Béremelés jelentősége és a GYED számítása

Kérdés: Munkavállalónk 2016. május 1-jétől áll alkalmazásunkban. Január 1-je óta nem dolgozik, először veszélyeztetett terhesség miatt, majd miután február 20-án megszületett a gyermeke, CSED-en van. Erre is tekintettel az idén februári béremelésekből kimaradt, amit most azért sérelmez, mert állítása szerint a gyermekgondozási díja magasabb lenne, ha részesült volna az idei bérfejlesztésben. Tavalyi alapbére egyébként 450 000 Ft. Álláspontunk szerint a GYED mértékét nem befolyásolja az idei béremelés. Helyesen gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A februári béremelésnek a konkrét esetben nincs jelentősége a megállapítandó GYED szempontjából, az alábbiak szerint. Az Ebtv. valamennyi egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra – így a GYED-re is – kiterjedően kimondja, hogy az ellátás összegének megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Baleseti táppénz alapja külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Kiküldetés alatt üzemi baleset ér valakit. A baleseti táppénzt az itthoni vagy a kiküldetési bérből kell számolni? A magyar cégnél szakmunkás-minimálbérre van bejelentve, és a külföldi munkavégzésre – általában heti 48 munkaórára (6 napra) – további nettó 13,50 EUR/óra munkabért kap. Melyiket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – néhány kivétellel – az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Munkáltatói jogutódlás és a jogviszonyok folytonossága

Kérdés: Egyik üzletágunkat a tavalyi évben átadtuk egy másik cégnek, az átadás egy teljes telephelyet érintett. Bár akkor részletes tájékoztatást kaptak az érintett kollégák a folyamatról, idén több munkavállaló garanciát kért, hogy munkaviszonyuk jogfolytonos, illetve panasszal éltek felénk, hogy egyes juttatásaik változtak 2019. január 1-jétől. Milyen jogszabályokra hivatkozásokkal tudjuk őket megnyugtatni? Felelős-e az átadó társaság azért, ha valamilyen bérelemet az új munkáltató megváltoztatott az átadás után?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató személyében bekövetkező változásnak minősül, ha a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvétele valósul meg [Mt. 36. § (1) bek.]. Tehát nem szükséges a teljes munkáltatót átadni ahhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Munkaviszony megszűnésének időpontja

Kérdés: Melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya annak a munkavállalónak, aki az adott héten éjszakai műszakban – 22 órától 6 óráig – dolgozik, és például november 21-én, szerdai napon jött utoljára dolgozni? Helyes az a szemlélet, mely szerint a biztosítási jogviszony járulékfizetéshez kötött, ami utoljára november 21. napja vonatkozásában áll fenn? Vagy a következő nappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél utáni időszakban is történt még munkavégzés? Hogyan járok el szabályosan?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során abból indulunk ki, hogy a munkavállaló utolsó munkanapjának lejártával maga a munkaviszony is megszűnik. A munkavállaló utolsó munkanapja november 21-én kezdődik, a munkaidő-beosztására tekintettel éjszakai munkavégzésre kötelezett....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Betegség, baleset sztrájk idején

Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] A Sztrájktv. szerint a sztrájk tekintetében a munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni [Sztrájktv. 6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú megszüntetése

Kérdés: Közfoglalkoztatottként dolgoztam, 2017. március 6-ától betegállományba kerültem, és folyamatosan táppénzen voltam. 2017. november 9-én kórházi kontrollon voltam, majd november 10-én a háziorvos a beutalót kiadta a CT-re, az orvos ekkor még táppénzes papírt nem adott. December 6-ára kaptam időpontot, december 7-től február 28-ig kórházban feküdtem. Ez idő alatt – valószínű a közfoglalkoztató kérésére – 2017. október 31-én "keresőképessé váltam", és az ezután következő időszakot igazolatlan távollétként kezelték. A következő időpontra már családtagom ment a táppénzes papírért, melyet az asszisztens kiadott, de nem közölte vele, hogy keresőképes vagyok. Jogviszonyomat 2017. október 31-én megszüntették azonnali hatállyal, felszólítást előtte sem szóban, sem írásba nem kaptam. 2017. december 19-én egy közalkalmazottal kiküldték aláírásra boríték nélkül a közfoglalkoztatási szerződést, de kórházi kezelésem miatt családtagommal íratták alá (ő a saját nevét írta az iratra). A munkavállaló helyett más is aláírhatja-e a szerződést? Családtagom nevével érvényes-e a szerződés felmondása? A szerződés megjegyzésébe indokként beleírták, hogy nem vettem fel a munkát, illetve magatartási problémákat tüntettek még. Sztrókos betegként, elferdült szájjal, alig mozgó kézzel milyen magatartást gyakorolhattam volna? Így váratlanul itt maradtam a kórházi ágyon társadalombiztosítási jogviszony és fizetés nélkül. Hova fordulhatok egyáltalán, van-e még rá idő?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban rögzíteni kell, hogy az esetben leírt tényállás nem minden tekintetben kellően világos ahhoz, hogy kétséget kizáróan állást tudjunk foglalni az abban felvetett kérdésekről. Így például nem ismerjük az említett táppénzes papírok, az azonnali hatályú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Uniós állampolgár alkalmazásával kapcsolatos teendők

Kérdés: Francia állampolgár alkalmazása esetén milyen sorrendben történjen a bejelentési nyomtatványok, kötelezettségek, az adókártya, a tajkártya, valamint a lakcímkártya igénylése? Ezeket csak a munkavállaló vagy a munkáltató is megigényelheti?
Részlet a válaszából: […] A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az Flt. és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik [Flt. 2. § (2) bek.]. Ez alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Azonnali hatályú megszüntetés keresőképtelenség idején

Kérdés: Január 13-án két és fél éves munkaviszony után betegállományba kerültem. Január 18-án ajánlott levelet kaptam, miszerint munkaviszonyomat azonnali hatállyal, január 15-től megszüntették. Úgy tudtam, hogy a táppénz halasztó hatályú, tehát a lejáratát követő napon szűnik meg a munkaviszonyom. Február 7-én megjött ajánlott levélben a társadalombiztosítási kiskönyvem, ami szerint a biztosítási jogviszonyom január 15-től megszűnt. Betegszabadság vagy táppénz alatt megszüntetheti-e a munkaadó a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszából: […] A leírtakból nem derül ki, hogy pontosan mi volt a megszüntetés jogcíme, ugyanis az azonnali hatályú megszüntetés ez esetben lehet indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás (a korábbi terminológia szerint rendkívüli felmondás) (Mt. 78. §), a határozott idejű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Kölcsönvevői feladatok munkaerő-kölcsönzésnél

Kérdés: Cégünk bérmunkaerőt alkalmaz, ahol a bérmunkások vezetője folyamatosan változtatja az emberek státuszát, munkaviszony és alkalmi munkavállaló között. Mennyire kell nekem figyelni, hogy náluk milyen módon vannak bejelentve a munkavállalók, és kell-e figyelnem a dolgozót, hogy épp miért van távol? A betegállományt kell-e figyelnem, mivel hozzám nem kerül a betegállományi papír?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre irányuló jogviszony a kölcsönbe adóval áll fenn, ezért e munkáltató felelőssége arról gondoskodni, hogy a munkavállaló rendezett munkaviszonyban dolgozzon, írásba foglalt munkaszerződéssel, megfelelő adóhatósági bejelentéssel [Mt. 214. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Biztosítási jogviszony megszakadása fizetés nélküli szabadságnál

Kérdés: A szolgálati időm alatt, ami kb. 44 év, többször voltam fizetés nélküli szabadságon. A fizetés nélküli szabadságok időtartama csak egyszer haladta meg a 30 napot, a többi esetben ennél rövidebb idő volt. Tudomásom szerint csak a 30 napot meghaladó esetben szűnik meg a biztosítási jogviszony, és ez kiesik a szolgálati időből. Kérdésem az, hogy a 30 napot meghaladó napok kiesése minden egyes alkalomra, vagy mindig egy aktuális teljes évre, vagy a teljes munkaviszonyban eltöltött időre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset-, jövedelemkifizetés nem történt [Tny. 42. § (1) bek.]. Tehát nem a fizetés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.
1
2
3
4
7