65 cikk rendezése:
1. cikk / 65 Másodállás közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Ápolóként foglalkoztatott közalkalmazott házi segítségnyújtás szakfeladaton dolgozik a szociális szolgáltatóközpontnál, és át szeretne menni négyórás mellékállásba részmunkaidőben. Van-e valami akadálya annak, hogy mellette a főállása ugyanúgy közalkalmazottként legyen kórházban, van-e erre tiltás akár munkajogi vagy bér jellegű szempontból?
2. cikk / 65 Nyugdíjas közalkalmazott felmentése – a munkáltatói költségek
Kérdés: Nyugdíjas közalkalmazottunk jogviszonyát szeretnénk megszüntetni. Munkaköre szociális gondozó és ápoló, tartós bentlakást nyújtó intézményben dolgozik, teljes munkaidőben tizenkét órás műszakban. A felmentésben milyen jogszabályokra hivatkozzunk és mennyi felmentési idővel kell számolnunk?
3. cikk / 65 Tájékoztatás egyes munkahelyeken eltöltendő munkaidőről
Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézményünkben, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló ápolónk a munkaszerződése szerint két háziorvos mellett is ellátja a feladatokat. Az első rendelőben végzett munkája jelenleg napi nyolc óra. A második rendelőben jelenleg nem lát el feladatot. Igény lehet, hogy a második rendelőben napi legfeljebb két órát kell ellátnia a nyolc órán belül, így csak hat órát dolgozik majd az első rendelőben. A változásról mennyi idővel korábban és milyen formában kell tájékoztatni a dolgozót? A két rendelő eltérő helyen van.
4. cikk / 65 Besorolás a közegészségügyben
Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Segédápoló munkakörre felvett dolgozónk megszerezte az alapápolási munkatárs szakképesítést (MKKR: 4, szakmajegyzék: 4 0913 03 12), valamint az érettségi bizonyítványt. Hová sorolhatjuk? A régi besorolási rendszerben melyik fizetési osztályba tartozott volna, illetve az újban melyik osztályba?
5. cikk / 65 Közalkalmazotti besorolás – a közfoglalkoztatási jogviszony
Kérdés: Gondozói munkakörbe szeretnénk felvenni közalkalmazottként új munkavállalót, 2016-ban szerezte meg szociális gondozó és ápolói végzettségét. Ezt követően több önkormányzatnál közfoglalkoztatási jogviszonyban állt, ezek tartama beszámítható-e a közalkalmazotti besorolásához?
6. cikk / 65 Közalkalmazottak – a meghosszabbíthatatlan próbaidő
Kérdés: Szociális intézményben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott ápoló/segédápoló munkakörben dolgozó kollégák esetén három hónapos próbaidőt kötöttünk ki. Meghosszabbítható-e a próbaidő további három hónappal?
7. cikk / 65 Jogviszonyok között a köznevelésben
Kérdés: Ha egy munkavállaló a Púétv. szerint köznevelési dolgozói jogviszonyban áll, de a továbbiakban nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben szeretnénk foglalkoztatni, akkor ebben az esetben van-e valamilyen lehetőség jogviszonyváltásra úgy, hogy folyamatos maradjon a jogviszony? Vagy meg kell szüntetni a munkavállalói jogviszonyt, el kell vele számolni, és új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt kell létesíteni?
8. cikk / 65 Helyettesítési díj elszámolása az egészségügyben
Kérdés: Az intézményben a vezetőápoló elmegy a tervezett rendes éves szabadságára, mely két hét. Ez idő alatt másik szakápoló helyettesíti. Azokat a vezetőápolói feladatokat látja el a saját feladatai mellett, melyek a folyamatos működéshez szükségesek. A feladat ellátása a saját munkaidejében a saját feladatai mellett történik. Plusz munkaóra emiatt kevés számban jelentkezik. Ebben az esetben például hogyan történik a helyettesítési díj elszámolása, illetve általánosságban milyen esetekben kell helyettesítési díjat elszámolni?
9. cikk / 65 Jubileumi jutalom számítása
Kérdés: Idősek otthonában közalkalmazottként dolgozó, ápoló munkakörben foglalkoztatott dolgozónak 30 éves jubileumi jutalma lesz. A 3 havi jubileumi kifizetésnél bele kell számolni a szociális ágazati pótlékot, az egészségügyi kiegészítő pótlékot, valamint a munkahelyi pótlékot?
10. cikk / 65 Munkaidőkereten felüli túlóra-elszámolás és a munkaidő-beosztás előzetes közlése
Kérdés: Idősek bentlakásos otthonában dolgozó ápolók háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, általánostól eltérő munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, folytonos műszakrendben. Egy ellenőrzés megállapította, hogy nem fizettük ki időben a munkaidőkeret zárása miatt keletkező rendkívüli munkavégzés bérpótlékát, mert azt a keretzárás utáni bérrel meg kell, hogy kapja a dolgozó. Nálunk ez a keretzárás március 31-e volt, s eszerint a márciusi bérrel, amit április 3-an utalunk, ezt meg kellett volna kapni a munkavállalónak. Valóban így van? Ezzel szemben mi ezt április hónap folyamán hó közben külön utaltuk. Azt tudom, hogy a hó közben keletkező rendkívüli munkavégzés miatti bérpótlékot meg kell, hogy kapja a dolgozó a keletkezés hónapjára vonatkozó bér kifizetésével. Ekkor nemcsak a pótlékot, hanem az arra a napra vonatkozó alapbért is meg kell, hogy kapja a dolgozó? Ilyenkor ezt a kifizetett pótlékot már a keretzárásnál figyelmen kívül kell hagyni? Azonban az abból eredő rendkívüli bérpótlékot, amikor eleve több órára van beosztva egy dolgozó a munkaidőkeretben (mert például tartósan távol van több másik dolgozó) mikor kell kifizetni? Én úgy értelmeztem az Mt.-t, hogy a következő hónapban elég kifizetni. Új dolgozók esetében is igaz az, hogy hét nappal előbb meg kell ismernie a beosztását? Mert ez szinte lehetetlen, mert hét nappal előtte még nincs munkaszerződése sem. Illetve, hogyan kell azt dokumentálni, hogy ha változik a beosztás (mert például valaki beteg lesz), akkor azt mikor ismerte meg a dolgozó (96 órán belül van-e, vagy nem, a dolgozó kéri-e, vagy nem)?
