188 cikk rendezése:
181. cikk / 188 Ki nem adott szabadság pénzbeni megváltása köztisztviselők esetében
Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és a tavalyi évről nagyon sok szabadságom maradt benn. Biztos, hogy az idén sem fogom tudni kivenni az összes idei és a tavalyról maradt szabadságomat. Sok kollégám is így van ezzel. Így elveszik számunkra a tavalyi évi szabadság. Kérdésem, hogy van-e lehetőség arra, hogy a munkáltatóm kifizesse a tavalyról maradt szabadságomat?
182. cikk / 188 Rendkívüli felmondás – a nyitva álló határidő
Kérdés: Munkavállalónk betegállományának lejártát követően immáron két hete felszólítás ellenére sem jelentkezik a munkahelyén. Úgy döntöttünk, hogy munkaviszonyát – tekintettel arra, hogy ilyen időtartamú igazolatlan hiányzás a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékben történő megszegésének minősül – rendkívüli felmondással szüntetjük meg. Mivel a rendkívüli felmondás csak az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül gyakorolható, nem vagyunk biztosak, hogy vajon még "benne vagyunk-e" a határidőben. Önök szerint meddig tehetjük meg jogszerűen a rendkívüli felmondásra irányuló jognyilatkozatunkat?
183. cikk / 188 Szabadság pénzbeli megváltása
Kérdés: Rendes felmondással megszüntettem a munkaviszonyomat, és az időarányosan ki nem adott szabadságomnak egy részét (5 munkanapot) tévesen váltotta meg pénzben a munkáltatóm. Az új állásomban jár-e a plusz 13, meg nem váltott – korábban ki nem adott – szabadság az egyébként még 2008-ra engem megillető rendes szabadságom mellett, mivel a volt munkáltatóm 18 helyett csupán az említett 5 napot váltotta meg? Kérdésem még, hogy a pénzben megváltott szabadságnapok révén meghosszabbodott-e a korábbi jogviszonyom?
184. cikk / 188 Munkaszerződés-módosítás – határozott idő kikötése a felmondás elkerüléséért
Kérdés: A munkáltatóm a határozatlan idejű munkaviszonyomat belegyezésemmel határozott idejűre módosította. Mindehhez azért járultam hozzá, mert arról tájékoztatott, hogy ezzel nem ér semmilyen hátrány. Most viszont közölte: lejárt a határozott idejű szerződésem, így a munkaviszonyom megszűnt. Nem tartotta be a szerződésmódosításkor tett ígéretét, miszerint a határozott idő leteltekor meghosszabbítjuk a szerződést. Ez nem történt meg, így most még a határozatlan idejű jogviszony megszüntetése esetén járó juttatásoktól is elesem. Indítsak-e pert az említett határozatlan idejű munkaviszony megszüntetése esetére járó juttatásokért?
185. cikk / 188 Jogorvoslatról való tájékoztatás elmaradásának következménye
Kérdés: Adminisztrátorként dolgoztam, a felmondásomat postán kaptam meg. A felmondásban nem szerepelt, hogy mit tehetek a felmondással szemben, milyen jogaim vannak, a felmondás csak egy igazolásból állt, amely szerint a munkáltatómnál megszűnt a jogviszonyom. Kérdésem, hogy lekéstem-e a kereset benyújtását, ha túl vagyok a felmondás közlésétől számított 30 napon?
186. cikk / 188 Tanulmányi munkaidő- kedvezmény – a munkavállaló átcsoportosíthatja?
Kérdés: Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalóim számára előírhatom-e, hogy a tanulmányaik folytatásához szükséges szabadidőt a vizsgákat közvetlenül megelőző 3 napban vegyék ki? Egyik dolgozó a múlt félévről megmaradt 15 nap tanulmányi szabadidejét a mostani vizsgaidőszakban kívánja igénybe venni, követelheti-e, hogy az "átmentett" szabadidejét most adjam ki számára, valamint megteheti-e, hogy korlátozás nélkül felhalmozza az említett szabadnapokat?
187. cikk / 188 Munkáltatói jogos gazdasági érdek sérelme – lehetséges jogkövetkezmények
Kérdés: Munkavállalónk a társaságunknál megszerzett információkat felhasználva egy velünk üzleti kapcsolatban álló cégnek azonos termékeket szállított, sokkal kedvezőbb áron, ezáltal a cég felmondta a velünk kötött szerződését. Úgy vélem, munkavállalónk magatartása megalapozta a rendkívüli felmondást, melyet írásban rögtön közöltem is vele, ő azonban munkaügyi bírósághoz fordult. Az ügy kimenetele szempontjából mire számíthatok?
188. cikk / 188 Jutalékelőleg – visszakövetelhető-e a munkaviszony megszűnése után?
Kérdés: Üzletkötőink díjazását a munkaszerződés részét képező jutalékszabályzat határozza meg. E szabályzat alapján az említett munkakörben dolgozókat szerződéskötési és szerződésgondozási jutalék illeti meg. Megítélésünk alapján a jutalékot előlegként folyósítjuk azzal, hogy amennyiben a szerződés a kötéstől számított egy éven belül megszűnik, akkor az előlegként folyósított jutalékot az üzletkötőnek vissza kell fizetnie. Egyik volt munkavállalónkkal vitában állunk. Arra hivatkozva nem fizeti vissza felszólításunkra a jutalékelőleget, hogy a kérdéses összeghez tartozó szerződések már az ő munkaviszonyának megszűnése után szűntek meg, és nem volt módja, hogy a kapcsolatot a biztosítást kötőkkel fenntartsa. Alapos-e az érvelése?
