illetmény, 2016. szeptember 1-jén már csak 70%-os. A munkáltató ezért a 70%-os illetmény alapján számolta ki a jubileumi jutalmamat. Találtam egy döntést (EBH2001. 479), ami kimondja, hogy a jubileumi jogosultsági időt naptári napként kell számolni és nem határidőként. Véleményem szerint 2016. augusztus 31-én jogosulttá váltam a jubileumi jutalomra a 100%-os munkabérem alapján. A munkáltatóm ezt nem így látja. Mi az Önök álláspontja?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony esetén háromhavi illetményének megfelelő összeg jár a közalkalmazott részére jubileumi jutalom címén. A jubileumi jutalom az esedékessége időpontjában érvényes illetménnyel számolandó, az esedékesség időpontja pedig az a nap, amikor a jogosultság megnyílt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Időarányos szabadság számítása

Kérdés: A munkavállaló 2016. január 1-jétől 2016. szeptember 30-ig nyolcórás munkaviszonyban állt, utána munkaszerződés-módosítással részmunkaidőben, napi négy órában lett foglalkoztatva. A munkaviszonya 2016. november 14-én megszűnt. 32 munkanap szabadság járna neki egész évre, amiben van négy munkanap gyermek után járó szabadság is. 10 munkanap szabadságot vett ki, még a nyolcórás munkaviszony alatt. A munkaviszony-megszűnésig járó szabadságot szabadságmegváltásként kifizetjük. Az időarányosan megváltott szabadságnapok száma mennyi? Valamint a gyermek utáni pótszabadság arányosítható-e? Jelen esetben a szabadságmegváltás számítását meg kell bontani a nyolcórás teljes munkaidős, illetve a részmunkaidőre való áttérés utáni időtartamra? Hiszen még a nyolcórás időszakából is maradt ki nem adott szabadság.
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.], a szabadságra járó távolléti díj számításánál pedig az esedékessége időpontjában érvényes alapbérrel kell számolni [Mt. 148. § (1) bek. a) pont]. A szabadságra eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Prémiumfizetés a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A 2015. évi prémiumot nem akarja kifizetni a cég, bár a terv teljesült, de eddig csak a felét fizették. A munkáltató áprilisban csoportos létszámleépítést jelentett be. Májusban a cég megállapodott a szakszervezettel, hogy 2017 januárjában fizeti ki az elmaradást. Megkaptam a felmondásomat, november 2-án jár le a felmondási időm. Kértem a munkáltatót, hogy nekem most fizesse ki, de nem hajlandó. Attól tartok, mivel én már nem leszek az alkalmazottjuk, ezért nem fogom megkapni. Lehet arra kötelezni a céget, hogy most kifizesse?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló már teljes egészében jogosultságot szerzett, akkor azt annak ellenére ki kell fizetni a munkaviszony megszűnésekor, ha eredeti esedékessége későbbi időpontra esne. Ez lényegében azonos eset azzal, hogy a havi munkabért a tárgyhót követő hónap 10-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.
1
5
6
7
18